Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-02-03 / 5. szám
XV. évfolyam. fobniár 3. 5. szám. Rimár Jenő vallás.anir urnaK L Vll W VII., Gizella-ut 28. J V Budapest ■■JSOK LAP» SzMtesztiséi is kiadóhivatal: LÉSÉIT (Moson a.) Kiadja : I LUTHER-SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztár! csokkszáala: 1290. Alapította : OR. RAfTIY SAlOOR pHsptt. Sitrk.uMa.tl ItltUt NÉMETH KÁROLT ••per««. Maplelaalk kötőnként opiszor, vasárnap. El Vizelési ér: Eoész éne 6 P. 40 fim félévre 3 P. 20 ML leiisdévre t P. N ML Elf szia M till Hlriotésl árak ■apopvazés szériát. Rósz szerint. „Rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétáién«.“ L Kor. 13, 9. Az apostol az ismeretet és a prófétálást úgy látszik egybeveti a szeretettel. A szeretet nem fogy «1 soha, de a rész szerint való ismeret és a rész szerint való prófétálás eltöröltetnek. Azt hiszem jó volna megszívlelnünk, amit mondani akar. Hogy életünkben nem az ismeret és a szónoklás maradandó, tehát nem ezek adják meg az élet igazi értékét. Helytelenül tesszük fel a keresztyénségben a kérdést, mikor azt vizsgáljuk, hogy hol van meg a feltétlen érvényű ismeret, a csalhatatlan tantekintély. Ilyen nincs, ismeretünk rész szerint való, s mikor eljó a teljesség, eltöröltetik. Az emberi tudásnak semmiféle területén nem kívánjuk meg, hogy a tudás abszolút teljes legyen, sőt gyanakodva tekintünk arra, aki csalhatatlannak tartja magát; s ezzel nem ártunk sem a tudománynak, sem a tudományos tekintélyeknek. Miért követelnénk a vallásos élet területén valakitől azt, hogy mindent tudjon és mindent teljesen tudjon? Maga Jézus sem lépett fel a mindent tudás igényével, sót egy ízben (Márk 13, 32) határozottan rámutat egy nagyon fontos dologra, amit ó sem tud. Mindez nem jelenti azt, hogy ismeretünk tartalma, terjedelme, pontossága mellékes, lényegtelen. Istentiszteletünknek okosnak kell lenni (Róm. 12, 1) s jaj azoknak, akik mindenkor tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem jutnak. (II. Tim. 3, 7.) Azonban az ismeretnek nem a mennyisége döntő, hanem a minősége. Az apostol ismerete rész szerint való, de elegendő. «Tudom kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ó az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra« (II. Tim. 1, 12) s ez őneki elég volt. Ismeretünk, ha nem is teljes, legyen bizonyos, amelyre feltesszük életünket. S ennyi ismeretet, amennyi földi életünkben szükséges, a Jé/us Krisztusban történt isteni kijelentés közöl velünk, és ha ezt az ismeretet hitünkkel, amely Krisztushoz köt, megragadjuk, a nemes harcot nemesen fogjuk meg- harcolni. Jézusról való ismeretünk sem teljes. Életrajzát nem tudjuk megírni. De annyit tudunk róla, amennyi szükséges ahhoz, hogy életünket követésére szenteljük, magunkat megtagadjuk és keresztünket vállaljuk. Ezt bizonyítja a vértanuknak, hitvallóknak, apostoloknak, hivó keresztyéneknek serege. Mert az ismeretből csak annyi kívántatik meg, amennyi szükséges ahhoz, hogy szeretettel legyen telítve. Michel Angelo a geológiából é« az ásványtanból nem tudott annyit, mint egy eleim iskolás, de szobrokat tudott azért faragni, művészetének anyagából ismert annyit, amennyire művészetéhez szüksége volt. A geológia és inineralógia tudósai minden tudományukkal nem tudnának egv «Mózest) alkotni. így vagyunk a vallási ismeretekkel is. Anélkül, hogy a nagy tlicológusok kegyességét, vallásosságát kisebbíteni, vagy kétségbe vonni akarnánk, mégsem szabad felejtenünk, hogy Jézus egy kis gyermeket állított tanítványai elé, s azt mondta: Ha ilyenek nem lesztek ... Ne aggasszon tehát bennünket az ismeretünk részleges, vagy töredékes, vagy elmúlandó volta. A tudásnál előbbre való az élet, a tudásnál többet ér az igazság ismeretére való őszinte törekvés, mert a tudás lehet holt massza, az igazságra való őszinte törekvés pedig jellem. És sajnosán kell tapasztalnunk, hogy az ismeretkör kiszélesülése nem mindig jár együtt az igazság tiszteletének gyarapodásával, sem a jellemnek nemesbülésével Sok keserű tapasztalat tanít arra, hogy a szeretet az életben sokkal fontosabb szerepet játszik, mint az ismeret. Rész szerint van bennünk a prófétálás is. Az apostol szóhasználata szerint ez vonatkozik az igehirdetésre. Az igehirdetés lehetőségei sem tartalmilag, sem az eredményt tekintve, nem
