Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-03-31 / 13. szám

1929. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 103 hétig lesz együtt. Junius 26-án nyitják meg a nemzetközi konferenciát, amely rendkívül érde­kesnek és termékenynek ígérkezik. A/. egyes or­szágok lutheránizmusának képviselői kiilön-kü- lön témáról fognak előterjesztést, ismertetést vagy méltatást adni. Így az amerikai kiküldött Luther két katekizmusáról, a német, dán és ro­mán a vallástanitásnak a nevelésben való elhe­lyezkedéséről és értékesítéséről, ezenkívül a né­met a hit és a hitvallás kérdéseiről beszél; Né­metország, Norvégia, Magyarország: az egyház megújhodásának problémáját világítja meg; — Svéd-, Lengyel-, Németország és Amerika tár­gya: a lutheránizmus sajátosságai; Amerika, Finn- és Németországé: a keresztyénség és a világ lutheri felfogása; Norvégia, Franciaország és Ausztria: a szociális kérdések; Dánia, Ame­rika, Németország és Hollandia: az evangéliku­sok nemzetközi összeköttetései; Amerika: a világkonferencia szervezete; Német-, Finn- és Lettország: a szórványokban élő testvérek gon­dozása; Amerika, India, Kim és Madagaszkár: a missziói problémák. — Magyarország evangé­likus egy házát Kapi Béla és Raffay Sándor püs­pökök, dr. Pröhle Károly egyetemi tanár, Kuthy Dezső egyetemes főtitkár, vitéz dr. Kende-Kirch- knopf Gusztáv kerületi lelkész, Duszik Lajos, a tiszai egyházkerület lelkészi főjegyzője és Gaudy László hitoktatási igazgató fogják képviselni. De valószinü, hogy az egyetemes egyház felügye­lőre, báró Radvánszky Albert, maga is meg­jelenik a konferencián. — Hazánkra nézve a kopenhágai világgyüléstől nagy eredményeket várunk és pedig különösen a mindennél inkább szükséges öntudat és kitartás megerősítése te­rén, — emelte ki hangsúllyal Raffay Sándor. — Nemzeti szempontból is rendkívül fontosak és eredményesek ezek a külföldi egyházi gyűlések, hiszen magyar fájdalmainkat és igazságunkat se­hol sem lehet behatóbban megismertetni és méltányoltatni nálunk hatalmasabb országok fiai­val, mint épen az ilyen összejövetelek magánbe­szélgetéseiben. — Abban a vonatkozásban is •igen komoly sikereket várunk ettől a világkon­ferenciától, hogy itt nemcsak a világ összes evangélikusai szándékoznak szerves közösségbe tömörülni, hanem hogy ebben a tömörülésben a megcsonkított Magyarország evangélikusai is rá fognak találni a szükséges elhelyezkedés módjaira. A budapesti prot. katonai egyházköz­ség március 21., 22. és 23. nagyheti konferenciát tartott. Evangélikus részről előadást tartottak Dr. Raffay Sándor püspök (A lélek mai válsága) és Dr. Kovács Sándor egyetemi tanár (A leg­főbb tekintély). A konferenciát Taubinger Rezső ev. főesperes nyitotta meg, pávai vitéz Mátyás Sándor vezértanácsnok, egyházközségi felügyelő zárta be. —" Báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi és iskolai felügyelő az Evangélikusok Lapja támogatására nyolcvan pengőt adományo­zott. Hálás köszönetét mondunk ezért a nagy­lelkű adományért, amelyben ékesszóló bizonysá­gát látjuk annak a melegszívű és áldozatkész ér­deklődésnek, amellyel egyetemes felügyelőnk mi­ként egyházunk minden vitális ügye, úgy az egyházi sajtó iránt is viseltetik.- A KIÉ h irei. Az orsz. vezetőképző tan­folyamon 69 hely volt képviselve, melyek közül 24 evangélikus, a többi református, illetve 5 fe- lekezetközi jellegű ifj. egyesület. Az előadók közt volt egv angol, egy amerikai és egy japán KIÉ titkár. Á 21 előadóval együtt a tanfolyam létszáma 140 volt. A tanfolyamon elhangzott előadások és szétosztott anyag 3 pengőért meg­rendelhető a pénz előzetes beküldése mellett a Kér. Ifj. Egyesületek Szövetségénél Budapest, IX., Üllői-üt 29. II. A celldömölki konferen­cián (márc. 16.17.) 23 evang. gyülekezet ifjú­sága vett részt. — Az evang. KIÉ minta-alap­szabálya kapható a budapesti KIÉ Szövetségnél 2 db. 16 filléres postabélyeg beküldése ellenében. A pesti magyar egyházközség évi ren­des közgyűlését április 7-én déli 12 órakor tartja a Deáktéri iskolák nagytermében. Tárgy­sorozat: 1. Elnöki megnyitó és bejelentések. 2. Évi jelentés. 3. Leiraté. 4. 1928. évi zárszám­adás. 5. 1929. évi költségelőirányzat. 6. Egyház­tagok járulékának és templomépTési illetékének megállapítása. 7. Jelentés alapítványokról és ha­gyatékokról. 8. Jelentés Siebreich-alapitványról. 9. Sass Béla beadványai. 10. Egyházmegye gyű­lésre kiküldöttek választása. A Prot. Tanügyi Szemle márciusi szá­mában S/elényi Ödön két magyar főúri pedagó­gus: gróf Török Lajos (mh. Í818) és id. Zeyk Miklós (mh. 1850) pedagógiai elveit ismerteti. Az «Irodalom* rovatban figyelemre méltó S. Szabó József cikke Hóman Bálint és Szekfü Gyula « Magyar Történet-ének már megjelent első és negyedik kötetéről; S. Szabó szerint nyilt irányzatosság és felekezetieskedés nincs a miiben, de mélyre tekintve, észrevehető, hogy a katholicizmusnak kedvez; a királyi legfőbb kegyúri jogot mindkét szerző törvénytelennek minősíti; a protestáns tanítással és iskolákkal feltűnő mostohán bánik Szekfű, aki §zerint a hívek tekintélyes része tudatosság nélkül szokott hozzá, hogy lelki szükségleteit az új hit szolgái elégítsék ki, mert a protestantizmus nálunk is ragaszkodott az istentiszteletben a katholikus külsőségekhez; Szekfű szerint az új hitelvek tár­sadalmi vonatkozásukban alkalmat adhattak a disciplina nélküli életre.- Evang. orgonista. Eperjesi Gretzmacher Gyula, a fájdalom korán elhúnyt Gretzmacher Jenő budapesti ev. fógimn. tanár édesapja cse­kély tiszteletűijért és ellátásért valamely kisebb, bármely hazai nyelvű evang. egyházközségünkbe orgonistának ajánlkozik. Menekült Eperjesről. Érdeklődők forduljanak hozzá Egerbe (Heves m.) Sasépület c. alatt. Kitűnő orgonista.

Next

/
Thumbnails
Contents