Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-08-04 / 30. szám
SzerttsztisAo és kladéMvatal: L £ B £ I Y (Mosón ■.) Riadta: I LDTHER-SZÖKETSÉG. Ilapiletta: OR. RIFFIT SlIDOR püspök. S**rk#**W.«rt Utaló* NÉMETH KÁROLT ««per««. PastatafcarékpiaztáricsakksziiAla: 1290. Istentisztelet. * Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, 'és boraljatok le az 6 szent hegy én; mert szent az Ur, a mi Istenünk !* 99 Zsoltár 9. Istennek hálával, dicsérettel, szolgálattal és «Ygedelmességgel tartozom. Ezekkei a szavakkal fejezi be Luther az első hitágazat magyarázatát. Templomi istentiszteletünk, amint azt neve is mutatja, nem merülhet ki az igehirdetés hallgatásában. Az ünnepnap megszentelése azt kívánja tőlünk, hogy Isten igéjét és annak hirdetését meg ne vessük, hanem szefrtnek tartsuk, örömest hallgassak ts tanuljuk. De nem ez *z egyetlen, ami berniünket a templomba vonz és a közös istentiszteleten való részvételre indit. A templomban azonkívül, hogy Isten beszél az emberhez, az ember is beszél Istenhez. S az ember beszéde Istenhez nemcsak kérés, esede- zés, könyörgés, hanem hálaadás* dicséret és magasztalás is. A protestantizmus az igét és annak hirdetését a nyilvános, vagy közös isten- tisztelet középpontjává tette, így tanítják a kátéink, azonban megszívlelendő és fontos kérdés, hogy a prédikációhallgatás egyoldalú hangoztatása a mi napjainkban nem rejt-e nagy veszedelmeket magában. Mert kétségtelen, hogy ahol az embernek Istenhez Való közeledése jut kifejezésre, ott nem ínaradhat el az, hogy a bűnös és gyarló, tíe mindamellett Istentől kegyelmet és áldásokat nyert ember döbbenettel érzi át a szent Istennek közelségét, s gyarlóságainak tudatában áhítattal, imádattal és tisztelgő hódolattal borul le azelőtt, akinek kezében van az élet és a halál, a kegyelem és a büntetés, az üdvösség és a kárhozat. Az imádat és a tiszteltet kell, hogy megnyilvánuljon a templomi gyülekezetben. Városokon vannak templomok, amelyek egész nap nyitva állnak. Jóleső látni, hogy sokan mennek be ezeknek a templomoknak ajtaján, letérdepclnek az oítár előtt, imádják Istent, s ujult erővel mennek* Tflfpi dolgaik végzésére. a templomok talüin kivétel nélkül római katholikus templomok. Akárhogyan vélekedjünk a római katholikus istentisztelet lényegéről és külsőségeiről, annyi húonyos, hogy a róm. kath. egyház életében me™yilvánul az, amit sajátosan istentiszteletnek» lehet nevezni, s ami nálunk sokkal kisebb mértékben található meg. A katholikus hivő eiinegy a szent hegyre«, ha nincs is kilátása arra, hogy valami hires szónokot, vagy elsőrendű szónoklatot fog hallani. Felkeresi a templomot, mert belenevclték, hogy Istennek hálával és dicsérettel tartozik és háláját a szentélyben, az Uj- házában, a templomban is kifejezésre kell juttatnia,' s ezzel bizonyságot tennie az emberek előtt. Azzal a meggyőződéssel mennek a templomba, hogy Istennek kedves az, ha ott leborulnak és imádkoznak. Aminthogy az első keresztyéneket is csak a zsidók tudták gyűlöletükkel kiszorítani a templomból és a zsinagógákból. A mi templomainkban a megjelentek sokszor úgy viselkednek, különösen az istentisztelet megkezdése előtt és annak befejezése után, hogy egyáltalán nem keltik azt a látszatot, mintha az imádatnak, áhítatnak és tiszteletnek lelke hatná át őket. Szükséges volna fokozott mértékben hangsúlyozni egyházunkban, hogy Istennek hálával és dicsérettel tartozunk a templomban és Istennek tisztelete nélkül nincs istentisztelet. Nem volna szabad a templomi gyülekezetben soha megfeledkezni arról, hogy ahol ketten vagy hárman együttvannak a Jézus Krisztus nevében, O is ott van közöttük. A róm. kath. egyház azt tanítja, hogy a Krisztus az oltáron levő ostyában van jelen. A mi hitünk szerint a Krisztus jelenléte nem kevésbbé reális, bár a jelenlétének külső jegye nálunk nincs. A jelenlevő Krisztus imádó áhítatot kíván a templomi gyülekezettől. Istennek Szentlelke, adj nékem imádó és hálaadó szivet, amely arra indítson, hogy elMillelulk keletikéit tnszar. vasáraap. [Iftllietisl ár: Etisz évre 8 P. 40 nil., lilém 3 P. 211 ML, atflTCdévre t P. M ÍIIU ín szil 16 fill NJrdetftsi érák negeovezés szériát.