Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-03-11 / 11. szám

1928. Evangélikusok lapja 87. Gyula országos titkár. Az el. iskola tantermet zsúfolásig megtöltött néhány százfőnyi hallga­tósággal. Az ünnepély után az országos titkár a visszamaradt mindkét nembeli ifjúság sorában megalakította a csömöri Evangélikus Keresztyén Ifjúsági Egyesületet mintegy 80 taggal. Az egye­sület elnöke lett Jeszenszlqí’ Gyula lelkész, ügy­vezető elnökei Dömötör Gyula tanító és Bakos Zsuzsanna tanítónő, titkárok Racskó János és Bátóvszky Mária, jegyzők Lassan István és Fa­bók Katalin, pénztárosok Bátóvszky György és Michel Anna. Az egyesületnek 32 tagú férfikara Klaudinvi Lajos ev. kántor-tanító szakavatott ve­zetése alatt áll. Az alakuló gyűlés határo/atiiag kimondotta a KIENSz. ev. ágába való becsatla­kozást. Munkáját a négyes programm szerint építi ki s ebben a megválasztott tisztikaron kí­vül buzgó segítségére van Klaudinyi Lenke vé­dőnő is. — Győr: Az ev. ifjúsági egyesület egyre inkább elmélyíti munkálkodását négyes programmunk legfőbb ága, a lelkimunka tekin­tetében. Ujabhan minden héten felváltva úgy nevezett komoly órát és Biblia órát vezetett be. A komoly órán a keresztyén vallásos irodalom egy-egy építő remekművét ismerteti valamelyik tag, most január 18-án pl. Horváth Jolánka Scheldon munkáját: Az ö nyomdokain, vagy mit tenne Jézus? A másik héten, a Biblia órákon külön csoportokban foglalkoznak az ifjak és a leányok az Életnek Könyvével, önmaga gondo­zása mellett az ifjúsági egyesület lelkén vi9eü az utána következő nemzedék építésének a gondját is és a serdülök részére most szervezte meg az evangélikus cserkész csapatat, melynek parancsnoka Ittzés Mihály segédlelkész lett. E cserkészcsapat javára rendezte január 22-i val­lásos estélyét a győri ev. egyházközség belmisz- sziói egyesülete szép anyagi eredménnyel. Az egyesület előadásra meghívta Abaffy Gyula or­szágos titkárt. Román törvényjavaslat a felekezetekröl. Az uj törvényjavaslat megtiltja politikai egyesü­letek létesítését felekezeti alapon, továbbá a po­litikai tevékenységet a felekezeti testületeken és intézményeken belül. Megtiltja továbbá külföldi vallási hatóságoknak a Romániában való bírás­kodást, valamint romániai vallási testületeknek külföldről való anyagi támogatását a kormány erre vonatkozó engedélye nélkül. A javaslat fen- tartja a baptista egyház elismert jogait. Családi estély. Salgótarjánban a Luther Szövetség minden farsang vasárnap este 6—8-ig családi estélyt rendezett, amelyeken vetített ké­pes műsor, felolvasásokkal, szavalatokkal, ének­számokkal és melodrámákkal szolgálta az esték hangulatossá és kellemessé, de egyben tanul­ságossá tételét. Különösen az Ev. Leányok Egyesülete kért magának nagy részt az esté­lyek sikerének munkájából, a többször rende­zett teaesték bekapcsolásával is. Az estélyeken állandóan igen nagyszámú, a termet zsúfolásig megtöltő közönség volt jelen. Böjti estély. A salgótarjáni Luther Szö­vetség e/idén is megrendezi böjti estélyeit, a melyek közül az elsőn dr. Csengődy Lajos lel­kész Jézus életét mutatta be vetített képekben. Közreműködtek még gyermekszavallatok, Kis Imre melodrámával, Hriadlovszky Teréz ének­számmal, Sztrokay Dániel szavalíattal. Az Erős várunkkal kezdődő és a Hiszekeggyel végződő ünnepségen a termet zsúfolásig megtöltő közön- sék volt jelen. Zagyvapálfalván augusztusban megalakult evangélikus fiókegyház február 5-én tartotta évi számadó közgyűlését dr. Csengődy Lajos lelkész és Jenóffy Zoltán földbirtokos elnökle­tével. A zárszámadásokból örvendetes tudomá­sul szolgált, hogy az alig néhány hónapos kis egyház máris 1000 pengőt tartalékolhatott az építendő imaház alapja javára. A Lelkipásztor márciusi számában Fábián Imrétől és Stráner Vilmostól találunk cikkeket, Kemény Lajostól suspiriumokat. Prédikációkat közöl Gyalog Istvántól, dr. Dómján Elektől, Pálmai Lajostól, dr. Csengődy Lajostól és Ge­rencsér Zsigmondtól (Böjt II. vasárnapjától Vi­rág vasárnapig). Kiss Samunak egv temetési be szedét is közli a Kapi Béla püspök szerkeszté­sében megjelenő havi folyóirat. A Protestáns Nőszövetség Budapesten, 1928. március 13-án, kedden délután 6 órakor a Deák-téri Evangélikus Leánykollégium dísz­termében (bejárat IV., Sütő-utca 1. szám, II. emelet) rendezi ezidei II. kulturdélutánját, melyre szeretettel meghív a kulturszakosztály elnök­sége. Előadást tart: Böhm Dezső ev. leánykol­légiumi igazgató «Magyar operákról Erkeltől Poldini-ig«. Az operákból áriákat énekelnek: Petri Kató és Laurisin Lajos, a m. kir. opera­ház tagjai. V. Babits Vilma és dr. Edvi Illés István hangverseny énekesek. Közreműködnek még. Bakó Lászlóné, a Nemzeti Színház tagja, dr. Molnár Jenó zeneszerző, Szijj Dénes táro- gatómüvész. Helybiztosítás: hétfő, szerda és pénteken délelőtt 10—2 óráig a Protestáns Nő­szövetség irodájában (VIII., Üllói-ut 24. Tele­fon: József 451- 65.) A Dunántúli egyházkerületi Lelkész­egyesület témái az 1928. évben. A Dunántúli egyházkerületi Lclkészegyesület elnöksége az egyházmegyei lelkészegvesületeknek a követ­kező témákat ajánlja kidolgozásra: 1. A tekin­télyelv egyházunkban (a Szenti rás, az egyház, a hitvallási iratok, az egyéni lelkiismeret tekin télye). 2. A szentségek szociális jelentősége. 3. Luther Márton Kiskátéjának méltatása a négy­száz éves jubileum (1929.) alkalmából. 4. A te­metési beszéd liturgiái és homiletikai szempont­ból. 5. Ifjúsági énekeskönyvbe felveendő énekek jegyzéke, különös tekintettel a népiskolai tanu­lókra. V

Next

/
Thumbnails
Contents