Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-01-20 / 3. szám
22. EVANGÉLIKUSOK LAPJA im az egyház tervszerű fejlesztésének, szórványok missziógyülekezetbe való tömörítésének, azok fenntartásának munkája. A gyülekezet anyagi autonómiájával függ össze az is, hogy a lelkész a gyülekezet fizetett egyházi tisztviselője. Javadalmát a gyülekezettől kapja s ez a javadalom vagyoni helyzetéhez igazodik. Szegény gyülekezetekben működő lelkész magasabb szolgálati éveiben is ugyanazt a szegényes fizetést kapja, mint szolgálata legkez- detén, melyen legfeljebb az államtól kapott lel- készi évötödös korpótlék változtat némileg Ezen helyzet kedvezőtlen hatásait az egyházi élet is megérzi. Sok helyen hiányoznak a családfenntartás és önmivelés eszközei. Lelki hatásait szintén nem kicsinyelhetjük. Egyébként is az egész rendszernek megvan azon káros következménye, hogy a lelkész mindenütt függési viszonyba kerül saját gyülekezetétől, ami némelykor önérzetét, néboi pedig szükséges függetlenségét veszélyezteti. (Folytatjuk.) Ezen a helyen is felhívom az olvasó szives figyelmét a nyiregyházi egyházközség elnökségének a tandíj kárpótló államsegély valorizálása ügyében a gyülekezetekhez intézett körlevelére, amelyet hirrovatunkban ismertetünk. Reméljük, hogy miután a pénzügyminiszter az apácarendek támogatására ügy látszik korlátlan összegeket bocsát a kultuszminiszteri tárca rendelkezésére, másfelől gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jóakaratáról illetékes tényezők nyilatkoztak, iskolafenntartó gyülekezeteink kérelmének teljesítése- semmiféle akadályba nem fog ütközni sem az egyik, sem a másik minisztériumban. * A forradalmi konzervativizmusnak és elszánt reakciónak klasszikus példáját mutatja Afganisztán. Ama nulla király kénytelen volt visszavonni mindent, amit a nyugati civilizáció felé haladás érdekében tett. Annak az országnak állapota rosszabb lesz, mint előbb. * Csak egyszerűen ideiktatunk két cikkből pár sort. Mindkettő egy városban s időbelileg is pár nap különbségigei jelent meg: Az egyik Vass Józsefről Írja: «Mint katho- likus ember büszkeséggel mutatok rá más vallás u polgártársaim előtt, hogy ime ezek vagyunk mi. Itt van egy kath. főpap, egyházának harcos katonája s mikor hatalomra kerül, egyetlen fegyvere a krisztusi szeretet, mellyel azokért küzd, akiknek nehéz az élet és nem nézi, hogy azok hol imádják az Istent.» A másik «Három szomorú eset» címen igy ir: «Alispán választásnál két jelölt volt: az egyik kath. (gyakorlati), a másik ref. A kerületi papság egy kivételével a kath.-ra szavazott Az, aki a ref.-ra szavazott, eljárását azzal védte: Nekem és hitközségemnek nagyon sok jót tett hadd lássák a protestánsok, hogy . . . nálunk igazán megvan a szabad lelkiismeret. Mit szólna ehez az örök lámpának a birtokosa?» így irtok, így cselekesztek ti! íme, ezek vagytok ti! (T.) * Kezembe került a nemsokára megjelenendő Magyar Zsidó Lexikon prospektusa. Azt mondja a prospektus, hogy ennek a lexikonnak lapjain felvonul társadalmi életünk minden jelentőségteljes zsidó és zsidószármazásu alakja. Mondjam, ne mondjam, hogy mire gondoltam, mikor a prospektust olvastam? Inkább nem mondom. Majd csak akad valaki, aki a mi jeleseink életrajzát is megírja és belefoglalja valami lexikonba. * Legyen szabad itt emlékeztetnem arra, hogy dr. Csia Sándor értesítést kér azoktól a gyülekezetektől, amelyekben az Evangjéliomi Világ Allianc ima hetét megtartották. Én azt remélem, hogy egészen más szellemben, mint a római katholicizmus, mi is meg tudjuk majd alakítaná a protestantizmus evangéliomi katholicizmusát A Jézus Krisztus és az evangéliom szeretetének katbolici zmusát. A Hetvened vasárnapi evangélium (Máté 2Q, 1-12). — Január 27. Példázat a szőlőmunkásokról. — A példázat csak Máté evangéliomában található. Tanácsos egybevetni Jézusnak azon szavaival, amelyeket a kötelességüket teljesített s magukat mégis haszontalannak tartó szolgákról mond Luk. 17, 10. A példázatban Jézus a Péternek kérdésére (Máté 19, 27) adott feleletét folytatja. Veleje az Isten jóságának és kegyelmének szem beállítása a csel ekedeteiből magának Isten szine előtt érdemet kovácsoló emberileg elgondolt igazságossággal. Jézus evangéHoma a kegyelmes és jó Istenről szóló üzenet. Amikor azt mondja: «Legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes» (Máté 5, 48), első sorban Istennek mindenkit, jókat és gjonoszo- Icát, igazakat és hamisakat átölelő szeretetére mutat rá. Isten országa és Isten igazsága, amiket a Hegyi Beszédben együtt említ (Máté 6, 33), egészen más összetételüek, mint azt azok képzelik, akik a testtel dicsekszenek (lásd: 1. Kor. 9, 27). A gazdaember az «első» munkások iránya-
