Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-07-21 / 28. szám

218. EVANGÉLIKUSOK LAPJA I magyarországi ág. hilv. evangélikus egy­ház szabályrendelete a lelüészeft alkalmazásáról. Tervezet. — Az 1928. évi egyet, közgyűlés megbízásából. (Praieambulum.) A magyarországi ág1, hitv. evangélikus egy­ház a lelkészi (igehirdetői) hivatali magától az anyaszentcgyház örökkévaló Pejétől, a Jézus Krisztustól rendelt hivatalnak tekinti, melynek 'teendőit a jogilag szervezett gyülekezetek, a felsőbb! icgyházi hatóságok közremüködésévef, választás (meghívás) útján bízzák olyan egyé­nekre, akik erre belső és külső elhivatás alap­ján alkalmasak. Ezen általános elvből kifolyólagi a magyar- országi evang. egyház szigorúan őrködik afelett, hogy az egyes lelkészt állások betöltése, a gyü­lekezetek szabadságának lehető megóvása mel­lett, minden esetben az egyház és, a lelkészt hi­vatás méltóságának, tekintélyének megfelelően s ezek sérelme nélkül történjék. Evégből 1928. évi november 16-án tartott közgyűlésének 7. sz. Jegyzőkönyvi határozata ér­telmében a lelkészek alkalmazására vonatkozó­lag a következő Szabályrendeletet állapítja meg: Megokolás. Ez a »Praeambulum« az egyháznak a lelkészi hivatás általános megítélésére és értékelé­sére vonatkozó ünnepélyes, hitvallásszerü deklaráció­ját foglalja magában s nyilvánvalóan az evang. lel­készi hivatás eredetére nézve alkotott kétféle felfo­gásnak synthesise. Ezek a felfogások: 1. a lelkészi hivatás közvetetlen Krisztus rendelésén alapszik; 2. a lelkészi hivatás (igehirdetés, szentségek kiszolgálta­tása stb.) elvileg a gyülekezetei illeti s ez átruházza a maga jogait egyes egyénekre. (Átruházási elmélet — »Übertragungstheorie.«) Az utóbbi felfogás volt ná­lunk eddig az egyedül jogosultnak és eyangéliomsze- rünek látszó. Viszont ezzel szemben az első felfogás­nak biblikus alapját (Máté 28., 19., 20., Ján. 20., 21. és köv., Máté 18., 18., I. Kor. 4., 1. és köv.) komo­lyan senkisem vonhatja kétségbe, valamint azt sem, hogy ez inkább alkalmas a lelkészi hivatás tekintélyé­nek, súlyának emelésére, annak hordozóinál pedig a felelősségtudat fokozására. Mivel az »átruházási elmé­let« a maga egyoldalúságában szintén nem jogosult s a másik felfogás teljes mellőzése sem okolható meg; mivel továbbá a két felfogás között nincs elvi ellen­tét, a kétféle theoriának a praeambulumban megkísé­relt synthesise útján véltem a lelkészi hivatás erede­tének s lényegének helyes, elvi megállapításához) eljuthatni. Hogy ilyen declarációra az egyház részéről szükség van, az kétségbevonhatatlan. Gyakorlati értékét abban látnám, hogy az a lel­készválasztási eljárás kezdetén és esetleg további folyamán is felolvastatnék. Í92§. Általános határozatok. 1. §.* Minden az E. A. 25., ill. 27. §-ai értelmében szervezett anya-egyházközség és missziói kör iegy vagy több rendes lel­készi állást tart fenn. Ahol iegy és ugyanazon anyaegyházközség­ben egynél több rendes lelkészi állás van, ott a lelkészi hivatal felelős vezetője s ezzel egyszersmind az egyházközségi közgyűlés, kép­viselőtestület és presbyterium egyházi elnöke: a) az egyházközségben töltött szolgálatra nézve legidősebb rendes lelkész, vagy b) a szolgálati évek sorrendjében, 3—3 évenként felváltva, az ‘•összes rendes lelkészek. Az egyházközség a megjelölt módozatok közül a körülményekhez képest szabadon vál­las zth at. Meg nem egyezés esetén az e Szabály­zat 25. és köv. §-aibán megjelölt bizottság dönt. 2. §. Rendes lelkész alkalmazásának csak rendes lelkészi állás rnegüresedésekor (E. A. 4. §) vagy szervezésekor (E. A. 30. §) van helye. 3. §. A rendes lelkészi állást az e Szabályzat 25. és köv. § maiban felsorolt esetek kivételével, ill. az- ezen esetekben jelzett megszorítással, a fenntartó testület (egyházközség) közgyűlése vá­lasztás útján tölti he/ (E. A. 44. és 64. §.) A lelkészi állás meg üresedéséről szóló részt az egyházkerületi .Szabályrendeletek összeegyeztetései útján lehetne megállapítani, megfelelő módositásokkal, ill. kiegészitésekkel. I ly emek volnának: 5. §. Megüresedettnek tekintendő a rendes lelkészi állás abban az esetben is, ha a lelkész állomáshelyéről, bejelentés nélkül! önkényesen tá­vozik, vagy a gyülekezet részéről neki adott sza­badság időt önkényesen és megokolás nélkül meghosszabbítja S gyülekezetébe két heti idő­közben történő kétszeri hivatalos felszólítás el­lenére vissza nem tér. Ilyen esetben a megürese- dést, az egyházközség és esperes részletes jelem tése és ezek szigorú felülvizsgálása alapján; csak az egyházkerületi elnökség mondhatja ki. A döntésnek a bejelentéstől számított két héten belül okvetlenül meg kell történnie és erről, az esperes utján az érdekelt gyülekezet érte­sítendő. Megokolás az 5. §-hoz: A megüresedés ezen módjának beillesztését egy újabban előfordult concrét eset javalta, amikor a gyülekezet a köréből távozott lelkész állását jó ideig azért nem tölthette be, mert a Lelkészválasztási Szabályrendelet nem adott módot arra, hogy a lelkészi állást tényleg szabályszerűen megüresedettnek tekintse. *) Az egyes §§-ok számozása, mivel közbe- közbe újabbaknak kell még beilleszkedniök, természe­tesen ideiglenes s csak a rájuk történő hivatkozás céljából vált szükségessé.

Next

/
Thumbnails
Contents