Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-11-10 / 42. szám
336. evangélikusok lápja 1929. — Protestáns Kör Győrött. A háború következtéibe ni hosszabb idő óta szünetelő Prot. Kör a reformáció hetében újonnan megalakult. Elnök lett Dr. Szent-lyány Géza ügy véd, alelnö- kök íKöpeci Kiss Sámuel ny. i|g|a:zgiató tanító, Dr. Bászel Erniő reálisik. tanár, Gyarmathy Kálmán gazdálkodó és: Nagy Dániel szabómester. A tisztikar és a választmány a győri evang. és ref. egyház legjavából alakult meg1 s így a győri protestánsok nagy reménnyel néznek a hamvaiból feltámadó kör működése elé. — Debrecen. A reformáció ünnepély szónoka Wolf Lajos ev. tábori lelkész volt. Az egyházi énekkart Elefánty Sándor vezette. Wolf La jós né énekelt, Pap Katalin szavalt, Nagy Zsolt gordonkán adta elő Corelli D-rnolI szonátáját. — A gyülekezetben az egyházi élet elevenen pezsegi: fiú és leány egyesület, vasárnapi Iskola, Biblia-óra, ifjúságii istentisztelet, levente istentisztelet, levente-egyesületi összejövetelek tartatnak. IRODALOM. — Payr Sándor: A balfi papiak és a két balfi papfi Amerikában. Budapest, 1929. Payr Sámliéi balfi lelkész (1788—1862), akinek családjáról tudós szerzőnk ezt az általa történeti elbeszélésnek nevezett szép kiállítású, nyolc képpel illusztrált, meleghangú, közvetlenséglével megkapó 24 oldalas monográfiát megírta, típusa lehetne a szeg|ényes javadalmú, sok gyerekkel megáldott, de. gyermekei ben és utódaiban sokak számára áldássá váló evangélikus papnak. Öt fia volt és egy leánya. Gyermekei közül csak egyet, Sándort, tudta taníttatni Sopronban, majd Pápán. Payr Sándor Petőfi Sándor életében is szerepet játszott, egyiké volt azoknak a líceumi tanulóknak, akik a Soproniban katonáskodó Petőfinek könyveket kölcsönöztek; Pápán jogot, Magyaróvárott gazdaságii akadémiát végzett. Pápán az: Esterházy uradalomnál volt gyakornok, de mint evangélikus papfiu nem remélhetett előmenetelt, azért különöslen Bölöni Farkas Sándor Amerikáról irt könyvének hatása alatt a múlt század negyvenes éveinek eleijén kivándorolt Amerikába. A szabadságharc leve- retése után oda követte őt ifjabb testvére, FeH renc, a volt negyvennyolcas honvéd. Sándor nőtlenül halt el, Ferencnek ellenbein népes családja maradt Amerikában; Ferenc ott halt meg 1911- ben, 89 éves korában. Szerzőnk édesapja, Sámuel, járt Németországiban, Hamburgban éls Brémában; az utóbbi városban felkereste atyjának jénai iskola társát, Wimmer Ágostont is. Álljon itt ebből a széles történelmi látókörrel megírt családi monográfiából egy anekdota: Payr Sámuel balfi lelkész hosszan szokott prédikálni. Karsay Sándor püspök mondta el róla, hogy Kis János szuperintendens is Balfon für- dőzött s egy vásárnapion már csak úgy a prédikáció végére akart bemenni a templomba. Szép csendben ült le hátul áz egyik padsorba. A préL dikátor eleven: szemei azonnal észrevették a magias vendéget s nyomban ilyen fordulatot adott a beszédnek: »Kedves híveim, már most a végéhez jutottam volna prédikációmnak, de mivel áz a szerencsié ért, hogy szeretett főpásztorunk e pillanatban lépett be hozzánk, azért újra kezdem előírói.« Erre aztán szent borzadály járta át a hí veket, de Kis Jánost is. Guglgenberger János volt ráckoizári lelkész szerint a balfiak egyenként szépen kisompolyqgtak a templomból, végül kiment jó Kis János is; az egyházfi pedig felvitte a tempíőmkulcsot a szószékre, mondván: »Ha Végez, tisztelendő uram, csukja be a templomajtót.« Payr Sámuelt 1848-barn esperesnek is megválasztották, de nem fogadta el, mert nem bírta tökéletesen a magyar nyelvet (bárkái születésű volt). Unokája ellenben a magyar egyház- történelemi fásnak egyik büszkesége, aki akadémikus lehetnie, ha... — 125 esztendős mérföldkő. Kiadja a Brit és Külföldi Bibliaiársulat. Budapest, 1929. A Bibliatársulat 125 éves jubileuma alkalmából jelent meg ez a 70 oldalas könyvecske, amely 16 oldalon foglalkozik a magyar Biblia sorsával is Komjáthy Benedek fordításától (1533) Raffay Sándoréig (1929). Megemlékezik a nagy felső- lövői papról, Wimmer Ágostonról, aki a szabadságharcot megelőző tíz esztendőben 60.000 teljes Bibliát és 70.000 Újszövetséget adott el: a leigeredményesiebben dolgozó bibliaárus Magyar- országon tehát egy evangélikus papi volt. A munka igen jól felhasználható egyesületekben, Bibliakörökben, Bibliavasárnapokon. A Biblia terjedésére a világiban jellemző adat, hogy csak ez az egy társulat, pedig vannak más Biblia- Társulatok is, világkörüli hálózatának összes csomópontjaiból az év mindéin órájában átlag 1301 kötet Bibliát expediái. — Fosdick E. H.: A szolgálat értelme. Ford. Dr. Victor János. Budapest, 1929. Fosdick neve igen jó hangzású protestáns egyházi köreinkben korábban megjelent munkái: A Mester jelleme, Az imádság értelme, A hit értelme alapján. A fordító előszavában igen okosan mondja: »Hiányokat éls fogyatkozásokat, nemcsak a magyar szükségleílnlek, hanem a keresztyén hittudat teljességiéinek a szempontjából, könnyű volna bíráló kézzel kikeresni és összegyűjteni ebből a könyvből is.« Tagadhatatlan, hogy Fosdick könyveiben olyan közvetlen optimizmus szólal meg, amelyet, mint a Kulturseligkeit vallásos köntösbe öltöztetett válfaját nem tudunk elfogadni, de emellett vannak olyan értékei, amelyek a gyakorlati keresztyénisiqg és kegyesség szempontjából becsesek. A könyv iára' 4.40 P. — Özv. S. J.-né »Kövess Engem« c. ima- könyve kapható lesz a Prot. Nószövetség által a Vigadóban nov. 7—12-ig rendezendő női- íiTunka kiállításion:, kapható továbbá a Luther Társaság és a Bethlen könyvkereskedésben és lelkészi hivataloknál. Felelős kiadó: NÉMETH KÁROLY.