Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-06-09 / 23. szám

180. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. püspök ama nyilatkozatával, amelyben sértőnek mondta a magyarok speyeri fogadtatását. A »Nyírvidék« május 30. számában a 26 tagú ma­gyar küldöttség egyik tagjia, Pa'ulik Jánios nyir- egyházi lelkész, Baltazár püspök nyilatkozatára reflektálva éppen ellenkezőleg azt állapítja meg, hogy a magyar küldöttség tagjait a legnagyobb előzékenységgel fogadták. Pünkösd vasárnapja a magyaroké volt. A főtemplom oltára körül a magyar küldöttség számára diszhelyet emeltek, az ünnepélynek egyetlen szónoka Baltazár volt. Ama bizonyos »pincében«, ábol Geduly Henrik püspök s rajta kivül a legkiválóbb német szóno­kok beszéltek, 1000 ember számára van ülőhely. Az ünnepség! harmadik napján Baltazár püspök mint a protestáns világszövetség szónoka mon­dott beszédet. Paulik János szerint: »bennünket a berlini világszövetség! főtitkára soha egy pil­lanatra sem hagyott magunkra s nekünk ma­gyaroknak minden kívánságunkat leiste.« A MELE elnökének' nyilatkozatában foglalt kon­krétumok után Baltazár Dezső' dr. ref. püspök nyilatkozatát csak egyéni hangulatnak, kedvet­lenségnek vagy indiszponáltságnak tulajdonithíat- jiuk. S nyilatkozata nem mondható szerencsésnek, sem kellően megfontoltnak. * A római pápa hosszú levelet intézett Glas- parri biboröshoz, amelyben a pápa Mussolininak a lateráni szerződésről mondott beszédére utalva azt irjia, hogy keserű csalódás, volt számára a kereisztyénség lényege és isteni eredete felől olyan tanokat hallani, amelyek többi mint eretnek tanok. Különösen elitéli azt az állítást, hogy az állam szuverén az egyház felett. Nemi helyesli a beszédnek a nem-katho!ikus kultuszokra vonat­kozó részét. Épen úgy azt az állítást sem, hogy a katholikusokat senki sem kényszeríti arra, hogy egyházi házasságot kössenek; a pápa ki­jelenti, hogy kiátkoz az egyházból mindenkit, aki a polgári házassággal beéri. A konkordátum és a lateráni szerződés egy egészet képeznek, a kettő csak együtt maradhat meg. A speyer-i protestáció jubileuma. Az evang. keresztyén világ egyetemleges érdeklődéssel kisérte a pünkösdkor Speyerben rendezett jubiláns ünnepet. Hazánkból négy evang. és huszonhárom református egyházi fér­fiú jelent meg Geduly Henrik és Baltazár Dezső püspökök vezetésiével. A magyar lelkészek ez alkalmat tanulmányutazásra használva még! má­jus 16-án indultak el s megnézték Wien, Mün­chen, Stuttgart, Heidelberg nevezetességeit s visszautazva Frankfurt a/M., Leipzig és Drezda városokat járták be, mindenütt gazdag tapasz­talatokat szerezve. Stuttgartban az ottani Ke­resztyen Ifjak Szövetségiének jubiláris ünnepén vettek részt, mely nagy indításokat adott az evangéliumi munkára. A speyeri ünnepség minden részletében im­pozáns volt. 120 ezerre becsülték a helyi lapok a résztvevők számát. Az evang. templomokban hatalmas szónokok hirdették az Ige diadalmát, a protestari óban megnyilatkozó evangéliumi szel­lem áldásait, a lelkiismeret kormányozó szuve- rénátását. Az emléktemplombám (Gedächtniss-Kirche) minden magyar szív gyönyörűségére Baltazár Dezső püspök hirdette német nyelven a' Szent Lélek ihlető erejével eltöltött apostolok s a re­formátorok munkájának áldásait. Előadása és egyénisége egy csapásra meghóditotta a nagy templomot betöltő hallgatóságot. Geduly Hen­rik püspök az ünnep estéjén beszélt a magyar evangéliumi egyház véres — könnyes protestá- dójáról, a gályarabok és vértanúink szenvedésé­ben megnyilatkozó heroikus küzdelméről az amtireformáció durva, letipró törekvéseivel szem­ben. Pompás német beszéde, lelkes előadása bá­mulatra indította nagyszámú hallgatóságát; mi pedig büszkeséget éreztünk, hogy ilyen hivatott és Istentől áldott tolmácsolásban adtuk hírét a német ünneplő protestánsok számára a magyar véres, küzdelmes, örök protestádónak. Az ün­neplés feledhettem szép mozzanata volt a korhű jelmezekben felvonuló protestáló ősöket ábrá­zoló lovas menet, melyben elvonultak előttünk a reformáció mellett fegyverrel állást foglalt né- met fejedelmek. Pünkösd harmadnapján volt a protestádó ünnepélyes emléknapja, midőn a gyönyörű, ha­talmas templomban D. Zscharnack kőnigsbiergi egyet, tanár a protestádó történelmi jelentősé­géről tartott tanulságos, lelkes előadást. Ünne­pélyes nyilatkozatok sora következett, melyben Baltazár Dezső ref. püspök a protestantizmust védő világiszövetség nevében beszélt. A magyar küldöttség! pünkösd első napjának délutánján Worms-ot látogatta meg, kegyelet­tel adózván, a gyönyörű, hatalmas Luther szobor- csoport előtt a hős reformátor emlékének, mi­dőn — ami soha eddig nem történt — magyar nyelven hallgatta az utca népe a mi egyházi himnuszunkat: Erős várunk az Ur Isten-t. Feledhettem, drága emlékekkel gazdagodott e világraszóló ünnepségen résztvevők lelke s nekünk, a diaspora egyháza papjainak hatalmas buzdítást, bátorítást adott: a protestádó Isten gondviselésének1 ténye volt, vele megmentette a lelkiismeret szabadság|át. Krisztus-hívő zsidóság. A »Saat auf Hoffnung!« missziói folyóirat tavalyi évfolyamának Utolsó számában Johnson Giiste Budapesten működő norvég missziói lel­kész tollából egy cikk jelent meg a fenti cím alatt, amelyet az amerikai »Lutherans nyomán a következőkben ismertetünk. A keleteurópai zsidóság körében egy moz-

Next

/
Thumbnails
Contents