Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-07-20 / 27. szám

1930. 215 EVANGÉLIKUSOK LAPJA letes esperesi jelentését. E jelentésből a köz­gyűlés megütközve értesült arról a törekvésről, amely a több évtizedes múltra visszatekintő vér- teskethelyi evang. iskolát az államsegély meg­vonásával halálra ítélte s az egyházkerület út­ján kísérli meg az iskola megmentését. Hasonló megütközéssel értesült a közgyűlés a tatabányai anyásítási törekvések elé a bányaigazgatóság ál­tal gördített akadályokról, amelyek elhárítása érdekében a közgyűlés újabb felterjesztést intéz az egyházkerülethez. A közgyűlés ezután enge­délyt adott a komáromi egyházközségnek egy 25.000 pengős függő kölcsön felvételére, jóvá­hagyta az egyházközségek számadásait, megálla­pította költségvetését és kimondotta, hogy az egyházkerületnél felterjesztéssel él ama egyház­kerületi tanítóegyesülcti alapszabálynak a reví­ziója érdekében, amely az egyházkerület összes tanítóinak kötelezővé teszi a kerületi tanitóegye- sületi értekezleteken való megjelenést s annak költségeit az illetékes egyházközségek pénztárára hárítja. Az egyházmegyei közgyűlést megelőzőleg az egyházmegyei lelkészegyesület tartott Podh- radszky János alesperes, lelkészegyesületi el­nök elnöklete alatt értekezletet június 25-én. Az értekezlet is meleg szavakkal ünnepelte Balogh István esperest jubileuma alkalmából. Horváth Sándor csabdii lelkész irásmagyarázata, vala­mint az elnöknek az ágostai hitvallásról való megemlékezése után, Irányi Kamill székesfehér­vári lelkész tartott előadást a „Lelkipásztor kí­sértéseiről“, majd Görög Ernő nagyvelegi lel­kész az Oroszországi vallásüldözés és egyhá­zunk szociális feladatai címen. Ezután az érte­kezlet egyhangú lelkesedéssel üdvözölte dr. Szc- berényi Lajos békési főesperest a felsőházban megtartott beszéde alkalmából, amellyel a lel- készi értekezlet teljesen azonosítja magát. Végül az értekezlet megbotránkozással veszi tudomá­sul a Pesti Napló 1930. április 5*iki számának a Szimonidesz üggyel foglalkozó cikkét, amely­nek egyes megállapításai alkalmasak arra, hogy megingassák az egyházi bíráskodás tekintélyét, sőt sok tekintetben kimerítik a rágalmazás kri­tériumát. Június 27-én az egyházmegyei gyámintézet tartotta szokásos évi közgyűlését Podhradszky János alesperes és báró Ivánka Géza elnöklete alatt. A folyó ügyek letárgyalása után a gyám­intézet egyházi elnöke, akit az egyházmegye bi­zalma csak a múlt esztendőben állított már har­madízben egyhangúlag az egyházmegyei gyám­intézet élére — váratlanul bejelentette lemon­dását. Miután a közgyűlés nem tudta reábírni elhatározásának megmásítására, elrendelte a szavazást az egyházi elnöki állásra s annak ha­táridejét 1931. április 1-ében állapította meg az­zal, hogy a szavazatok az egyházmegyei gyámin­tézet világi elnökéhez: báró Ivánka Gézához küldendők be. A gyámintézeti közgyűlést megelőzőleg jú­nius hó 26-án este 8 órakor gyámintézeti isten­tisztelettel egybekötött vallásos estély folyt le a bokodi evangélikusok templomában, amelyen Horváth Sándor csabdii lelkész elöimája után Csővári Dezső csákvári lelkész szószéki beszéd­ben hirdette az isten igéjét Pál apostol korin- thusbeliekhez írott levele 13-ik részének a 13-ik verse alapján. Utána Kuszák István győri tanító szavalt művészi tökéllyel 3 költeményt, amit az­után Irányi Kamill székesfehérvári lelkész a ge- nezáreti csodás hajózás történetére felépített s az ágostai hitvallás jelentőségét méltató előadása követte. Csővári Dezső csákvári lelkész szóló éneke, Kuszák István újabb szavalata után az épülésben gazdag estélyt Fadgyas Aladár ko­máromi lelkész utóimája zárta be. A kemenesaljai ev. egyházmegye lelkész­egyesülete június 24-én lelkészértekezlctet tar­tott Celldömölkön, mely alkalommal Molitorisz János esperes, elnök lelkes szavakban emléke­zett meg az ágostai hitvallás jubileumáról. Ér- tekezleti jegyző felolvasta a MELE által az ösz- szes magyar ev. lelkészek nevében kiadott bi­zonyságtételt. A benne foglalt hűségnyilatkozat­tal az ágostai hitvallás iránt a lelkészegyesület felállással fejezte ki legteljesebb együttérzését. Az értekezletre munkát hoztak:-1. Szabó István kemenesmagasii lelkész: Egyedül a hit által való megigazulás, mint az Augustanának és az Apo­lógiának központi témája; 2. Weisz Vilmos ke- meneshőgyészi lelkész: Az ágostai hitvallás tör­ténete; és 3. Lukács István bobai lelkész: Egy­ház és ifjúság címen. Az értekezlet kiemelkedőbb határozatai: 1. Kívánja az ifjúsági munka inten­zívebbé tételét, e célból mindenütt megalakítan- dónak tartja az ifjúsági egyesületet. Az ifjúsági munka biblikus voltának megóvását főcélnak látja. A KIÉ programmját megszívlelésrc ajánlja, az ifjúsági egyesületeket az Ébresztő c. lap járatására felkéri. 2. Az egyházmegye min­den lelkésze kötelezi magát házonkívül nevelődő lelkészgyermckek segélyezése céljából évi 20.— P adomány befizetésére. 3. A Iclkészi nyugdíj- intézet ügyében az értekezlet a leghatározottab­ban az egyenlő nyugdíjjogosultság elvi álláspont­ján áll. Kivételként egyedül a püspöki nyugdíjat látja megengedhetőnek, de felfogása szerint ez sem haladhatja túl az évi 5.000.— P-t. Lelkészek egyenlő nyugdíjigényét 3.600.— P-ben látja meg- állapítandónak. Gyülekezetekre nem tartja igaz­ságosnak a nyugdíjterheknek lélekszám alapján való viselését. A mostani gyakorlat a helyes: a gyülekezet az általa fenntartott lelkészi állás, ill. lelkészi állások után vállalhat csak nyugdíj ter­heket. Beiratkozások a miskolci ev. jogakadémián az 1930—31. tanév I. felére. Az 1930—31. tanév I. felében a folytatólagos joghallgatók beiratása 1930. szeptember hó 1—31-ig lesz. Akik elhárít­hatatlan akadály miatt a rendes határidőn belül nem jelentkezhetnek beiratkozásra, akadályoz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents