Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-02-24 / 8. szám

62. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 192$. magiában véve a csodatevés, hanem a Jézushoz való viszony a döntő (lásd különösen Máté 7, 22. 23.). Jézus személyének ez az előtérbe he­lyezése értékes vonása ennek a leckének, miért arra figyelmeztet, hogy a cselekedetek mögött mindig keressük a cselekvőnek személyiségét. A sokaság csodálkozott azon, amit látott. Máté evangélioma szerint a sokaság azt mondta: Soha nem láttak ilyet Izraelben! (Mt. 9, 33.) A farizeusok azonban mélyebbre tekintettek. Azt kérdezték, hogy ki által, kinek a segítségével, milyen hatalomnál fogya tudta Jézus a csodát véghezvinni. A látható cselekedetnek vannak lát­hatatlan vonásai és gyökerei. A néma ember­ben néma ördög volt; testi némaságának volt szellemi oka és szellemi következménye; a lát­ható és a láthatatlan világ együttes kifejezése volt az a némaság!. S a gyógyításban szintén mindakét világ jelenvolt. A hémaság jele volt a gonosz hatalmának (Ef. 6, 12); a gyógyítás mögött szintén keresnünk kell azt a szellemi erőt, amely a némaság szellemi okát ei tudta távolítani. Reánk keresztyénekre nézve már nem kér­dés az, hogy Jézus kinek a segítségével űzte ki az ördögöt. Mi hisszük, hogy Jézussal valóban elérkezett az Isten országa mihozzánk is. De ez semmiképen sem jelenti azt, hogy leckénk­nek a keresztyénségben nincs aktualitása, avagy hogy leckénkén elmélkedve, annak mellékvoná­saiból, illetve képletes értelmezéséből meríthet­nénk csupán épülést. Nem kárbaveszett dolog ugyan, most Böjt idején arra gondolnunk, hogy a rágalmazás és a meggyanusitás miként lépett akcióba Megváltónk ellen, s ebből érőt ment­hetünk a boldogság megőrzésére akkor is, mi­dőn <oninden gonosz hazugságot mondanak el­lenünk Jézusért», ami a mostani felekezeti har­cok és keresztyénségellenes politikai és tudo­mányos áramlatok érájában nem megy ritkaság- számba. Az sem ellenkezik evangéliumi leckénk szellemével, ha a «némaság» alatt általában a bűn által megromlott teremtménynek tehetet­lenségét látjuk meg, amely szerint, Pál apostol­lal szólva, tagjainkban Isten törvényével ellen­kező törvény van, amely bennünket rabul ád a bűnnek, hogy testünkkel a bűn törvényének szolgáljunk (Róm. 7, 23. 25). Az evangéliomi lecke veleje azonban min­denesetre az, hogy Jézus Istennek erejével, a Lélek hatalmával gyógyítja a testi nyavalyát. Ha ezzel egybevetjük azt a tényt, hogy napjaink­ban, az orvosi tudomány és gyakorlat magas- fokú fejlettsége mellett a betegek száma egyál­talán nem apad; s az anyagi javak bőséges ter­melése mellett az anyagi nyomor egyáltalán nem enyhül, akkor felismerjük, hogy a «rothadandó- ság rabságából» a teremtett világot az anya­gon diadalmaskodó tudás megszabadítani nem képes. Annak a rabságnak, amelyben «az egész teremtett világ egyetemben nyög és fohászko­dik mind idáig», láthatatlan, spirituális oka van: a bűn, s a bűn mögött egy személyes, gonosz hatalom áll. Ezzel a hatalommal szemben tehe­tetlen minden olyan kormányzat vagy szociális akció, amely nem támaszkodik a Krisztus szel­lemi hatalmára, a Megváltónak bűntörlő, ördög­űző érdemére. A világiot és annak fejedelmét, az ördögöt, csak a Krisztusba vetett hittel le­het legyőzni. Jézusnak ez a gyógyítási csodája, az utána következő támadással és Jézus szavaival együtt a betegekért való imádkozásnak a jogosultságát is bizonyítja (lásd1 Ef. 6, 11—20, anol az ördög ravaszságával szemben letöltendő «lelki fegyver­zet» során az imádság és könyörgés is szerepel). Igen különös azonban, mikor a betegeinkért imádkozunk, de másfelől az igaz hittől való el­tévelyedésnek tartjuk azt, mikor a beteg felgyó­gyulását az ima hatásának tulajdonítjuk. Pedig akadnak a keresztyénségben ilyenek is, akik imádkoznak a betegekért, de imájuk foganatos voltában nemi hisznek. Ezek az imádkozásukat űgylátszik az Isten előtt kifejezett csendes rész- vétnyilatko'zatnak tekintik. HÍREK. — Halálozás. Bothár Dániel, a soproni ev. líceum nyugalmazott tanára, február 8-án 73 éves korában 40 évi tanári működés után tör­tént nyugalomba vonulásának 7-ik évében meg­halt. Temetése február 10-én volt Sopronban. — Kultuszminiszteri adomány az ötte- vényi ev* templomra. A vallás és közokt. mini. Kapi Béla püspök közbenjárására 500 pengő építési segélyt adott az öttevényi ev. fiókegy­háznak. — A Keresztyén Ifjúsági Egyesület Győ­rött* A Kér. Ifj. Egyesület nemzeti titkára Töl- téssy Zoltán február 17-én meglátogatta a győri ifjúsági egyesületet. Az ifjúsági egyesület veze­tőségével, majd magával az ifjúsággal tartott összejövetel után a nagyközönséghez is szólott egy vallásos estély keretében «Fiatalemberek Krisztus szolgálatában» címen. Szavalt Csermák Ferenc, Bach-korált énekelt az egyházi énekkar, orgonán játszott Fodor Kálmán karnagy, imád­kozott László Miklós püspöki titkár és Takó István püspöki segédlelkész. Az offertorium; 30 pengőt jövedelmezett a Kér. Ifj. Egy. evangé­likus ágának támogatására. — A Bethlen Gábor Szövetség «Az alkotó protestantizmus» cimü előadássorozatában feb­ruár 21-én Dr. Tirtsch Gergely kőszegi lelkész tartott előadást «Az alkotó protestantizmus esz­méje a vallások történetében» címen.

Next

/
Thumbnails
Contents