Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-11-17 / 43. szám

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

343.

1*2*.

Sámuelként, ha nem is annyira, de értsen jól a modern mezőgazdáig elveihez s kellő tapintat- tattai mindig meg bírja mutatni a tanulatlan, maradi módon gazdálkodó paraszt embernek a nagyobb kenyeret jelentő okszerűi b gazdálkodás módját. A hitelszövetkezeti és fogyasztási szövetkezeti, ese'leg tejszöve:kezeti munkával a lelkész. ha kellő elővigyázattal végzi, szintén meggyőzi paraszt híveit, hogy ő a közérdek önzetlen munkása. A községi ügyekben a község érdekében végzett munkájával ugyanezt szolgálja. Ha irodája a falusi emberek pinasz irodája, ahol jó tanácsot, felvilágosítást, segítséget nyer az ügyes-bajos ember, ahol kérvényeket, beadványokat és leveleket ir meg a ‘»falu apja« az% ó > lelki gyermekeinek , akkor ez még erősebb módon szilárdítja meg igazi lelkészi munkája alapját, a hívek bizalmát. Éhez természetesen szükséges az, hogy a lelkész a magyar magánjoggal, a perrendtartás főszabályaival, a hivatalos eljárások módjával tisztában legyen. Egyházunknak nagyobb üdve volna abból, ha theológusaink a héber nyelv helyett legalább heti két órában négy éven át a magyar magánjogot és büntető jogot is tanulnák. Legalább annyira, mint a jegyzőgyakornokok a tanfolyamon. A hívek egészségügyi szolgálata végett pedig egészségtani és ápolói ismeretekre van szüksége, hogy a betegeknek idejekorán jó tanácsot adjon. Látogatás közban megkérdi az ember: »hogy van Sándor bácsi?« Ha azután elparuszolja, hogy bizony mostanában sokat szédül és fáj a feje, ha látjuk, hogy vérmes ember, akkor figyelmeztetjük, hogy tartózkodjék a mértéktelen dohányzástól, szeszes italtól, a megerőltetéstől és nagy indulattól s ajánljuk neki, hogy vizsgáltassa meg a vérnyomását esetleges érvágás végett. Sok bc- tegség-symptómát kellene ismernie a falusi lelkésznek, hogy idejében figyelmeztesse a hívét a bajra, mert jól tudjuk, hogy a tudatlan falusiak elhanyagolják a betegségüket és nem is sejtik sokszor, hogy milyen végzetes baj lehet belőle. Sok-sok hasznos egészségügyi ismeretet el kell teljesítenie a jó falusi lelkipásztornak a hívei közt, hogy azok egészségi érdekét szolgálja. Kivált a betegek ápolása, a csecsemők gondozása körül! A fertőző betegségeket se hagyva el! Sok kis csecsemő életét mentheti meg a falusi lelkész és tiszteletes asszony apostoli felvilágosítással'és kitartó munkával. Hallgat a nép a jó szóra, ha egyszer megérezte, hogy »igaz ember« az ő papja. Soksjor még nagyon is. Egyszer például

valami félreértés folytán az a hir terjedt el rólam a faluban, miszerint én kijelentettem, hogy másnap nagy vihar lesz. Erre sokan ehez alkalmazták a mezei munkájukat. Mivelhogy »vihar lesz« holnap! Lett is egy kis zivatar másnap s igy nem esett csorba a vakhir folytán a hitelen. Sok-sok szép munkaág volna még, amit el kellene sorolnom, de ezt minden faluban maga az elet odaviszi az elé a lelkész elé, aki azt tartja, hogy »aki az első akar lenni, az legyen mindenkinek a szolgája«. A népművelés, babonák ellen való küzdés, népnév elés, irányítás, a terményér- tékesitésben való tanácsadás és segítés, állás- közvetítés, sőt olykor »házasságközvetítés is stb. mind a falusi lelkész szociális munkakörébe tartozik. Ezeket ne az elismerésért, ne a sokszor elmaradó háláért, lunem a/ért végezzük, aki * előbb s eretett minket«. Ilyen szociális munkával alapozzuk meg igazi lelkészi munkánkat: az evangélium hirdetését, mert ebben az esetten, ha nem érti is az egyszerű lélek a prédikációt mindig, de érzi , hogy az ő pipja igazat beszél, jót akar s bár nem érti, de követi a lelkészét a keskeny ulon is. Bizalommal van iránta. A falusi lelkész k-gyen a »falu apja<, gondviselő édes apja, aki ismeri, szereti az ó iiigv családját, Krisztus kicsinyeit, nemcsak szóval, de tette! és egész életével. Így lehet az elszórt csontokra éló húst teremteni Isten megsegítő kegyelmével.

Jegyzetek.

Mac-Connld J. R. angol miniszterelnök a Kongo jubileumi kiállításon az afrikai misszionáriusok munkáját ilyen szavakkal méltatta:

»Mihely a missziónálius megjelenik a rabszolgaság halálra van ítélve. Nem állítom, hogy huszonnégy óra alatt kimúlik; de állítom azt, hogy a misszionárius megjelené ének megvan a hatása, bármivel magyarázzuk is, hogy attól a pillanattól fogva, amelyben egy faj atmoszférájának tagjává lesz, a rabszolgaság sorvad és a nevelés megkezdődik. Emberek, akik sokáig élték a tudatlan babonának és a halálos félelemnek atmoszférájában, képesek lesznek felemelni fejőket cs rájönni, hogy vau valami, ami nekik erőt ád, hogy felemelt fővel járjanak, engedelmeskedve a törvénynek, de nem a törvény rabszolgáiként, erőt ád nemcsak arra, hogy körülnézzenek a világban, hanem arra is, hogy önmagukba tekintsenek. Felébred a felelősségtu-