Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-02-02 / 5. szám
1930. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 37. lékkönyvben. (Győr 1885. 47—66. I.) Mint hírneves szónokot gr. Teleki Józsefné Róth Ja- hanna is ót hívta meg Győrből 1784. édesanyjának, királyfalvi Róth Tamásné Watay Borbálának temetésére Szirákra. E/ a beszéde is Győrött, 1785. megjelent (S-ad r. 81 1.) Abban az időben a kyriarchia a lelkészeket még nagyon háttérbe szorította. A lelkész Győrött még csak a konventnek sem volt tagja. Rát erős egyénisége ezt nem tűrhette s a világi vezetőkkel több ok miatt is meghasonlott. Közbejött a püspök választás is. Perlaky Gábor püspök felett Nemesdömölkön 1786. ó mondott tartalmas, szép verses búcsúztatót (Győr 1786 16 1.) A hivatalos jelölésbe öt is belevették, de a nagy többség Hrabovszky Sámuel téti lelkészt választotta meg. Ezen elkeseredve, nov. 26. győri papságáról is lemondott s ezután, mint .magántudós élt szülővárosában. Egy háromnyelvű nagy szótáron dolgozott s ekkor adta ki ^Keresztény fejémépnek való imádságos könyvét« is. (Győr 1788. 246 1.) Most akarták a pestiek is b. Podmaniczky József ajánlatára első lelkészüknek meghívni. Pongrácz Boldizsár, a pestiek nevében 1787. Wallaszkay Márton győri lakostól kért Rátról véleményt. De ez nem volt kedvező. Wallaszkay jeles tudósnak mondja Rá- tot, de állhatatlan, változékony s némely dolgában kemény nyakú, mintha az angol indepen- densek elveiből Ízlelt volna valamit. Ö azt hiszi, hogy Pesten sem fog megmaradni. A tudós Doleschall szerint Rát csak azért nem kellett a pestieknek, mivel előre kijelentette, hogy ő az albát (papi inget) fel nem veszi és az áldást sem mondja kereszt-jellel. A fentiek szerint nagyobb oka volt ennek. Tanárságra is pályázott Budára és Pozsonyba a '»lokális direktorságra«, de mint ellenfele írja, két szék között a pad alá került. Időközben a dunántúli papokat is nagyon elkeserítette maga ellen. A mellőztetés miatt ugyanis a nagy szótárról szóló tudósításban azt irta róluk, hogy Feboldus Nothanker (Nicolai szatirikus, az orthodoxia és pietizmus ellen irt regényének hőse) széles, egész kalandozásában sehol sem talált olyan eredeti, ostoba főket, mint amilyenek ezek a szuperintendenstől fogva az utolsóig. Nagy lön erre a felháborodás. Még a soproni diákok is két pártra oszoltak. Kis János Rát mellett foglalt állást, aki ezért őt, midőn albizálni járt Győrött, ebédre is meghívta. A püspök fia, Hrabovszky György várpalotai lelkész, névtelenül külön füzetben felelt Rátnak: >,Jobb egyházi embernek kevés tudománnyal bírni, de a kevéssel használni, mint a sok tudományban elbizakodni és egyházának ártani«. v (Pest-Halle 1787. 60 i.) Ebben szemére veti Rátnak, hogy paptársaival és patrónusaival is folyton viszálykodik, őket gyalázza. Jobb volna, ha a maga ajtaja előtt söpörne. Szelíd kartársát (Freytagot) nem szenvedhette, az érdemes jó püspököt képtelenül becsmérelte, az egyházi szokásokat nyakrafőre akarta kiirtani, a hibás bibliafordítást a nép előtt is pirongatta, tiszttársa mondását a következő vasárnapon megcáfolni törekedett, gvülekezetét időnek előtt otthagyta, kétfelé is pályázott, de sikertelen, stb. Rát, mint leköszönt lelkész továbbra is keményen irt Schlöt/.er göttingai folyóiratába (Staatsanzeigen 1788.) »Az előkelő és gazdag evang. világiaknak közönyössége és önzése lesz az oka, úgymond, ha Magyarországon a protestáns iskolákat nemsokára becsukják, a lelkészek pedig lopni lesznek kénytelenek, mint a pópák«. (Marczali I. 308.) De bármily sok hibája volt is, nagy tudományáért a győriek megbocsátottak neki és 1789. újra megválasztották lelkészüknek. A pozsonyiak is 1790. azzal tisztelték meg, hogy Jl. Lipót koronázásakor a hálaünnepre öt hívták meg német vendégszónoknak. Ez a beszéde is megjelent. (Pressburg 1790. 30 lap.) A győriek 1791. a pesti zsinatra Rátot választották meg képviselőjüknek. Követtársával, Csáfordi Tóth Imrével Pesten a Hatvani kapunál, az Arany Medve fogadóban szálltak meg. A zsinat Rátőt egyhangúlag jegyzőjének választotta. Mint ilyen kifakadt a magyarországi latin- ság ellen, mely barbarizmusokkal teljes; őtiszta latinsággal fog Írni. »Csak aztán erőltetett ne legyen az a tisztaság és meg is érthessük« —- feleié neki Ocsai Balog Péter, az egyetemes felügyelő. Rát a szimbolista orthodox párttal szemben a racionalistákkal tartott és éles szavai sokszor keltettek feltűnést. így mindjárt a zsinat elején kijelentette, hogy ó az evang. egyházban patrónust és patrónátust nem ismer el. Erre felelte neki Justh György túród alispán: »Hallottuk tisztclendőségedtól, hogy győri gyülekezetében semmiféle patrónátust el nem ismer, de ebből az egész országra ne vonjon következtetést . Es Szinovitz Mihály bányakerületi püspök is megintette Rátot: »Tiszteljük azt a fát, amelynek árnyéka véd bennünket«. Már a jegvzősé- get megköszönő beszédében is, kikötötte, hogy szavazati joga, mint jegyzőnek is megmarádjon és elvárta, hogy' a zsinat az egyház történetéhez méltó tárgyakat adjon neki a megírásra és olyan kánonokat alkosson, melyeket az utókor nem fog »vérrel Írottaknak« (sangvine scripti) tekinteni. * A zsinatról visszatérve, Rát kisebb, nagyobb küzdelmekkel még két évtizedig szolgálta győri gyülekezetét. A nagy tudósnak az is különcködései közé tartozott, hogy sokáig maradt agglegény. Mig Balatonfüredcn üdült, az öccse fogadta a nagy szótárra előfizetőket. 45 éves volt már, mikor megnősült. Kis János, mint fiatal győri tanár b793 9T majdnem naponként meglátogatta Rátot és sokszor hevesen vitatkoztak a nevelésről. Mikor azután Rát is családapa lett, alaposan megváltoztatta a nevelési elvét. Hevességéért néha bocsánatot is kért Kis Jánostól. Már első életrajza (Tud. Gyűjt. 1826.) szerint »Rátnak erkölcsi és tudományos karaktere a
