Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-01-26 / 4. szám

1930. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 29. Jegyzetek. Schneller Károly dr. a Miskolci Jogászélet januári számában ismerteti a svájci házassági, születési és halálozási adatokat. A Pezenhofer- féle vita adalákjaként érdeklődésre tarthat szá­mot dr. Schnellernek két megállapítása. 1. Svájc­ban a faji hovatartozás kevésbbé determinálja a születési arányt, mint a vallási hovatartozás. A születések csökkenése is nagyobb a protes­táns területeken, mint a kathol.kus vidékeken. 2. A protestáns vidékek előnye legnagyobb (halandóság tekintetében) az 1 éven alóliak ha­landósága terén. 1000 ujszülött fiúra jutott 1 éven alóli elhalt a protestánsoknál 83.7, a ka­tolikusoknál 120.3. Ez fel.ehetóleg nemcsak kö­vetkezménye a születési arány tekintetében a katholikusok javára fennál ó előnynek, hanem egyben oka is a protestánsok kisebb termékeny­ségének. A római pápának, szokatlanul olasz nyelvű, enciklikája jelent meg a gyermekek nevelésé­ről, amely állítólag a fasizmusnak, nálunk a mi­niszterelnök által legújabban szintén hangozta­tott, azon felfogása ellen irányul, mintha az ál­lamnak közvetlen és első joga lenne a gyerme­kek neveléséhez és oktatásához. A pápa szerint az emberiség józan gondolkodásával kerül ellen­tétbe, aki azt állítja, hogy a gyermek az államé. Nem jöhet szóba, hogy az állam a családok he­lyét foglalja el; feladata, hogy a gyermekek ne­velését illetőleg a családoknak azon jogait, ame­lyek korábbiak az állam jogainál, s egyidejűleg védelmezze meg az egyház jogát is. Szól arról a túlzott és hamis nacionalizmusról, amely nap­jainkban el van terjedve, és amelynek termé­szetében van, hogy a helyes korlátokat átlépi, amikor az ifjúságnak, még a leányoknak neve­lését is katonailag szervezi meg s lefoglalja a vasárnapot is, amely eddig a vallás gyakorlásá­nak és a családnak volt szentelve. A pápa el­lentmond minden pedagóg ai natúr. I zmusnak, mint amely az eredendő bűn tagadásán alapsz k. Ellenzi a nemi felvilágosítást, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az erkölcs elleni bűnök nem tudatlanságból, hanem abból származnak, hogy a gyenge akaratuakat kisértésnek teszik ki. Kár­hoztatja a koedukációt, vagyis a fiuknak és leá­nyoknak együtt tanítását. A Luther-Társaság február 7-én Buda­pesten, az Üllői-úti teremben Bethlen-ünnepélyt rendez. Pékár Gyula elnök nyitja meg az ünne­pélyt, előadást Rugonfalvi Kiss István debre­ceni egyetemi tanár tart. A Társaság az ünne­pély keretében avatja tiszteletbeli tagjává Sza- bolcska Mihályt. HÍREK. Taubinger Rezső magas kitüntetése. D. báró Radvanszky Albert, egyetemes fel­ügyelő, az 1929. évi egyetemes közgyűlésen évi jelentésének a keretében bejelentette, hogyTau- binger Rezső, evangél kus tábori föesperes, nyu­galomba vonult. Mindazoknak a szivét, akik a magyar evangélikus lelkészi kar e kiválóságát ismerik, őszinte örömmel kell, hogy eltöltse a hir, hogy Magyarország Kormányzója Taubin- ger Rezsőt nyugalomba vonulása alkalmából a III.- osztályú magyar érdcinkereszttel tüntette ki. Munkásságának a jellemzésére ide iktatjuk az egyetemes felügyelői évi jelentés vonatkozó részét: »Mivel csak most jutott tudomásomra, és igy előbb nem tehettem me£, most köszön­tőm Taubinger Rezső tábori főesperest röviddel ezelőtt bekövetkezett nyugalomba vonulásával kapcsolatban. Messze kiterjedő szolgálati kör­zetben nemcsak a szoros értelemben vett szol­gálatnak a teendőit végezte a tőle megszokott lelkiismeretességgel a háború előtt és a háború alatt a régi hadseregben, de állandóan szívós kitartással küzdött azon nehézségek ellen is, amelyek e szolgá at szervezetlenségének folyo- mányakép útjába torlódtak. A nemzeti hadsereg protestáns lelkészetének és a protestáns tábori püspökség felállításának alapvető szervezési munkálatait nagy energiával végezte, mígnem, mint protestáns tábori püspöki irodaigazgató és püspökhelyettes, állta meg a helyét mély fe­lelősségérzettel és nagy buzgósággal. A nyug­állományba kövesse ót az egyetemes egyház el­ismerése és hálája <. Érdeklődésre tarthat számot az a körülmény, hogy Taubinger, tábori főespe­res, katonalclkészi szolgálatát megelőzően a ba­jai egyházközség szolgálatában állott. Amilyen megbecsülés környezte öt katonalclkészi szolgá­latának egész folyamán minden tényező részéről, ugyanolyan szeretetnek és megbecsülésnek a részese volt gyülekezeti lelkész korában is. Az akkor 22.000 lakosú alföldi városban, amely­nek evangélikus egyházközsége mindössze 200 lelket szám’ált, az ő rendkívül szimpatikus egyé­nisége és kiváló szónoki készsége olyan tekin­télyt szerzett a lutherániának, hogy méltán ki­érdemelte ezáltal is nemcsak bajai híveinek ra­jongó szereiét, amellyel azok kivételes egyéni­ségén még ma is csüngenek, de minden köz- egyházi tényező teljes elismerését is. Taubinger Rezső fizikai és szellemi erőinek teljes birtoká­ban vonult nyugalomba. Izzó egyházszeretetéből és példás életéből bizonnyal sok áldás árad még egyházunkba. Tartsa meg őt az Isten kegyelme soká.- Egyházmegyei felügyelő-választás. A békési egyházmegye gyülekezetei dr. Csermák Béla orosházi főorvost, egészségügyi tanácsost, egyházmegyei gyámintézeti elnököt választották meg az egyházmegye másodfelügyelőjévé.

Next

/
Thumbnails
Contents