Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-09-15 / 35. szám

278.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1929.

az egyházmegyei felügyelő meleg szavakkal üdvözölte, Vanga Gyula volt esperesnek 34 éven át szerzett bokros/ érdemeit méltatta. Varga Gyula átadta az egyházmegye pecsétjét, s különös figyelmébe ajánlotta utódának a zalai szórványok gondozását. Molitorisz esperes székfoglaló beszédében az egyházkormányzati és lelki- pásztori hűséget hangoztatta; kiemelte a szórványok és az ifjúság gondozásának jelentőségét, az egyházi és vallásos öntudat ápolását. A nagy tetszéssel fogadott miélyenszántó beszéd után Nagy Sándor lelkész üdvözölte az esperest. A közgyűlést a Himnusz zárta be.

— Gyászhir. Súlyos csapás érte a győri; ev. egyházközség másodfelügyeiőjjót, Jausz Lajost, aki 17 éves boldog házasélet utáni szeptember

6-áni elvesztette hűséges élettársát, Kársai Ma- tildot. Az élete deléni, 42 éves korában rövid szenvedés után elhunyt édes anyát két gyermeke is siratja. Temetése: szeptember 8-án volt nagy részvét mellett.

— Pápa. A pápai gyülekezet a Szutter Dániel és Nagy Pál kánitortanitók nyugalombavo- nulása folytán megüresedett állásokat egyhangú választás alapján Nitschinger János lébényi kán- tortanitóval és Ágoston Jenő oki. kántortanitóval töltötte be.

— Egyházközi Gyámintézet. Az európai, a brit és az amerikai egyházak és egyházi szervezetek képviselői augusztus második felében négynapos konferenciát tartottak Cho'sy genfi professzor elnöklete alatt Bázelban. A konferencia előzményei a következők: az 1922. évi Stockholmi Konferencia megszervezte az Evangé- liomi Egyházak IKözépeurópai Segélyirodáját, élén Dr. Kellerrel, minit igazgatóval (Genf). Annak idején, mikor a lelkészcsaládok a legkétség- beejitőbb nyomorúságban voltak, amikor az egyházak theologiai főiskolái és jótékony intézményei elvesztették fenntartási tőkéiket és kénytelenek voltak ajtaikat bezárni, ez az iroda mint a jótékonyság angyala nyújtott segélyt igen sok súlyos esetben. Az iroda most új; korszakát kezdi meg működéséinek. Feladatául tűzi ki az evangé- liomi munka megszervezését és egyesítését, a szegény és szervezetlen egyházak evangéliomi intézményeinek segélyezését, s az olyan országokban, ahol az egyházak pénzügyi vagy politikai okokból a lelkészképzésről gondoskodni nem tudnak, ’a lelkészek kiképzését. A bázeli konferenciának tagija volt a staniszlaui Dr. Zoeckler lelkész is (a néhai D. Zoeckler greifswaldi professzor fia, akit Staniszlauból volt magyar katonáink közül is sokan ismerhetnek); Dr. Zoeckler lelkész az ukránok Wesley-je, vezérembere annak az ébredési mozgalomnak, amely most lángol a rutének között Lengyelországban és Szovjetoroszországiban. A konferencia egy nemzetközi és felekezetközi szükiebb bizottságot küldött ki az ébredési mozgalom hatása alatt keletkezett ukrán gyülekezetek szervezésére és segélyezésére. A konferencia a Segélyiroda nevét megváltoztatta; új neve »Egyházközi Gyám intézet« (Inter-Churchl Aid). A választmány taglétszámát felemelték, beválasztották Németország részéről báró Pechmannt, Münchenből.

/ — Diakonisszafelvétel a győri ev. egyházban. Szeptember 8-án vette fel ünnepélyes keretek között a diakonisszák szent szolgálatára Pálmai Lajos, a diakonisszaintézet igazgatója Kocsin Anna, Mózes Teréz és Pintér Jolán diakonisszán ővérelket. Az egyházközség nevében Mikiás Mihály egyházfelügyelő köszöntötte az uji nővéreket.

— D. Walter János: Luther Márton ifjúkori vallásos fejlődése. Ford. Lie. dr. Karner Károly. Bpest, 1929. Szerzőnk Luther vallásos fejlődését iparkodik feltárni a reformátor kolostorba lépésétől 1517-ig. Szerinte Luther eleinte megtalálta a kolostorban a lelki békességet, amelynek alapja és eszköze a szentségeknek üdvbiztositó erejébe vetett bizodalma volt. Ezt a jócselekedetek ereje mellett az eddigi életrajzírók nem emelték ki. A katholikus kegyességtől Luther a szentségiekről szóló tanban tér el legelőször, szakítva a beoltott kegyelemről szóló tannal saját tapasztalatai alapján. S mivel tapasztalata nem egyezett meg az erfurti szerzetes által feltétlen tiszteletben tartott dogmával, önmagában kereste a hibát, s öntépő kritikája a kétségbeesés szélére sodorta. Az 1513. év ad- vemtjiére tett »toronyélmény« (Isten adja, nem pedig követeli az igazságot) Luther vallásos fejlődésének záróköve. D. Walter is hangsúlyozza Staupitz nagy hatását Luther lelki életére. A jól fordított, új szempontokat nyújtó értekezés szerzője nem tévesztendő össze D. Walther Vilmossal, a »Luther jelleme« cimiü, magyar f ordításban szintén megjelent könyv Írójával. A 35 oldal terjedelmű tanulmányt a Keresztyén Diákszövetség adta ki.

— öttevényi vallásos est Lébényen. A

türelmi rendelet idején a templomot építeni szándékozó lébényi evangélikusok a magúk kebeléből nem tudták kimutatni azt a száz családot, amely a templomépiiílési engedélyhez szükséges volt és igy segítségül hívták a szomszédos Ötte- vényben lakó pár ev. családot, hogly csatlakozzanak hozzájuk. így lett ki a száz család s igy épülhetett meg az ev. templomi Léibéniybem. Most az öttevényi maroknyi evanglélikussag építette meg a protestáció templomát. A templom- épiíési összeglből még 1200 pengő hiányzik. Ennek a hiánynak a pótlására mozdultak meg a régi lébényi evangélikusok maradékai. Szeptember 8-án gyűjtést rendezlek az öttevényi ev. templom javára, amit öttevényi lelkes hi vek bo-