Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-01-26 / 4. szám
1930. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 29. Jegyzetek. Schneller Károly dr. a Miskolci Jogászélet januári számában ismerteti a svájci házassági, születési és halálozási adatokat. A Pezenhofer- féle vita adalákjaként érdeklődésre tarthat számot dr. Schnellernek két megállapítása. 1. Svájcban a faji hovatartozás kevésbbé determinálja a születési arányt, mint a vallási hovatartozás. A születések csökkenése is nagyobb a protestáns területeken, mint a kathol.kus vidékeken. 2. A protestáns vidékek előnye legnagyobb (halandóság tekintetében) az 1 éven alóliak halandósága terén. 1000 ujszülött fiúra jutott 1 éven alóli elhalt a protestánsoknál 83.7, a katolikusoknál 120.3. Ez fel.ehetóleg nemcsak következménye a születési arány tekintetében a katholikusok javára fennál ó előnynek, hanem egyben oka is a protestánsok kisebb termékenységének. A római pápának, szokatlanul olasz nyelvű, enciklikája jelent meg a gyermekek neveléséről, amely állítólag a fasizmusnak, nálunk a miniszterelnök által legújabban szintén hangoztatott, azon felfogása ellen irányul, mintha az államnak közvetlen és első joga lenne a gyermekek neveléséhez és oktatásához. A pápa szerint az emberiség józan gondolkodásával kerül ellentétbe, aki azt állítja, hogy a gyermek az államé. Nem jöhet szóba, hogy az állam a családok helyét foglalja el; feladata, hogy a gyermekek nevelését illetőleg a családoknak azon jogait, amelyek korábbiak az állam jogainál, s egyidejűleg védelmezze meg az egyház jogát is. Szól arról a túlzott és hamis nacionalizmusról, amely napjainkban el van terjedve, és amelynek természetében van, hogy a helyes korlátokat átlépi, amikor az ifjúságnak, még a leányoknak nevelését is katonailag szervezi meg s lefoglalja a vasárnapot is, amely eddig a vallás gyakorlásának és a családnak volt szentelve. A pápa ellentmond minden pedagóg ai natúr. I zmusnak, mint amely az eredendő bűn tagadásán alapsz k. Ellenzi a nemi felvilágosítást, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az erkölcs elleni bűnök nem tudatlanságból, hanem abból származnak, hogy a gyenge akaratuakat kisértésnek teszik ki. Kárhoztatja a koedukációt, vagyis a fiuknak és leányoknak együtt tanítását. A Luther-Társaság február 7-én Budapesten, az Üllői-úti teremben Bethlen-ünnepélyt rendez. Pékár Gyula elnök nyitja meg az ünnepélyt, előadást Rugonfalvi Kiss István debreceni egyetemi tanár tart. A Társaság az ünnepély keretében avatja tiszteletbeli tagjává Sza- bolcska Mihályt. HÍREK. Taubinger Rezső magas kitüntetése. D. báró Radvanszky Albert, egyetemes felügyelő, az 1929. évi egyetemes közgyűlésen évi jelentésének a keretében bejelentette, hogyTau- binger Rezső, evangél kus tábori föesperes, nyugalomba vonult. Mindazoknak a szivét, akik a magyar evangélikus lelkészi kar e kiválóságát ismerik, őszinte örömmel kell, hogy eltöltse a hir, hogy Magyarország Kormányzója Taubin- ger Rezsőt nyugalomba vonulása alkalmából a III.- osztályú magyar érdcinkereszttel tüntette ki. Munkásságának a jellemzésére ide iktatjuk az egyetemes felügyelői évi jelentés vonatkozó részét: »Mivel csak most jutott tudomásomra, és igy előbb nem tehettem me£, most köszöntőm Taubinger Rezső tábori főesperest röviddel ezelőtt bekövetkezett nyugalomba vonulásával kapcsolatban. Messze kiterjedő szolgálati körzetben nemcsak a szoros értelemben vett szolgálatnak a teendőit végezte a tőle megszokott lelkiismeretességgel a háború előtt és a háború alatt a régi hadseregben, de állandóan szívós kitartással küzdött azon nehézségek ellen is, amelyek e szolgá at szervezetlenségének folyo- mányakép útjába torlódtak. A nemzeti hadsereg protestáns lelkészetének és a protestáns tábori püspökség felállításának alapvető szervezési munkálatait nagy energiával végezte, mígnem, mint protestáns tábori püspöki irodaigazgató és püspökhelyettes, állta meg a helyét mély felelősségérzettel és nagy buzgósággal. A nyugállományba kövesse ót az egyetemes egyház elismerése és hálája <. Érdeklődésre tarthat számot az a körülmény, hogy Taubinger, tábori főesperes, katonalclkészi szolgálatát megelőzően a bajai egyházközség szolgálatában állott. Amilyen megbecsülés környezte öt katonalclkészi szolgálatának egész folyamán minden tényező részéről, ugyanolyan szeretetnek és megbecsülésnek a részese volt gyülekezeti lelkész korában is. Az akkor 22.000 lakosú alföldi városban, amelynek evangélikus egyházközsége mindössze 200 lelket szám’ált, az ő rendkívül szimpatikus egyénisége és kiváló szónoki készsége olyan tekintélyt szerzett a lutherániának, hogy méltán kiérdemelte ezáltal is nemcsak bajai híveinek rajongó szereiét, amellyel azok kivételes egyéniségén még ma is csüngenek, de minden köz- egyházi tényező teljes elismerését is. Taubinger Rezső fizikai és szellemi erőinek teljes birtokában vonult nyugalomba. Izzó egyházszeretetéből és példás életéből bizonnyal sok áldás árad még egyházunkba. Tartsa meg őt az Isten kegyelme soká.- Egyházmegyei felügyelő-választás. A békési egyházmegye gyülekezetei dr. Csermák Béla orosházi főorvost, egészségügyi tanácsost, egyházmegyei gyámintézeti elnököt választották meg az egyházmegye másodfelügyelőjévé.