Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-06-30 / 26. szám

4 I VII .01 XV. évfolyam. 1929. (unius 30. 26 ac ám. EVANGÉLIKUSOK LAPJA Sirkaszttsii is kiadóhivatal: LEBENY ihrtm a.) Kiadja: I LOTKER-SZŰVETSE6. PastatakartirpMitéricsakhszlkala: 1230. liaattatia: Olt. RlfFIY SIROOR püspök. UuMiérl («lato« NÉMETH KAROLT ««peres. Meiielaoik ketaakint aerszar. vasárai«. Előfizetési ár: Eiász évre 6 P. 41 III, félévre 3 P. 20 UH, oeevedévre 1 P. N IHU Er szám Ifi nil Hirialási árak BMtatvazás szerint. Mindazáltal. »Jóllehet az egész éjszaka fárad­tunk, meg sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót.“ Luk. 5, 6. Jézus iránti szeretctünknek, hitünk ereiének, jellemünk szívósságának próbája és mutatója az, hogy »mindazáltal« mire vállalkozunk Urunk pa­rancsára és biztatására. Mindazáltal: mindannak ellenére, ami mögöttünk és körülöttünk van; mindannak ellenére, ami a jövőbeli kilátásokat elhomályosítja; mindannak ellenére, ami a lel­kűnkből ki akarja szívni az életbátorságot, a kockázatok vállalását, az erők megfeszítését Sok jó akarat és jó munka zátonyra jutott, hajótö­rést szenvedett «linia tt, IrJgy ez a »mindazáltal« nem jelentkezett akkor, amikor szükség lett volna rá. Majdnem minden munkában és vállal­kozásban van egy fordulópont, van egy krízis, amelyen keresztül kell menni, vagy korábbon vett lendületnek az erejével, vagy új inspiráció­nak megerősítő hatása alatt. És ha még ez a kritikus helyzet nem áll is be, akkor is minden munkának és vállalkozásnak megvan a ritmusa, a ritmusban megvannak a nekilendülés és az elernyedés szakai; s az elernyedést le kell győzni vagy pedig a vállalkozás megbukik. Az Isten­országa munkásának *— akár vezér, akár köz­katona — számolnia kell előre a kiki és testi erőknek ezzel az apályávaf és dagályával; a hét bő esztendőre következő hét szűk esztendővel; a munkában való kimondhatatlan élvezet mellett az ernyedtségnek és csüggetegségnek óráival. Simon Péter nagy halfogása nem minden ’ lethargiába süllyedt embernek esetére illik rá. Simon Péter ugyanis elfáradt, kimerült és el­csüggedt azért, mert ő maga dolgozott és fá­radozott egész éjszaka. Ellenben vannak olyan munkásai Istenországának, akik belefáradnak már abba, hogy a mások fáradozását nézik, ök maguk még nem mozdították a kisujjukat sem, csak nézik, hogy mások húzzák a hálót és nem fognak semmit. És a látvány annyira hipnotizálja őket, hogy elvesztik a kedvüket. Ezek azok, akik kényelmes kere vet ükről, vagy megsavanyodott lelkűkből bele-bele kiáltják a világba és az egy­házba: minek? nem érdemes! és amikor valami nem sikerül, rangjuknak megfelelően a nagy­próféták, vagy a kispróféták önteltségével je­lentik ki: előre megmondtam! Ha nagyon el­szaporodnak az ilyen emberek, akik nem dolgoz­nak, akik valóságos élvezettel fixirozzák a holt­pontra jutott vállalkozásokat, akik a munkatér minden pontjáról spongya módra szívják ma­gukba a hióbhircket és nagy figyelemmel válo­gatják ki azokat a jelenségeket, amelyek az ó tétlenségüket látszanak igazolni: olyanok lesz­nek a gyülekezetnek, az egyháznak és társada­lomnak életében, mint a vízben a hínár: meg­kötnek minden megmozdulást, elnyomnak min­den előremenetelt. Velők szemben a helyes el­járás az, amit az Ur parancsára Gedeon követett a midianitákkal vívott csata előtt: aki fél és retteg, térjen vissza és menjen el a üilcád hegy­ségről, mert a harctéren csLk fcacooa soár.ü em­bereknek van helye. Bírák 7, 1—7. Akinek alkalma van gyűléseken és értekez­leteken résztvenni, az megtapasztalhatja, hogy milyen tehertételként szerepelnek minden mun­kánál és vállalkozásnál azok, akik notórius sem­mittevők és közismert kuvikoló halálmadarak; akik tetszelegnek a »Józan mérlegelőknek« és a »helyzetet tisztán látóknak szerepében s előre ki tudják számítani mindazon erők játékát, ame­lyek lehetetlenné és kilátástalanná teszik. Ezek­kel az emberekkel számolni és alkalomadtán le­számolni is szükséges. Esetleg egy szerűen, nyíl­tan és erélyesen ha/a kell őket küldeni. Mennyi­vel szebb volt a szereplése annak a Dávidnak, aki az izraeliták megfélemlített táborába élel­met vitt katonáskodó testvéreinek és az ezredes­nek; aki mikor a táborba ért és hallott a zsidók csiiggedéséröl, maga is beállt katonának és le­győzte a filisztcust parittyával, kaviccsal és a seregek Urának nevével! Dávidnak az életében is megtalálható a »mindazáltal«! Az izraeliták egész serege, a királlyal együtt inegfélcmlett; ezek a tapasztalt katonák elvesztették a bátorságukat és a fejüket: mindazáltal Dávid felbátorodik és ked­vet kap a harcra; a filiszteus óriás jön feléje na^y szájjal, karddal, dárdával, paizzsal: mind- azáltal Dávid »siet és fut a viadalra«. Dávid inár gyermekkorában az az ember volt, aki az orosz­lánnal és a medvével viaskodva gyűjtött magá­nak lelki erőt, hogy egyedül legyen bátor egy csüggedt seregben. Ilyen ifjakból lesznek a kirá­lyok és hősök, akik az Urban bíznak, erejök meg-

Next

/
Thumbnails
Contents