Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-06-23 / 25. szám
198. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. tartja jónak, csak azért, mert parancsolják. Ä mindenkitől független, csak saját magától függő, tanácsot senkitől él nemi fogadó Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember védi a függetlenségét, a teremtés koronája a maga királyi méltóságát. A bilincs ellen tiltakozik, mikor nem szereti az adót. Az adó mindig feleslegesnek látszik. Minél nagyobb közűiét veti ki, annál inkább érzi úgy az ember, mintha egy pohár vizet öntene a tengerbe. Kicsoda érzi például az állami adója lefizetésénél, hogy ő most államfenntartó ténykedést fejt ki? Ezt az érzést nemcsak az okozza, hogy az egyén teljesítménye elenyésző számbeli csekélység a köz szükségletével szemben, hanem az is, hogy az egyén nem látja tisztán, hová fordítódik az az összeg, ami az ő hozzájárulása? Nem látja a saját adófizetésének gyakorlati értelmét. Amikor tehát az ember nem szereti az adót, a gondolkodó, céltudatos s a hiábavalóságoknak látszó dolgokat sohasem kedvelő jellemvonása is belejátszik ebibe az ellenszenvbe. A magyar ellenszenvet az adóval szemben ezek mellett az általános lélektani okok mellett még egy külön történelmi'ök is magyarázza. A szabadságharcot kö vető abszolutizmus ideje alatt a passzív rezisztenciában vált vérévé a magyarnak az adó iránti ellenszenv. Ennek az adóellenszenvnek azonban nincs semmi létjogosultsága az egyházi adóval szemben. Az egyházi adó nem kényszer, hanem az adófizető egyháztagok önkéntes elhatározásának eredménye. Nem valami kívülálló, idegen tényező szabja azt 'meg, hogy mennyit kell a híveknek egy gyülekezetben egyházi adóban beszolgáltatni, valamint azokat az elveket sem, amely szerint ezt az összeget az egyes hívekre kivetik, hanem az egyházközség közgyűlése, amelynek minden adófizető egyháztag tagja, még pedig szavazati joggal bíró tagja. Itt tehát nincs joga a szabadságát féltő embernek a kényszer jogcímén ellenszenvvel viseltetni. Az egyházi adónál elesik az az ellenszenves gondolat is, hogy felesleges, Már az egyházközség kisebb keretei miatt is világosabban látja az adózó fél, hogy adóját mire használják fel, de meg az adók felhasználását, a gyülekezet vagyonkezelését illetőleg is az egyházközség közgyűlése az a fórum, amelyen minden eldől s ahol igy magának az adózónak áll hatalmában ellenőrizni adója minden fillérjének hovafordi- tását. A passzív rezisztenciának pedig még a gondolata sem fordul elő az egyházi adófizetéssel kapcsolatban. Nem tudok elképzelni oly evangélikus embert, aki — bármennyire haragudjék is az egyházi adójára — azért nem akar fizetni, mert »tönkre1« akarja tenni az egyházát s akadályokat akar készakarva a boldogulása elé gördíteni. Tehát ne nézz úgy az egyházi adóra, mint a többi adóidra. Nézz úgy az egyházi adóra, mint a felnőtt gyermek arra a támogatásra, amit édesanyjának szeretettel nyújt. Hiszen az egyház lelki édesanyánk nekünk. Anyaszentegyház- nak nevezzük. És ebben az esetben is áll az, hogy sohasem tudja iegy gyermek addig tartani az édesanyját, amíg az édesanyja tartotta őt. Meddig gondoskodott Rólad az egyház? És Te meddig gondoskodói róla? Turóczy Zoltán. HÍREK. — Dr. Pesthy Pál egyházmegyei felügyelői beiktatása. A tol na-ba ra n y a -somogyi egyházmegye f. évi rendes közgyűlése keretében Gyönkön, julius 2-án, délelőtt 10 órakor iktatja be megválasztott felügyelőit, dr. Pesthy Pál ny. igazságügyminisztert és Koritsánszky Ottót, a magyarországi gyógyszerész-egyesület igazgatóját a felügyelői illetve másodfelügyelői tisztségbe. — Személyi hírek. Dr. Melich János egyetemi tanárt, a szarvasi főgimnázium felügyelőjét a lengyel tud. akadémia kültagjának választotta. — Dr. Szlávik Mátyás nyug. eperjesi theol. akad. dékánt a kultuszminisztérium az e tanévi tanképesíitő vizsgálatokra a miskolci (volt eperjesi) evang. tanitóképzőhöz miniszteri biztosul küldte ki. — A győri Evangélikus Diákszövetség f. évi junius hó 15-én tartotta évzáró gyűlését, melyen az ez évi pályatételeket bírálták és a jutalmazottaknak a pályatételeket osztották ki. A speyeíri birodalmi gyűlés és a kis káté négy- százados jubileuma alkalmából ide vonatkozott a két első pályatétel: 1. A speyeri protestáció hatása az egyéni, az egyházi és nemzeti életre. 2. A kis káté és a biblia. Volt még két tétel: 3. Mire talmit engem a 12 éves Jézus? 4. Rajíz- pályázat: Keresztyén jelvények. Összesen 35 pályázat érkezett be. A Diákszövetség a győri gyülekezet és több buzgó adakozó jóvoltából, kiknek ezúton is köszönetét mond a Diákszövetség vezetősége, 120 pengő pénzjutalmat és kb. 25 pengő ára könyvjutalmat osztott ki a pályázók között. — A budapesti ev. főgimnázium 25 éves fennállása alkalmából junius 15-én bála- és emlékünnepet rendezett, amelyen dr. Németh Ödön egyetemi tanár, isk. felügyelő megnyitó beszédet, Mikola Sándor igazgató emlékbeszédet, D. Raffay Sándor püspök záróbeszédet mondott. Az ünnepélyen leleplezték Kéler Napoleon, Petz Samu és dr. Zsigmondy Jenő arcképeit.
