Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-04-07 / 14. szám
ÍV. éviolyi 1939. április 7. Iá. sr.ám. EVANGÉLIKUSOK LAPJA Srorfcesztftsép is kiariábivatal: LtBtlY (Moscn a.) Kiadja: I LUTHER-SZÖVETSÉG. Po*tat«*«f ékpénztári csaiksziala: 1290. Alapítana: DR. RftFFAT SMDOR piispik. M««ielealk káténként cavszer. vasárnap. ■ — E IWzetéii ár: Epét; évri 6 P. 40 fill., félém 3 P. s».rk.«K,.r. I.I.M. 20 IHL, ncondévre 1 P. 60 NIL Esi szia 16 Ilii NÉMETH KÁROLY «‘•per#*. Hlráatésl árak negecmés szerint Hz evangéliom és a felekezeti harc. A keresztyén egy házaknak és felekezeteknek egymás ellen folytatott harca a magyar nép életébe a vallás és vallásos élet cime alatt olyan indulatokat és gondolatokat visz bele, amelyek ellenkeznek a Krisztus evangéliomával, tanításával, példájával és amelyek alkalmasak arra, hogy a keresztyénséget meghamisítsák, s azt, ami arra adatott, hogy belőle életünk, örömünk és békességünk legyen: a halálnak, a keserűségnek és gyűlölködésnek szitójává tegyék. Lelkünket ettől a tervszerű és istentelen mérgezéstől úgy óvhatjuk meg, ha nem hagyjuk magunkat eltántorítani attól az Istentől, aki minden jó adomány és tökéletes ajándék forrása, mennyei Atyánktól, akinek szeretete a Jézus Krisztusban a legtökéletesebben megnyilatkozott és aki Szentlelke által hiv, gyűjt és megyilágosit bennünket. A magyarországi keresztyénségnek megromlott állapota arra vezethető vissza, nogy vannak, akik az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélik a múlandó embereknek dicsőségével, a teremtett dolgokat tisztelik a teremtő helyett s ezáltal az Isten igazságát hazugsággá változtatják. Nem méltatják Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák, hanem emberi törvényeikkel megfertőzik Istennek törvényét, mert nemcsak hogy maguk nem cselekszik Istennek akaratát, hanem egyetértenek azokkal, akik Isten akaratát nem cselekszik és sokakat elhitetnek és félrevezetnek. Újból és újból elevenen reá kell tehát eszmélnünk arra, hogy a keresztyénség az Istenbe, a mennyei Atyába vetett hit, ügy, amint ez a hit s az erre a hitre vezérlő űt megjelent a Jézus Krisztusban. Ennek az istenhitnek megfertőzése oka annak, hogy a keresztyénség szeretet és békesség he lyett ezeknek ellenkezőjét és megrontóját viszi bele a nép életébe s hovatovább inkább akadályozza, mint támogatja azoknak a fáradozását, akik becsülettel, jóakarattal és őszintén kívánják népünk testi-lelki javát munkálni. A vallás méreg lesz, ha Isten dicsősége és ügye helyett emberek dicsőségének és emberek önző érdekeinek szolgálójává tétetik s a lelkek marakodásával akarja elleplezni az életnek önző bűnökből származó igazságtalanságait s felekezeti harcok csatornáin levezetni azokat az indulatokat, amelyek a hatalmasok visszaélései és a gazdagok telhetetlensége, önzése és felelőtlensége miatt a gyengék es szegények lelkében feltámadnak. A Divide et Impera dinasztikus elve újul fel a tervszerűen szított felekezeti harcokban, most nem a dinasztia, hanem a dinasztia hagyatékaképpen ittmaradt holtkéz érdekében. Ezeknek a felekezeti harcoknak az igazi keresztyénséghez nemcsak hogy 9emmi közük nincs, de egyenesen arculverése a keresztyénség igazi tanításának és meggyalázása a Krisztus evangélioinának. Nyilvánvalóan és szembeszökően azt a célt szolgálja a felekezeti uszítás, hogy a népleiket távoltartsa a gyógyulás forrásától? Ha Marx, vagy Lenin hirdet osztály harcot, legalább annyiban becsületes, hogy' nem hivatkozik a keresztyénségben kijelentett Istenre. Sőt nyíltan istentelennek mondja magát. Marxnál és Leninnél gonoszabb álpróféták azok, akik Istennek nevében, a keresztyénség nevében hirdetik ugyanazt a harcot nem mint osztály harcot, hanem mint felekezeti harcot mégis azzal a különbséggel, hogy a marxisták a nincstelenek, ezek az istentelen álpróféták pedig a hatalmasok és gazdagok érdekeben, tehát szintén földi kincsekért teszik ugyanazt, amit amazok. Kétségbe kellene esnünk nemzetünk sorsa felett, ha nem élne bennünk az a meggyőződés, hogy az evangéliomnak igazsága elvégre mégsem rejthető a véka alá, s hogy az ember Istenhez van teremtve, aki a Szentlélek vezérlete alatt eljuthat az igazság megismerésére, hogyha az evangéliom neki tisztán és igazán hirdettetik. Az evangéliom egyházának feladata és kötelessége, hogy forgassa az Isten igéjének kétélű kardját, hirdesse az evangéliomot alkalmas és alkalmatlan időben. Az evangéliom Istennek ereje, minden hívőnek üdvösségére. Az evangéliom Istenhez vezet, Istennek megismerésére tanít s arra, hogy Istent mindenek felett féljük, szeressük és csak őbenne bizzunk. A keresztyén- telen és istentelen felekezeti harcok ellen hiába appelláhink az államkormányra, eddig eredménytelennek bizonyult minden ilyen lépés, s annál kilátástalanabbá válik, minél inkább ragadják magukhoz az államhatalmat azok, akiknek érdekükben áll, hatalmi és vagyoni érdekükben áll, hogy a felekezeti harcok inkább k^Iesedjenek, mint lecsillapuljanak. Nekünk az Istenben és az Isten igéjében kell bíznunk és azt a kötelességünket