Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-07-20 / 27. szám

210. evangélikusok lapja 1930. A miskolci evang. jagakadémia zarándokolja Aagsburgba az Ágostai Hitvallás megalkotá­sának 400-ik évfordulója alkalmából. A világ összes evangélikus egyházainak alapköve, az Ágostai Hitvallás immár négy év­század óta hrideti az igazságot és ezen jubileu­mot, megalkotásának, illetőleg az 1530, évi augs- burgí birodalmi gyűlésen való bemutatásának 400 éves fordulóját a miskolci ev. jogakadémia méltó keretek között ünnepelte meg, amennyiben nem­csak egy magyar és német nyelvű, mintegy 40 íves, tartalmas Emlékkönyvet adott ki, mely a magyar protestáns egyház jogi és egyháztörténeti irodalomnak nagy nyeresége, hanem zarándok­útat tett Németországban, közelebbről pedig a történelmi Augsburg városában. A zarándokcsoport Bruckner Győző dr, jog­akadémiai dékán, valamint Szontagh Vilmos dr. és Zsedényi Béla dr. jogakadémia professzorok vezetésével 19 főnyi joghallgatóból állt és június hó 16-án Bécsen keresztül Salzburg érintésével Münchenbe ment, hol az evangélikus Christ­liches Hospitz-ban megszállva három nap alatt megtekintette a város nevezetességeit és intéz­ményeit. s kirándult a Stahrenberg tóhoz, vala­mint Nimphenburba is. Június 21-én ment át a zarándokcsoport Angsburgba, hol megfelelő fo­gadtatás után részt vett a világ összes evangéli­kusainak történelmi ünnepében. Megtekintették a történelmi nevezetességű városházát, az 1930. évi birodalmi gyűlés színhelyéül szolgáló gyö­nyörű dísztermet, valamint a reformáció emlé­keiből ugyancsak itt berendezett gazdag kiállí­tást, mely páratlanul érdekes és értékes anyagot tárt föl a történelmi időkből, különösen pedig a reformációra és ellenreformációra és annak har­cosaira vonatkozó iratokból, könyvekből és más emlékekből. Megtekintették a Magyarországgal is szoros kapcsolatban álló Fuggerek kíncseshá- zát és múzeumát, majd a Jugendherberge ár­nyas udvarán Bruckner Győző dr. dékán által tartott előadás után — melyben ismertette az ünnepségek megértése végett az Ágostai Hitval­lást, annak jelentőségét és azt a történelmi hát­teret, melyben a világ jelentőségű mozgalom le­játszódott — meghallgatták a Ludvigsbau-ban rendezett Hitért és hazáért c. színdarabot, mely­nek kereteiben a reformáció minden fontosabb mozzanata igazi történelmi hűséggel elevenedett meg. Ugyanezen napon este pedig a reflektorok­kal megvilágított Szent-Ulrich templom előtti téren meghallgatták a 600 harsonásból álló zene­kar hangversenyét, mely előadta a régi evangéli­kus egyházi énekek gyöngyeit. Bruckner Győző dr. dékán érintkezésbe lé­pett Anthes augsburgi evangélikus lelkésszel és Ihmels szász evangélikus püspökkel, akik a leg­nagyobb készséggel biztosítottak helyet a Bar- füsser Kirche-ben másnap délelőtt tartott jubi­leumi istentiszteleten az egész zarándokcsoport részére. Az impozáns méretű templomban tar­tott felemelő hatású liturgikus istentisztelet ün­nepi szónoka Ihmels püspök volt és úgy az ün­nepi beszéd, mint az istentisztelet keretében a harsonások és az énekkarok által előadott ének és zeneszámok a zarándokcsoport minden egyes tagjára nagy hatást gyakoroltak. Ugyanez nap délelőtt a zarándokcsoport felkereste a Lech fo­lyó partját, hol 955-ben honfoglaló őseinket oly súlyos csapás érte; itt kegyeletes szavak kísére­tében emlékezett meg Bruckner Győző dr. dé­kán a szomorú történelmi eseményről és egy — a nemzeti trikolor színeiből összeállított és piros, fehér, zöld szalaggal ellátott — díszes csokrot dobott emlékezésül az egykor magyar vértől pi­rosló Lech folyó habjaiba, majd a kegyeletes ak­tus végén a nagy számban egybegyűlt németek előtt a zarándokcsoport elénekelte a Szózatot is. Délután a zarándokcsoport a hatalmas méretű történelmi felvonulást tekintette meg, melynek keretében mintegy kétezer ember és négyszáz ló vonult fel történelmi jelmezben, színesen eleve­nítve meg a reformáció korának minden neveze­tesebb mozzanatát. Különösen impozáns volt V. Károly császárnak és kíséretének bevonulása, valamint Gusztáv Adolf svéd király és kísérete és Tilly, a nagy generális, kinek seregében kuru­cok is voltak; nagy hatást gyakorolt az Ágostai Hitvallás bemutatását ábrázóló kép és az evan­gélikusoknak az egész világon való elterjedését szimbolizáló menet, melynek keretében minden egyes nemzet képviselőjeként egy fehér ruhás lány vitte nemzetiszínű zászlók között a Bibliát. A menet elvonulását a jogászífjúság fenntartott helyről nézte végig, míg a professzorok a dísz­tribünön foglaltak helyet, ahol a világ evangéli­kusainak úgyszólván minden püspöke és notabi- lítása jelen volt és így kiváló alkalom nyílt a velük való érintkezésre. A zarándokcsoport Augsburgból Nüm- bergbe ment, hol három napot szentelt a város intézményeinek, nevezetességeinek a megtekinté­sére, közben felkereste a történelmi patináju régi városkát, Rothenburg ob der Taubert és Ansbachot, mely utóbbi városka a reformáció korában oly nagy szerepet játszó György bran- denburg—ansbachi őrgrófnak volt a székhelye; ugyanekkor felkeresték a Hohenzollerek bran­denburgi ágának nyugvóhelyéül szolgáló templo­mot is, Heilbronnban. A zarándokcsoport visszatérőben megláto­gatta Regensburg városát és Bécsben szintén egy napot töltött a nevezetességek megtekintésével. A zarándokút a résztvevő jogászifjak ta­pasztalatainak és ismereteinek kibővítését, látó­körének tágulását eredményezte és megerősödött protestáns öntudattal, gazdag emlékekkel tértek vissza Miskolcra.

Next

/
Thumbnails
Contents