Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-05-12 / 19. szám
XV. évfolyam. 1929. május 12. 19. szám. EVANGÉLIKUSON LAPJA Szsrteutósig is kiadóhivatal: LESÉIT (Mason ai.) Kiadja: I LUTNER-SZOVETStG. Pos tatai artfcfiRzti'i csakkszáala: 1280. Ilseilfttüi: OR. RAFT1Y SlIOOR püspök. SitrkoiiMrl IrUMt NÉMETH KÁROLY »aputm. Megjelenik hetenként egiszer. vasárnap. Elftfizetisl ér: Eiéu évre 6 P. 40 fill., lélévre 3 P. 20 fUU Neivedévrt 1 P. 60 HIÚ (bt síim 16 till Hirdetttl árak megegyezés szerint. A Szentlélek ereje. „Vesetek erőt, minekutána a Szentlélek eljő reálok és lesztek nekem tanúim.“ Apcsel. 1, 8. Luther erős hitének legjobb bizonyítékát a Miatyánk kéréseinek magyarázatában találjuk, amikor például azt mondja, hogy Isten akarata meglesz a mi kérésünk nélkül is; Isten a mindennapi kenyeret megadja a mi kérésünk nélkül is; Isten országa eljön önmagától, a mi kérésünk nélkül is. Tehát mindezek a javak a mi kérésünktől függetlenek. A Kiskáténak ezek a tanításai valóban gyermekeknek, hősöknek és szenteknek valók. Ez a hit valóban abszolút és független nemcsak a világtól, hanem önmagunktól is és teljesen Istenre hagyatkozik, mint a liliom, vagy az égnek madarai. Ez a hit valóban teljes szuverenitást biztosit Istennek és az első helyre teszi az ő akaratát úgy, hogy az az akarat a bizodalomnak és reménységnek meg- ingathatlan fundamentomává lesz. A fazekas azt csinál az edénnyel, amit akar. De ime mindig, feltétlenül jót akar. Hogyan jön el az Isten országa? Luther igy felei: Ez akképen lesz meg, ha a mennyei Atya az ó Szentjeiket adja bc'énk, hogy az ő kegyelme által az ó szent igéjében higyjünk és istenesen éljünk mind itt e világban, mind az örök életben. így jön el az Isten országa mihoz- zánk. Megint teljesen Istenre vagyunk utalva. De megint boldogító tudat az, hogy Isten a mi mennyei Atyánk, tehát sorsunk jó kezekbe van letéve. Ezen a hiten a poklok kapui se vehetnek diadalmat. Itt szüntelen zúg, harsog1 a diadalkiáltás: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk! Ördögnek, világnak, halálnak, még a magunk testének is megszűnt uralma. Megszabadultunk minden ellenségtől. S ha Krisztusnak fent idézett szavait elmélkedve vizsgáljuk, akkor rájövünk, hogy Luther diadalmas hite mely forrásból táplálkozott. Az ó Urának a Krisztusnak hitéből. Mert a diadalmas hitnek, a szárnyaló reménységnek, a legyőzhetetlen bizakodásnak szavai azok, amelyeket a feltámadott Krisztus mennybemenetele előtt a tanítványoknak mond. A tanítványok számára ígéret és elkötelezés, de mint Jézusnak önki jelentése hit és diadal. Vesztek erőt. A Szentlélek eljó reátok. Tanúim lesztek. Felségies bizonyosság annak a szivéből és ajakán, aki a keresztfán átokként csüggve azt mondta: Istenem,miért hagytál el? Valóban, a Szentlélek abból vesz, ami a Krisztusé, mert a Szentlélek által adott cró a Krisztus hitének ereje. És a tanítványoknak szóló ígéret és elkö- tekzés a Krisztus diadalmas bizonyosságának gyűrűjébe foglalva az ó dicsőséges második el- jövettléig ereje és bizonyossága lesz a Krisztus tanúinak earn a világon. Közömbös, ellenséges, csúfokéin a világ? Vak és hitetlen, elfogult és következetlen, szeszélyes, hálátlan és kegyetlen a világ? Gyenge, gyarló, elfogult, vak, következe tkn vagyok én magam is? Mindez nem számit. Nem én üdvözítem magamat. Nem tőlem függ. Veszek erőit. Eljó a Szentlélek. Leszek tanú. Mert igy akarja az Isten, és ha az egész világ ennek az ellenkezőjét akarná is, akkor is: erős leszek, hú tanubizonyság leszek, mert ez az Istennek kegyelmes és jó akarata. És összedőlhet az egész világ; a nap, hold, csillagok elsötétülhetnek és lehullhatnak, de Istennek kegyelme tőlem nem távozik. A Szentlélek kitöltésében van egy nagy titok. Az időrendre cs a helyre nézve. Jézusnak a mennyekbe kellett mennie és csak azután küldte el a Szentlelket, aki az Atyától és a Fiútól száimazik. Ez a szükségszerűség megfoghatatlan s a Szentháromság értelmünket meghaladó dicsőségéhez tartozik. De Krisztus beszéde ennek a nagy’ titoknak áldásában részeltet. Varnak dolgok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. Amiket tudni nem a mi dolgunk. Hitben járunk és nem látásban. És még amit tudunk, az is csak töredék. Mégi nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk O hozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van. Addig pedig tanuk leszünk. Nincs ok csüggedés- re, aggodalmaskoüásra, kishitűségre. Az ügy Istene. El nem veszhet, el nem bukhatik. Ha emberektől volna ez a dolog, kudarcot vallana, mert jönne az erősebb, aki betörne a palotába és rabolna. De igy nincs mitől félnünk. Vesztek erőt. A Szentlélek eljő reátok. Tanúim lesztek. GONDOLATOK. Nem a hit engesztel önmagában; hanem megragadja azt a kiengesztelést, amelyet Krisztus eszközölt számunkra. Lullten
