Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-02-19 / 8. szám
X"' E. Kc\e \ Villány' íelenföUli evang- 'e,ktsli ^Budapest bruár 19 8 szám. ■ut 1. Mild cunüSOK LAPUI Szerkesztőség: LÉSÉIT (Moson m.) Kiadóhivatal: GYÚR. ev. konveot éplilet. Piadia : I LUTHER-SZŐ VÉTSÉG Postatakarékpénztári csekkszámla: 1290. fllapitatta: OR. RIFFIY SMDOR püspök. SitrkinWxrl Iclcl6< NEMETH KÁROLY «»p«. re». Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Előfizetési tr: Egész évre 6 P. 40 lill., félévre 3 P. 20 tilt., negyedévre t P. 60 till.. Egy szám 16 fitt Hirdetési árak meuegyezés szerint. Bölcseség. „Imé, megvetették az Ur sza vát, micsoda bülcseségök van te hát nékik?“ •leremláB. 8, ft. A hit és tudás egymáshoz való viszonyának tanulmányozása és megvitatása* ezelőtt húsz- harminc évvel igen divatos volt. ^Manapság kevesebbet hallunk róla. Legalább is nálunk magyaroknál. Nem mintha már eldöntött kérdés volna. De sikerült itt a szellemi atmoszférát any- nyira megtülleszteni, hogy ilyen kérdések nem foglalkoztatják az irodalomban sem a hittudósokat, sem a természettudósokat. Ebből a némaságból semmi jó nem származik. Sem astruc- politikának, sem annak, ha úgy teszünk, mintha minden rendben volna, nincs haszna, eredménye. Inkább úgy tűnik fel, mintha a propagált hit óvatosságból kerülné a tudománnyal való összekoccanást, a tudomány pedig egyszerűen quantité negligeable-nak tekintené a hitet. Mi a hit? Jeremiás próféta szerint az idézett helyen az Ur szavának megbecsülése. A hitetlenség az Ur szavának megvetése. Vagyis az Isten kijelentéséhez való belső viszony. Mind ez persze a theológia nyelvén, a theológia műszavaival van kifejezve. És minél távolabb kerül a modern kultúra és gondolkodás a theoló- giától, annál kevésbé érti meg a theológia nyelvét. »Isten igéje«, »isteni kijelentés« vájjon mit Jelenthetnek azok számára, akik a mai tudományosság légkörében nevekedtek fel? Hiszen ez a tudományosság már módszerében kizár minden természetfölöttit az életnek azon tényezői közül, amelyeket kutatásának tárgyává tesz. Az ember eredetét vizsgálva, a tudomány még csak tekintetbe sem veszi ma már az ember teremtéséről szóló bibliai történetet. Az életet teljesen immanens, vagyis a természetben bennerejlő erők és lehetőségek alapján akarja megismerni. és ezzel a módszerrel olyan nagy sikereket ért el egyfelől, annyira uj világképet tárt elénk másfelől, hogy sokan, öntudatlan, vagy tudatos pragmatisták, egyszerűen hátat fordítanak a hitnek, a vallásnak, mert semmiféle gyakorlati élet jelentőségét és hasznát nem látják. Egyszerűen nem tudnak mihez fogni vele. Ezeknek értelmetlen és érthetetlen a próféta szava: »Imé, megvetették az Ur szavát; micsoda bölcseségök van tehát nékik?« Nem látnak összefüggést az Ur szava és az emberi bölcseség között. Úgy látom, sok zavarnak oka a/, hogy nem értjük egymás nyelvét, még ha minden magyarul beszélünk is. Nem vesszük eléggé tekintetbe, hogy a tudomány már természeténél fogva sem beszélhet sem a filozófiának, sem a theológiának nyelvén. A Judomány mindig szaktudomány és tárgyánál fogva mindig egyoldalú. A tudomány igen sokat nyert azzal, hogy' függetlenítette magát minden nem lényegéhez. tartozó szemponttól, s kivívta magának azt az autonómiát és szabadságot, amely nélkül nem dolgo/hatik, és amelyről le nem mondhat. Az anatómus a maga szakmájában csak úgy érhet el eredményeket, ha figyelmét teljesen az emberi testre koncentrálja és minden mástól eltekint. Nem az feladata, hogy kivizsgálja, hol lakik az emberi testben a lélek. Ez a tárgyilagos módszer a tudománynak vívmánya. S egy anatómiai kézikönyvben nem keresünk fejtegetéseket a lélek halhatatlanságáról, vagy bizonyítékokat Isten létezéséről; ahogyan nem keresünk benne értekezéseket a geológiáról, vagy a villamosságról. Ámde, jóllehet az anatómus csak az anatómiáról beszél, és minden mástól eltekint, nem akarja ezzel azt mondani, hogy a világon semmi más nem létezik, mint amiről ő beszél, ir, tanít. A tudósok, a specialisták is sokszor tévedhetnek, még a maguk szakmájában is, de kétségtelen, hogy a tudományban mégis a speciá- listákra vagyunk utalva; valamint bizonyos az
