Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-04-07 / 14. szám

110. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. Esiéli ima.*) Kegyelemnek Istene és Atyjta, mielőtt pihe­nésre hajtanám! le fejemet, buzgó imádságban Hozzád emelkedem, hogiy hálát adjak Teneked csodálatos kegyelmiedért és jóságodért. Kérlek jó Atyám, áldj meg továbbra is mun­kakedvvel és munkabírással engemet. Adlji erőt, egészséget és lelkiismeretes igyekezetét Szent- igéd megtartására. Adj: bölcsességet, mely gyű­löl mindén vétséget.s lelkemnek a hit ereje által béketűrést és megelégedést. Cselekedd óh Atyám, hogy legyek minden­kor a Te hűséges gyermekied!, hogy sem öröm, sem, bánat Tőled el ne szakasszon soha, — élő hittel tiszteljelek és kegyelmedet méltóképen megbecs üljiem m in dien kor. Ne hagyd elfelejtenem^ hogy Szentkezed munkája vagyok, s hogy a Te útaid nem az én útaim, a Te gondolataid nem az én gondolataim. Te tartsd testemet-lelkemet és ha az egész világ elhagyna is, Te Felséges Isten, mennyei jó Atyáink soha el nemi hagysz engemet. Ha keresztet mérsz reám, ha szenvedésekkel megpróbálsz is, ha az élet búja, gondja lankaszt, ha veszély fenyeget, ne hagyj! Uram elcsüggedni. Vigasztalj meg aggodalmaim között, adj meg­nyugvást és nyújts boldogságot a biztató re­ményben, hogy csendes lélekkel viseljem sor­somat. Óvj meg Uram ezentúl is a gonosztól: — ha Te lakozol a szivemben, ki árthat nekem? Add, hogy a jó erkölcs ösvényét járjam, fogd meg a kezeimet, mutasd útadat, mert aki a Te útaidon jár és akinek Te vagy támasza, köny- nyebb annak földi vándorlása. Uram, nem tudhatjuk mit rejt végzésed, a jövendő miit rejteget? Te tudod csak, a holnapi nap miit hoz! Ha ez a mai éjszaka utolsó éjem volna, az öröklétbe Te vezess át Atyámi. Ámen. Részlet Syiritz Ferenc életrajzából. III. A gimnáziumi évek. A soproni diákság a Bach- korszakban. Gyurátz mint nevelő Csáky gróf házában. (Befejezés.) A hatvanas években új reménység éledt és Gyurátz anyagi helyzete is javult. Mint jó meg­jelenésű és jeles készültségü ifjú részesült a VIII. osztályban 1862. őszén abban a kitünte­tésben, hogy gróf Csáky Manó, soproni lakos meghívta Károly nevű fia mellé házi nevelőnek, így költözött be a szegény büki diák a r. katho- likus grófi rezidenciába. Más idők voltak azok. Akkor a nagy Széchényi és Csáky gróf még nem félt sem az eretnekségtől, sem a pápától. Sőt a Pátens idején vivott hősies küzdelem rokonszen- vet ébresztett a protestánsok iránt r. katholikus *) özv. Stefezius Istvánné nemsokára megjelenő imakönyvéből. körökben is. Csáky gróf a Templom-utca elején a mai főreáliskola mellett lakott egy szép két­emeletes házban. (Melyet később Schladerer Jó­zsef, a hűtlen bankigazgató tett rosszhírűvé.) Gyurátznak teljes ellátása volt a grófi házban. Az első emeleten volt egy szobája, mely isko­lául is szolgált a kis gróf szobája mellett. Nem­csak tanította tízéves növendékét (a leendő váci püspököt), hanem sokat is sétált vele ez erdők­ben és az utcákon. Sokat lehetett őket együtt­látni. Gyurátznak panyókára vetett ezüstláncos bundája volt, melyet a grófi családtól kapott. Magára Gyurátzra is ez az előkelő társaságban való forgolódás nem maradt hatás nélkül. Elő­kelő katonák is többször fordultak meg a grófi házban és Gyurátz mind több hajlandóságot ér­zett a katonai pálya iránt, amelyet kora ifjúsá­gában igen ideálisan fogott fel. Csak egy tan­éven át volt Csáky gróféknál nevelő. A család, úgy látszik, még sem tartotta megengedhetőnek, hogy a papi pályára készülő kis grófot evangé­likus theológus nevelje. Gyurátz, amint napló­jából kitűnik, mindvégig tisztelettel és bizalom­mal viseltetett Csáky gróf iránt, aki különben a városban visszavonult és zárkózott életmódja miatt nem igen volt népszerű. A lyceum értesí­tőjében egyszer Gyurátz tanítványának a neve is előfordul és pedig a VIII. osztálybeli Radó Kálmán gyűjtőívén, aki fizikai szerekre gyűjtött pénzt a városban. De kevés pénze lehetett a kis grófnak, mert gróf Csáky Károly úr neve után csak 25 krajcár adomány szerepel, míg a Széchenyi grófok 5 és 20 forintot adtak. Maga a kis gróf mint tanítvány különben megőrizte háláját és tiszteletét Gyurátz iránt. Gyurátz halála után a „Kemenesalja" s ennek nyomán az Evangélikusok Lapja is „Két püspök érdekes találkozása" címen közölte a következőket: „Gyurátz Ferenc soproni diák­korában a Csáky gróf nevelője volt. Elválásuk után a nevelő a neveltjével sokáig nem találko­zott. Más irányba sodorta őket az élet. Ám egy­szer mégis összetalálkoztak — a főrendiházban! Csáky Károly gróf, mint váci püspök, már a fő­rendek között ült, amikor Gyurátz, mint evang. püspök, először jelent meg a főrendiházban. És ekkor a grófi püspök felemelkedett a helyéről, elibe sietett Gyurátznak és melegen köszöntötte rég nem látott egykori nevelőjét, mint most már püspöktársát a főrendek között". (Ev. Lapja 1925. 21. sz.). Gyurátz azonban nem csak mint nevelő, ha­nem mint a VIII. osztály tanulója is az érettsé­gire készülve, példás szorgalommal teljesítette kötelességét. Itt az utolsó osztályban Petrik Já­nos Jakab a hit- és erkölcstant, Pálfy a magyar egyháztörténetet tanította. Lehr András Hora­tius ódáit, leveleit, szatíráit és Tacitus műveit magyarázta, Thiering Károly a görög irodalom­ból Sophokíest és Demothenest. A magyar iro­dalmat és a filozófiát Domanovszky Endre s a magyar történelmet ismét Lehr András. Mind

Next

/
Thumbnails
Contents