Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-06-09 / 23. szám

182.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1929.

szólnak. Dr. Szent-Ivány Géza szükségesnek tartja, hogy a gyülekezetek és a társadalom vezetői intenziven foglalkozzanak népünk helyzetével és bajaival. A konferenciát a győri egyház- község nevében Mikiás Mihály felügyelő üdvözölte, Csemez István egyházmegyei felügyelő nyitotta meg, Németh Károly esperes zárta be. Végül a Himnuszt énekelte az értekezlet.

— Lelkésziktatás Hernádvécsén. Vasárnap, május hó 26-án iktatta be Hernádvécsén Nemes Károly esperes Tóth József alesperes és Vietórisz László egyházmegyei főjegyző segédlete mellett Erdős Mihály helyettes lelkészt, nagy közönség részvételével az előírt ünnepségek keretében rendes lelkészi hivatalába, ezzel a két és fél évig tartó leilkészválasztási harc befejezést nyert.

— A veszprémi egyházmegye lelkészeinek tavaszi értekezlete május 22-én: folyt le1 Pápán, Takács Elek esperes elnöklete mellett. A szokásos Úrvacsorát Szabó Ferenc vanyolai lelkész szolgáltatta ki az összegyülteknek, kik között vendégjképen ott volt az egyházmegye felügyelője, Mihály Sándor gazd. tan:., azután Pulay és Hütter niy. lelkészek. Kegyelettel emlékezett meg az értekezlet két egyházmegyebeli lelkészről: Mesterházy Lászlóról és Boczkó Gyuláról, kikről nekrológot mondtak Schöck Gyula pápai, illetve Bödiecs Károly suri lelkészek. Egy napirend előtti felszólalás folytán a jelenvoltak több mint száz pengőt adtak össze egyik

loílrócaái-ira: tandijának liifiaelt&ere1. Elégi szomorú dolog és nyomorúságos viszonyainkra nézve jellemző, hogy egy ev. lelkészözvegy se nyugdijából, se a közegyház támogatásából nem képes gyermekeit megfelelő' módon neveltetni. A tartalmas elnöki megnyitó beszéddel kapcsolatban az értekezlet szükségesnek tartja a lelkészválasztási szabályrendelet módosítását. Hogy erre1 milyen szükség van, azt a közelmúltban lefolyt több' Ielkészválasztás' tapasztalatai is mutatják. Kivánatosnak tartja az értekezlet, hogy a nyugdijintézéü járulék illesztés,sék be a komgruá- ba, amint ez a járulék a kongruatörvény születésének idején be is volt illesztve. Az egyházi közakarat valódi megnyilvánulása érdekében feltétlenül szükséges, hogy minden egyházmegye képiviselve legyen az egynázkerületi pénzügyi bizottságban. Mivel a lelkészi kar korpótlékának kiegészítését és egyéb jogos kívánságainak kielégítését, valamint egyházi tőkéink és egyéb' pénzeink bizonyos mértékű valorizációját püspökeink eredmény nélkül — bár állandóan — sürgetik, szükséges, hogy az egyházkerületi, illetve egyetemes lelkészegyesület monstre küldöttséget küldjön a kultuszminiszterhez, amint ezt a ref. egyház egyik erélyes püspöke is megtette1. Mivel a kath. egyház egyes exponensei az 1848. XX. t. c. tartalmát a kath. egyház javára akarják kiaknázni, nyomatékosan kéri az értekezlet egyházi főhatóságainkat, hogy készíttessenek egy statisztikát arról, hogy bármi címen

mennyi államsegélyt kapnak a különböző fele- kezetek és hogy mennyi egyházi adót fizetnek a mi híveink és más egyházak hívei. Az igazságnak napfényre kerülésétől nekünk nincs mit félnünk. Feltétlenül szükséges, hogy e tekintetben tisztán lehessen látni. Megállapította a lelkész- értekezlet, hogy követeléseink homlokterében gyülekezeteink anyagi helyzete áll. Általános tapasztalat a gyülekezetek válságos, helyzete, melyet nemcsak a kedvezőtlen gazdasági állapot, de a gyülekezetek vállaira rakott egyházi és állami természetű nagy adóteher — különösen ez utóbbi — növel. £zért nem mondhat le a lelkészi kar az adócsökkentési államsegély sürgetéséről se. Amíg gyülekezeteink terhe nem, könnyebbül, addig nem várhatjuk a lelkészi kar terheinek könnyebbedését. A könyvtáros és pénztáros jelentése után, Sokoray Bálint hántai lelkész, az egyházkerületi lelkészegyesület kérdőpontjai közül »A protestantizmus jogosultsága a kereszténységben« kérdőpontról olvasott fel dolgozatot, utána pedig Szlovák Pál bakonycsernyei adminisztrátor az »Isten gyülekezetei« nevű szekta hitvallását és mozgalmát ismertette. Az elnök bemutatta az egyházkerületi lelkészegyesületi al- elnök leiratában Stráner Vilmos egyetemi tanár javaslatát az egyöntetű lelkészi ornátusról. Az értekezlet mindenben egyetért a javaslattal, kivéve azt, hogy az u. n. »Mózestáblára« keresztet, vagy más keresztyén szimbólumot kellene applikálni. Ez egészen felesleges cifraság) lenne. Stráner Vilmos okfejtése az, hogy ha az u. n. »Mózestábla« a tízparancsolat két tábláját szimbolizálja, akkor hogyan jut annak viseléséhez az Evangélium hirdetője? Ennek, .a szerinte ellentétnek letompitására ajánlja ő a kereszt, esetleg kehely felhimzését. Az értekezlet azonban azt hiszi, hogy az ev. lelkész a kevésbbé fontos törvényt is hirdeti a mindennél fontosabb evangélium mellett és épen ezért, ha a »Mózes,táblát« a tizparancsolat jelképének tekintjük, felesleges arra bármiféle jelet tenni. A lelkészértekézlet véleménye szerint arra kell törekedni már a theologian, hogy az úji lelkészek egyöntetű ruhában avattassanak. Az előirt szabású lelkészi ornátus rajzát minden lelkésznek meg kell küldeni. IKi- sebbi ügyek tárgyalása után elhatározta az értekezlet, hogy az ősszel ■Veszprémben jön össze.

— Halálozás. Zulauf Heniriknlé, szül. Neiu- hoíd Aloise, evangélikus lelkészné, május hó 29-én, életének 32-ik, boldog házasságának 9-ik évében, Budapesten rövid szenvedés után az Ur Jézus Krisztusban elhunyt. Temetése május 31-én volt Kalaznón.

— A budapesti evangélikus gimnázium

ötven budapesti és vidéki iskola közül első' helyen győzött 17 egységgel a hetedik országos, középiskolai tanulmányi versenyen. Az eddig tartott hét országos verseny közül a budapesti evangélikus gimnázium már a másodikon lett győztes; 1927-ben szintén első volt.