Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-09-07 / 28. szám

1930. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 219. telt sem Luther, sem Melanchton nem Írták volna alá. Az egyház élő organizmus, amelyben a Szentlélek működik, de nem organizáció, amely végérvényesen állott volna bele a világba; az egyház bizonyos cél felé mutat; a cél, hogy mind tökéletesebben formálja ki a Krisztus tes­tét, s éppen ezért a hitnek tárgya az egyház. Az egyház, mint a szentek gyülekezete, idegen ebben a világban; ebben a Világban valósággá lesz ugyan, de nem olvadhat fel teljesen ebben a világban; a földi szervezet feladata az, hogy nyitva tartsa az utat a Szentlélek munkájának. Az előadó foglalkozott még előadása végén egy­házi alkotmányunk azon egyház-meghatározásá­val, amely szerint az egyházat híveinek összes­sége alkotja; továbbá az Egyházi Alkotmány 11. §-ával, amely szerint minden hatalom az egyház- községből ered és az egyetemes papság elvével (Folytatjuk.) B Lipcsei Evang.-Luth. Misszié Jelentése az 1929. évről. A külmissziói egyesületek évkönyvei nem csupán azokra tanulságosak, akik a külmisszió munkája iránt speciálisan érdeklődnek, vagy an­nak ügyét szivükön hordják (s ezen utóbbiak közé kellene tartozni minden keresztyénnek), hanem okulást és tanulságot, útmutatást és irá­nyítást meríthet belőlük az is, akiket elsősorban egyházi beléletünk nagy kérdései foglalkoztat­nak. Mert úgy áll a dolog, hogy a külmisszió munkamezején egészen különös módon mutat­kozik az Igének ereje, s a külmisszió nehézségei sokszorosan azonosak az egyház munkáját bé­nító itthoni bajokkal és akadályokkal. A Lip­csei Misszió Jelentése is sok megszívlelendő tanulságot foglal magában, úgyhogy annak át­tanulmányozása bárki számára nagy hasznot fog jelenteni. A Lipcsei Missziónak két munkamezeje van. Az egyik Előindia délkeleti részén, a másik Ke- letafrikában, a Kilimandjaro vidékén. Az indiai tamul egyházhoz tartozó keresztyének száma 27.247-re emelkedett, az ottani misszionáriusok száma 15-re. Keletafrikában a keresztyének száma 17.853; a misszionáriusok száma 24. Ezen­kívül a Lipcsei Misszió területén dolgozik még a svéd Egyházi Missziónak 27 misszionáriusa. A Misszió bevétele 671.023 márka, kiadása volt 682.452 márka, tehát túlkiadás az 1929. évben 10.826 márka, hozzá számítva az 1928. évi túl- kiadást, összes túlkiadás 38.066 márka. A be­vételek közt Magyarország 1.334 márkával sze­lepei, ez tehát az az összeeg, amellyel hazai egyházunk az 1929. év folyamán a külmisszió ügyének áldozott (374 lélekre esik átlag egy márka.) D. Dr. Ihmels Károly missziói igazgató je­lentésében reámutat arra a veszedelemre, ame­lyet a jeruzsálemi külmissziói konferencia óta a »szekularizmus« névvel jelölnek meg. A sze- kularizmus alatt értendő a teljesen e világra szorítkozó világnézet és életnézet. Néhány esz­tendeje India ismerői azt mondták, hogy legna­gyobb veszedelem a szinkretizmus, vagyis a vallások összekeverése; ma azt mondják, hogy most a legnagyobb veszedelem a szekularizmus. (A szekularizmusról Lie. Dr. Kamer Károly egy. ny. rk. tanár irt egy tanulságos munkát »A sae- cularismus és a lelkészi munka« címen, amely­nek tanulmányozását melegen ajánlom.) Meg­lepő az, hogy a szekularizmus Afrikában is gyors iramban nyomul előre. Nem szükséges ta­lán mondanom, hogy a szekularizmus gyomjá­nak magvait is Európából viszi széjjel a szél a világ minden Jajaira. A szekularizmus mögött Indiában és Afrikában ott leselkedik a bolseviz- mus és a nihilizmus. Az európai megmérgezett civilizációnak hatása tehát mutatkozik az egész földkerekségen! Indiában a nők között mutatkozik erős moz­galom. Meg akarnak tanulni írni és olvasni, de szívesen hallgatják a bibliai történeteket is, kü­lönösen az ótestámentomiakat. A poieyari és madrasi leányiskolák örvendetesen fejlődtek. A Missziónak két reálgimnáziuma is van, az egyik Madrasban, a másik Shiyaliban; az előbbinek 538 tanulója van, s ezeknek háromnegyed része pogány. Van továbbá egy tanítóképző és egy vailástanitó-képzó. Afrikában Usangiban egy uj templom épült, s 1929. december 31-én felszen­teltetett, dacára annak, hogy a sáskák az egész vidéket elpusztították. Mwikában, egy 1500 lel­ket számláló gyülekezetben az aratási hálaadó offertorium összege a sáskajárás dacára 652 sil­ling volt, 110 sillinggel több, mint tavalyelőtt. A kelet-afrikai evangélikus-lutheránus egyház al­kotmánya elkészült és érvénybelépett; a jelentés szószerint leközli annak paragrafusait. Ennek alapján már meg is tartották a kerületi gyűlése­ket, amelyen a gyülekezeti élet megerősítéséről, az egyházi fegyelemről és az egyházi adók fel­emeléséről tárgyaltak. Ihmels igazgató ezekkel a mondatokkal fe­jezi be jelentésének első szakaszát: »Ha külső bajaink mélyebb okait kérdezzük, nemcsak a gazdasági helyzetben találjuk meg, habár ez sok mindent megmagyaráz. Emlékeztetek arra, amit Afrikából és Indiából jelentettek: Missziói mun­kánkat főként a szekularizmus veszélyezteti. De honnan származik ez a tisztára innenső világ- és életnézet? A hazából! Az ősi keresztyénség- ből! Ez bénítja meg a kiküldő gyülekezetek ere­jét is. A földi dolgok túlnyomórészt fontosab­bakká váltak nekünk is az. örökkévaló feladatok­nál. Széles körök eltökélten elfordultak Istentől. De még azok is, akik keresztyének akarnak lenni, keveset számolnak Istennel. Úgy élünk és viselkedünk, injntha Isten csak emberi gon­dolat lenne. Éppen a misszió mezejére vetett pillantás juttathat bennünket e helyzet megrázó tudatára és indit bennünket komoly imádkozásra a német keresztyénségért, a lutheránus egyhá-

Next

/
Thumbnails
Contents