Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-03-03 / 9. szám
im evangélikusok lapja 71. vödik össze. Minden ember a nemzet becsületének egy darabját hordozza magában. Építsük ki, becsüljük meg nemzeti egyéniségünket s ne szintelenitsük el nemzetközivé a magyarságot. Az előadás a Kálvin-Kulturházban hangzott el, melyet zsúfolásig megtöltött a feszülten figyelő érdeklődő közönség. — Theologiai tanulmányok összefoglaló címmel öt kiváló értekezés jelent meg Csikesz Sándor egyetemi tanár szerkesztésében s az Országos Református Lelkész Egyesület kiadásában. A tanulmányok megjelenési sorrendbem: 1. sz. Bánvay Lajos: Hiszek egy, közönséges keresztyén anyaszentegyházat. 2. sz. Enyedy Andor: Magyar református kátéirodalom. Vallás- pedagógiai tanulmány. 3. sz. Dr. Révész Imre: (Krisztus és Antikrisztus.» 4. sz. Gaudy László: A bibliai történetek vallás pedagógiai módszertana. 5. sz. A «Mortalium animos cimü pápai encyklika ügy e. — Herceg Hohenlohe Győrött. A győri evangélikus egyházközség február 24.-i vallásos estélyén herceg Hohenlohe Károly Egon tartott előadást: «Az evangélium nyomai a modem közéletben» címen. Rámutatott arra a tényre, hogy a mai közélet nem födi a Krisztus keresztyénségét. Ennek oka nem az evangélium hóditó erejének Csökkenése, hanem aza’körül- mény, hogy az emberiség nem engedi át magát teljesen az evangéliumnak. Ennek ellenére is vannak nyomai az evangéliumnak, pl. a törvény- hozásban s általában az emberek gondolkodásában. De hogy milyen messze van a közélet az evangéliumtól, azt Jézus három programm- szerü kijelentésével igazolja. Jézus programmja az igazság diadala volt s hogy’ ettől mily mesz- sze van a mai közélet, semmi sem mutatja jobban, mint az az amerikai körkérdés: mi történne akkor, ha e világon 24 óráig mindenki igazat mondana? Megdöbbentő, hogy' ezt a kérdést föl lehet vetni, de még megdöbbentőbb, hogy a kérdésre adott válaszok egyeznek abban, hogy ez esetben megállna a modern élet; a nemzetközi diplomácia, politika, tudományos, társadalmi és közgazdasági élet mind nélkülözi a teljes igazságot. Jézus másik programmja a materializmus elleni küzdelem volt. Az ö or- szága nem e világból való. Ma a közélet egészen az anyagiasság szolgálatába van állítva s ahol á lélek igényeit előmozdítja, ott is politikai, földi célok érdekében támogatja azokat. Jézus harmadik programmja a szeretet uralomra jutása volt. Azt mondta: Arról ismeri meg a világ, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek. Ha valaki megindulna keresztyént keresni ezen isinertetójel alapján, melyik országban lehetne megáilani azzal, hogy itt keresztyéneket találtam? Óriási a kontraszt a szeretct-vallása és az önző világ között, de még nagyobb a kontraszt ott, ahol a keresztyén egyházak reprezentánsai irigylik egymástól az életet, a szeretetben való közös együtt- munkálkodás helyett. Előadása végén rámutatott arra, hogy senki sem tudja ugyan egymaga megformálni a világot, de meg tudja önmagát s minél több nyoma van az egyén életében a Krisztus evangéliumának, annál több nyoma lesz a közéletben is annak. — A vallásos estélyen az egyházi énekkar Mendelssohn: A-dur motettjét énekelte, Kapi Jolán és László Miklósné Rudnick Fohászát énekelte, hegedű, gordonka és orgona-kisérettel. Ketelbey: Inter- mezzóját játszotta orgonán Fodor Kálmán karnagy’. Szavalt Kuszák István. A vallásos estélyt Kapi Béla püspök imádsága nyitotta meg és Turóczy Zoltán lelkészé fejezte be. A templomot zsúfolásig megtöltötte a hívők serege. A pozsonyi egyházközség kettéválása. Pozsonyban 1918 óta a tót evangélikusok száma hirtelen megnövekedett. A felmerült vitás ügyeket megegyezés utján intézték el, amelynek értelmében 1928 december 23 óta Pozsonyban két egyházközség van, az egyik a német-magyar, a másik a tót egyház. A kivált tót gyülekezet ingatlanokban, készpénzben és egyéb értékekben közel 5 millió koronát kap a pozsonyi gyülekezettől. — Elemi iskolai magánvizsgálati dijak. A kultuszminiszter 1928. évi 88.372 VIII. a. számú rendeleté az elemi iskolai tanulók magánvizsgálati diját 20 pengőben állapítja meg. A bizonyítványért 40 fillér űrlap és 2 pengő mun- kadij jár. A felvételi dij a magántanulóktól is beszedendő. Az uj egyetemes nyugdíjintézet 1929. évi költésgvetése 312.000 pengő bevétellel és 57.000 pengő kiadással számol, tőkésítésre jut tehát 254.900 pengő. A bevételeknek egyharma- dát, 108.000 pengőt tesznek ki a tagok és fenntartók évi járulékai, ugyanezeknek alapítási dija 72.000 pengővel szerepel; tehát a tagok és fenntartók járulékai és alapítási dijai szolgáltatják a bevétel 57.6 százalékát; a bevételeknek még egy nagyobb tétele az 1848: XX. t.-c alapján járó államsegélyből 86.000 pengő. A kiadások között a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátására 50.000 pengő vétetett fel; költségekre 5000 pengő; hozzájárulás a pénztári tisztviselők javadalmazásához 2100 pengő. — A rég^ egye-
