Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-03-24 / 12. szám
EVANGÉLIKUSOK LÁPJÁ 90. Krisztus tulajdona vagyunk. Mint ilyenek, legyünk alázatosak és engedelmesek. Ne csupán egyenként, hanem mint egyház is. Az egyházra vonatkozólag is az az Istennek kegyelmes és jó akarata, hogy üresitse meg magát, legyen alázatos és engedelmes, szolgáljon alázatos szeretet- ben, példát vévén Uráról, a Krisztusról, aki odaadta magát, hogy felmagasztalja őt a mennyei Atya. II Második Letberánns Világkoovent. (Előzetes értesítés.) A Második Lutheránus Világjkonvent Ko- penhágában lesz, Dániában, 1929 junius 26 julius 4, az Állandó Végrehajtó Bizottság intézkedése folytán, amely bizottságra ezt a felelősséget az 1923-ban Eisenachban taitott Első Lutheránus Világkonvent ruházta. A Második Lutheránus Világjkonventról a legközelebbi jövőben hivatalos értesítés készül, amely felöleli a témákat és az előadókat, a kiküldöttek és vendégek fogadtaitására Koperrhágában tett intézkedéseket és minden más szükséges tájékoztatást azok számára, akik megjelenni szándékoznak és azok számára, akiket érdekei az egész világ lutheránus egyházainak kiküldötteiből összetevődő fontos gyűlés. Az Első Lutheránus Világkonvent Németországban tarthatta tanácskozásait, ahol Istennek gondviseléséből a konzervatív lutheri reformáció eredt. Minthogy a Második Lutheránus Vi- tágkonvent a lutheranizmus északeurópai középpontjában lesz, jó alkalom, kínálkozik az egyház történetének és mostani életének tanulmányozására az északeurópai országokban: Dániában, Norvégiában, Svédországban, Izlandban, Finnországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában. Ezért a lutheránus egyházi lapok szerkesztői az idei esztendő első hat hónapjában tájékoztató anyagot kapnak Északeurópa lutheránus egyházairól. De inig azok, akik hivatva lesznek részt- venni a Második Lutheránus Világjkonventen, előkészületeket tesznek erre a fontos eseményre, a lutheránus egyházak az ejgész világon a keresztyén vallás egyetemes igazságainak ujra- tanuknányozásával és teljesebb elsajátításával foglalkoznak, amint azok Luther Kiskátéjában olyan szabatosan jutnak kifejezésre. így az egész egyház a Szentlélek ereje által élőbbrejuthat az igaz hitnek belső egységében. Imádkozunk, hogy az Isten Szentleikének kegyelméből az igazság által létrehozott egység tudatosan megnyilvánuljon a Második Lutheránus Világkonventen. A Végrehajtó Bizottság nevében: Morehead A. János. Egyházi sáfárkodás. (Javaslattal.) Az Ev. Lapjának f. évi 3. számában (19. lap) «Delta» aláírással az egyház pénzügyeiről és a sáfárkcdásról megjelent cikk sok megszívlelendő kérdésre hívja fel ä figyelmet. Tulajdonképen azt kellene erre mondanunk, hogy hiszen ez a Kolumbusz tojása, ennek mindenütt meg kellene lennie. De ha nincs, csináljuk meg. De sürgősen. Az egyházi számadásoknak, amellett, hogy hű sáfárkodásról tesznek tanúságot, áttekinthető, világos képet kell adutok a különböző természetű bevételi és kiadási, illetve vagyoni tételekről. Az idézett cikkben ajánlott csoportosítást nagyjában megfelelőnek gondolom. Fontos az, hogy* minden egyház ugyanazon beosztás szerint csoportosítsa számadási tételeit. Itt nincs helye az egyéni leleményességnek. Egyházunknak: bármily címen juttatott állami eredetű segélyezésről az egyházi számadásokból világos képet kell kapnunk. Hogy megmutassam, hogyan képzelem ezt, hadd álljon itt a debreceni egyház 1928-iki számadásának néhány tétele a hozzájuk fűzhető ösz- szehasonlitásokkal együtt. Az államtól kaptunk: 1. két rendes tanító fizetéskiegészitése címén 3883.60 -j- 2743.68 pengőt; 2. egy beosztott állami tanító illetményeit 4449.60 -j- 1243.— P; 3. az államilag kinevezett vallástanár illetményei 3098.05 P; 4. állami tan- dijkárpótlás 278.40 P; összesen 15.696.41 P. Azonfelül a várostól iskolai segély címén 857.76 P és lelkésznek, tanítóknak, iskolának 16 öl tűzifát 800 P értékben. Ezzel szemben egyházunk fizetett az államnak: 1. adóban 145.86 -j- 215.60 — 84.— P; 2. tanitói nyugdijilletékül 696.48 P; összesein 973.94 P. Ez a kapott állami segélynek 6.2o/0-a. Azonkívül a lelkész és vallástanár után egyetemes lelkészi nyugdíj intézeti járulék: 719.27 P. (A belépési düj V15 része és az évi járulék.) Az állami hozzájárulás az egyház bevételeinek 39.2o/o-át teszi. Hogy ennek a segélynek elmaradása esetén az egyházi munkának mely ága szenvedne rövidséget, a cikknek erre a kérdésére nagyon nehéz volna választ adni. Erre a mai viszonyok között nem is gondolhatunk. Alighanem iskoláink lennének az első áldozat. A határozott céllal adott állami segélyeket, még ha nem is mennek az egyház pénztárán keresztül, mint pl. a tanitói és tanári fizetés kiegészítések, nézetem szerint az egyházi számadásban megfelelő) módon fel kell tüntetni, mint bevételt és a személyi járandóságok között mint kiadást. Kezemnél lévén egyházunk 1925-iki számadása, ábból megállapítom, hogy az akkori állami tandijkárptólásnak az 1928-iki összeg; csak 60o/o-át teszi. Teljes valorizációt a VKM-nek nemrégiben egy református küldöttségnek adott válasza alapján egyelőre nem remélhetünk. Az
