Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-06-30 / 26. szám

1929 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 203. reste fel a főpásztor és az ev. kápolnában Zsolt. 139, 1—5 alapján mélyen meglátó vigasztaló szózatot intézett hozzájuk. Utána az Erzsébet- kórházba látogatott el, ahol a fentjáró betegek­hez Ján. 5, 5—9 alapján szólott magyar nyelven és német imádságot mondott. Miután még né­hány ágyban fekvő súlyos beteget vigasztalt meg betegágyuknál, a törvényszéki fogház ev. lakóit kereste fel és Lk. 15, 18 alapján tartott törödel- ines biinbánatra indító igehirdetést. Végül a gyülekezet árvaházát tekintette meg, ahol meg­szemlélte az ott elhelyezett népiskolai osztályo­kat, a diakonisszaállomást és meleg szavakban szólt az árvákhoz. Délután a népiskola minta- kertjébe látogatott el, majd megbeszélést tartott a gyülekezet elnökségével és az egyes bizottsá­gok elnökeivel; ez alkalommal különösen a nép­iskolában tapasztaltak felett fejezte ki legna­gyobb elismerését. Este 7 órakor záróistentisz­telet volt a templomban, ahol a hivek nag>r se­rege előtt Ef. 1, 22—23 alapján hirdette a püspök magyar nyelven elragadó erővel Isten igéjét. A soproni egy házlátogatást' azután díszvacsora fejezte be, amelyen a püspök inagasszárnyalásu felköszöntót mondott a felekezeti békére. 13- án csütörtökön reggel a népiskola 100 tagú gyermekkara bucsuzásul egyházi énekeket énekelt a püspök lakása előtt, aki azután a gyer­meksereg sorfala között, a harangok zúgása mel­lett hagyta el a gyülekezetét, hogy folytassa egy­házlátogató körútját. Harka község volt a követ­kező állomás. A község határánál a leventék lovasbandériuma fogadta a fópásztort, aki ezek­től kisérve vonult be diadalkapun a majdnem színtiszta ev. községbe. A papiak előtt a gyüle­kezeti énekkar köszöntötte, majd a gyülekezet felügyelője, Renner Oszkár máv. főfelügyelő fo­gadta meleg üdvözlő szavakkal. A templom elé érve Danielisz Róbert, a gyülekezet lelkésze üd­vözölte a püspököt, aki ezután kíséretével bevo­nult a templomba, ahol kezdetét vette az isten­tisztelet. A gyülekezet lelkésze Ef. 2, 8—9 alap­ján hirdette az igét, majd a püspök Jer. Sir. 3, 58 alapján tartott német nyelven mélységes ha­tást kiváltó egyházi beszédet. Istentisztelet után közgyűlés volt a templomban. Az elemi iskolai oktatást ebben a gyülekezetben nem szemlélhette meg a püspök, minthogy a tanítás kanyarójár­vány miatt szühetelt. A gyülekezet által rendezett ünnepi közebéden a gyülekezet felügyelője me­leg szavakkal köszöntötte a püspököt és lelke­sen tett hitvallást a német lakosságnak a magyar hazához való ragaszkodása mellett. Az ebéd vé­geztével a püspök kíséretével visszatért Sop­ronba. 14- én, pénteken délelőtt a kőhidai állami fegyházat látogatta meg a püspök. Itt két isten­tiszteletet is tartott. A rabok előtt Lk. 23,42—43 alapján beszélt és megindító dolog volt látni, hogyan lopakodtak elő szavainak hatása alatt a könnyek a feszült figyelemmel reászegezett sze­mekből és szántották végig a bűntől megbélyeg­zett arcokat. A telep ev. tisztviselői, őrszemély­zete és hozzátartozóik előtt Jel. 3, 8 alapján hir­dette a főpásztor az igét, buzdítva őket, hogy elszigeteltségükben is tartsanak ki híven ev. anyaszentegyházuk mellett. Délben az es peresség diszebédet adott a püspök tiszteletére Sopron­ban, amelynek végeztével Brennbergbányára szállt ki a főpásztor. A bányászzene- és énekkar köszöntése, valamint a bányaigazgató bensősé­ges üdvözlő szavai után a püspök itt is istentisz­teletet tartott az állami népiskola egyik tanter­mében, és Lk. 15, 24 alapján németül, Kol. 3, 2—3 alapján pedig magyar nyelven intézett be­szédet a hívekhez. Sopronba való Visszatértében útközben a Manninger-félc erdei iskolát szem­lélte meg, ahol résztvett az ev. Növendékek hit­tanvizsgáján, majd meghallgatta a szavalatokat, énekeket és végignézte tornamutatványaikat, amelyeket a gyermekek az ó tiszteletére ren­dezték. 15- én, szombaton, délelőtt, Balf község ev. gyülekezetébe látogatott el a föpásztor. A köz­ség határánál népviseletbe öltözött lovashandé- rium várta, majd szintén népviseletben a gyüle­kezet hajadonjainak színes csapata, amelynek sorfalai között harangzúgás mellett vonult be aAitán a községbe. A templom előtt a gyülekezet énekkara, majd Steiner György gyülekezeti fel­ügyelő üdvözölte szívből jövő szavakkal. A temp­lomba való bevonulás után kezdetét vette az istentisztelet. Schcrmann Sándor gyülekezeti lel­kész Ján. 15, 1 2 alapján tartott beszéde után a püspök szintén német nyelven szólt a hívekhez. Istentisztelet után közgyűlés volt, amelyen nagy örömmel vette tudomásul a püspök, hogy a gyü­lekezetben megvan a szándék arra vonatkozólag, hogy idővel, mihelyt a nyomasztó gazdasági helyzet megengedi, tornyot emeljenek az ősök áldozatkészségét hirdető templom mellett. A közgyűlés után az elemi iskola megszemlélése következett, majd közebéd zárta be a balfi egy­házlátogatást. Délután Ágfalvára indult a főpásztor. A község szélén a jegyző, a templom előtt pedig a gyülekezeti énekkar üdvözlő éneke után a gyü­lekezet felügyelője, Hackstock Károly köszön­tötte bensőséges szavakkal a szeretett főpász­tort. Pompás képet nyújtottak -itt is a népvise^- létbe öltözött hajadonok, a kivonult hadastyán egyesület és a tűzoltóság. Miután a templom ka­pujában még egy virágcsokrot nyújtott át egy leányka a püspöknek, a templomba vonult a fő­pásztor, ahol buzgó imában kérte Isten áldását a gyülekezetben végzendő munkájára. Istentisz­telet után a népiskolát látogatta meg és az ott tapasztaltak felett, mint az egyházmegye többi gyülekezeteiben is, teljes elismerését fejezte ki. Este a hegyoldalban fekvő szép temetőbe vo­nult ki a püspök és az egész gyülekezet. Itt Zier- mann Lajos soproni lelkész Ezs. 40, 6—8 alapján hirdette az örök élet igéit. 16- án, vasárnap, reggel ünnepi istenüs^ia-

Next

/
Thumbnails
Contents