Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-05-05 / 18. szám

1*29.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

141.

iiatban rájöttem, hogy a kétségfbevonhatlan bizonyíték, amelyet a szellem világfában kerestem, mennyei hangként szól évszázadok óta az egész keresztyénségen át az apostoli hitvallásban, a keresztelési hitvallásban.»

Ezt nevezték el Grundtvig «páratlan felfedezésének» és ez a felfedezés Grundtvig bizony ságtételének és zsoltárköltészetének állandó hat tere. Azt mondja, hogy ezt a nézetet joggal le hét lutheri keresztyénnek nevezni. «Lutherral a/ üdvösség kérdésében teljesen egyetértve jutót tam el határozott és világos meggyőződésre a szent keresztség és az Úrvacsora szerzési igéi tekintetében. Luther és én a keresztségnek és az Úrvacsorának mint üdveszközöknek ugyanazon jelentőséget tulajdonítottunk. A Szent Írás, mint az üdvösség útja tekintetében is alapelvi egység van Luther és én közöttem. Hisszük mindazt, amit a próféták és az apostolok Írtak, de sohasem hisszük azt, hogy a hitet és a Szent- retket elnyertük, vagy az Örökéfetet eínyemi reméljük a Szerrtirás ofvasasa áítaf, hanem egyedül csak a Jézusba, Istennek a mi Atyánknak egyszülött Fiába vetett hit által, és a keresztség által és az Úrvacsora által, amint azokat O szerezte.»

Szerinte tehát az üdvösség titka a lelki szegényeknek jelentetett ki. Másutt is kifejezést adott Luther iránti nagy szeretetének.

Grundtvig felfogása a keresztyénségról történelmi, nem filozófiai. «Az egyház nem üres, avagy’ vitatható tény», mondja «Az egyház válaszáéban. Ez kicsendül minden prédikációjából és Írásából: «Prédikálni nem annyit jelent, mint tollal és tintával imi, hanem a Léleknek erejében, élő szóval hirdetni a hit értékeit: a nagy evangeliomot Dávid városának Megváltójáról, a vére árán történt megváltásról, igéje áítaf' való újjászületésünkről, feltámadásának ereje által való feltámadásunkról, a Szentlélek által vele való egyesülésünkről Atyjának országában, örök- életre, tiszta világosságra és tökéletes örömre.»

Grundtvig világnézete nem azért olyan verő- fényes és derült, mintha a bűnt felületesen fogta volna fel, vagy mintha az üdvöt igen könnyű dolognak tekintette volna, hanem inkább azért, mert a Krisztusban való kegyelmet mélyen átélte és mert az emberi szív legmélyebb szükségletét ismerte. Ezért hisz a keresztyén élet növekedésében. Szerinte a keresztyén élet fejlődő élet, amely minden más élet módjára titokban keletkezett, de győzelemmel fog megkoronáztatni. Erről olyan örömmel és reménységgel énekelt, mint senki más. Ez viszont összefügg szabad sags ze re t été ve I. «Az ige csak szabadságban működik.» Azért szabadságot kíván mindannak, ami a Lélektől születik.

egyetemes történelem tanulmányozásával bele tudta magát élni a különböző korok és népek gondolatkörébe és eszményeibe, s azokat le tudta fordítani nyelvünkre.

Mivel a keresztyénség középpontjában és fuudamentomában gyökerezett, tudott átfogó lenni és a dán egy háznak nagy kincseket szerezni. Mert nála nélkül a dán egyház nem volna annyira lutheránus, mint amilyen. És ez vonatkozik az egyházi élet különböző területeire, az ébredő mozgalomra is. Giundtvig nélkül a dán egyháznak nem volna olyan énekkincse, mint amilyen van. A Biblia szellemét lehelő énekei, bibliai témákat feldolgozó költeményei maradandó értékűek. «Költő volt, aki tudott hinni.» Nélküle a dán egyház nem élvezhetné mostani szabadságát, amely magában foglalja az objektiv adottsághoz való hűséget s egyúttal az egyéninek méltánylását* A dán «népfőiskola' Grur.dtvig nézetéből ered és az ó tanítványai fejlesztették ki. A dán népfőiskolát az ó szelleme élteti, amint hazafias költeményeit is mindenki ismeri. Állandóan azt a célt tartotta szeme előtt, hogy a nép széles rétegeit a szellem világához vezérelje, s a dán gyülekezet és a dán nép ö általa nyert keresztyén és népies örökséget Luther Márton szellemében.

Mikor Grundtvig 1872. szeptember 2-án meghalt, már voltak férfiak és nők, akik úttörő gondolatait elóbbrevitték és ezek mtJfyen belenyúltak népünk életébe és sok afkotást hoztak létre. A Orundtvig-félc mozgalom mint ébredő mozgalom kezdődött; azonban Grundtvignak derűit világnézete és éfetmunkájának széleskörűsége hozta magával, hogy a mozgalom ftivei között akadlak oly anok, akik Grundtvig mély élményeit nem Ismerték, s keresztyén mértékkel mérve, ez a mozgalmat gyengítette. Az ébresztő munkát később a belmisszió karolta fel és a dán keresztyén életnek három legfontosabb típusa, talán nem mindig tudatosan, egymást kölcsönösen megtennékenyitette és gazdagította.

K. I. E. konferenciája Balassagyarmaton.

Csonka Magyarország e protestáns végvárában tartotta fqlsőmagyarországi« konferenciáját f. évi április 20-án és 21-én a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetsége (K. I. E.). — A konferenciára a nógrád— honti és felsöpestmegyoi esperességből mintegy 350 ifjú jelent meg, hogy hitvallást tegyen az evangéliom drága kincsei mellett. Kiváló alkalmat nyújtott erre az az ünnepi hangulat, mellyel a balassagyarmati kél MBB ^B protestáns (evang. és ref.) egyház a konA luthenzmus Grundtvigtól kapta dán jel-...ferencia lagjait várta, amidőn ezzel egy- leget. Grundtvigot nehéz lefordítani, mert a zi^ idejű leg ünnepelte meg a speyeri protes- kszak talajában gyökerezik. Mindazonáltal azHtáció« 400 éves jubileumát. Ä központból egyházi atyák tanulmányozásával, a régi és ké>- a K. I. E. vezetősége részéről a konferencián zepkori egyházak énekeinek átültetésével, az dr. Scholtz Oszkár elnök, Töltéssy Zoltán