Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-03-11 / 11. szám

1928.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

85

vig hívei tulajdonképpen nagyobb érdeklődéssel viseltetnek az ősegyház öröksége, mint a reformáció öröksége iránt. Még a grundtvigia- nizmus ellenfeleire is mindenesetre nagy hatást gyakorolt az a nyomatékosság, amellyel Grundt- vig a szentségeket előtérbe állította Norvégia egyháza kifejezetten »low church^ és a grundt- vigianizmust teljesen elvetette. De a norvég egyház is ökumenikus irányú annyiban, hogy különös értéket tulajdonit az apostoli örökségnek a Biblia alakjában. Bár igen nagyra becsülik Luther Kiskátéját, a norvég egyhá/tagok főkérdése mégis mindig az: mit mond a Biblia?

Ez a pietizmus nagy hatásával függ össze. Bátran állítható, hogy a pietizmus az északi, különösen pedig a norvég és a finn egyházakban maradandóbb nyomokat hagyott, mint a német-lutheránus egyházakban. A biblikus irányzat, amely a pietizmus ismertető jele, észrevehető erősítést nyert a nyugati református hatás révén. Az északi egyházakban, különösen a dán és norvég egyházban az utolsó emberöltők folyamán nagyon elterjedt az angol-amerikai épi- tóirodalom. Ezáltal, és más hatások révén is az északi lutheranizmusban — többek között gondolunk itt a svédországi nagy szabadegyház-mozgalomra (»Svenska Missionsförbundet«) — az ébredő keresztyénségnek egy olyan típusa alakult ki, amely inkább az alliánsz talaja ban, mint a hitvallásos lutheri talajban gyökerezik.

Könnyen megmagyarázható, hogy az északi lutheranizmus típusa egészben véve lágvabb, kevésbbé jellegzetesen luteránus, mint például a német luteranizmus. Az északi országos egyházak, amelyek mondatjuk az egész népet felölelik, mindig az igazság nyugodt, háborítatlan birtokában érezték magukat. Hitvallási állományukat sem a római katholicizmus, sem a református egyház nem tudták komolyan veszélyeztetni; gyanútlanul nyitottak is ajtót a propagandának és habozás nélkül akarták Rómától és Genftől megtanulni azt, amit azok nyújthattak. Hogy ez az elfogulatlan nyíltság másfelől veszedelmeket rejt magában, azt az északi lutheranizmus eddig nem vette kellőképen figyelembe, de most legalább is Róma, úgy látszik gondolkodóba ejt; mert a római propaganda a legutóbbi években sokkal agresszívabb jelleget öltött, s ez kényszeríteni fog bennünket arra, hogy ráeszméljünk konfesszionális sajátosságunkra.

A gyulai ev. egyház épülő félben levő temploma javára belügyminiszteri engedély alapján országos gyűjtést indított. A gyűjtés foganatosítására protestáns vallásu nyugdíjas, vagy B. listás tisztviselőket, tisztviselőnőket, esetleg más egyéneket keres. Érdeklődők eddigi foglal- zásuk megjelölése mellett forduljanak közvetlenül levélben a gyulai evangélikus egyház lel- készi hivatalához.

HÍREK.

Részletek a keresztyén ifjúsági egyesületek nemzeti szttvetsége evangélikus országos titkárának 1928. évi munkajclentéséhül.

Abaffv Gyula evangélikus egyetemes misz- sziói lelkész, a KIENSz. ev. országos titkára február hó 7-én tett jelentést 1927. évi ifjúsági missziói munkásságáról az evangélikus bizott- sági tagok értekezletén. E jelentésből kitűnik, hogy az országos titkár a múlt év folyamán Budapesten 6 helyen 21 napon 23 előadást, vidéken 30 helyen 91 napon 117 előadást, ösz- szesen 36 helyen 112 nap alatt 140 előadást, igehirdetést, bibliaórát stb. tartott, azonkívül részt vett 70 vezetői, titkári, elnöki tanácsi, nemzeti bizottsági és egyéb megbeszélésen, értekezleten, gyűlésen. Tartott továbbá Ozdon egy 4 napos országos evangélikus KIÉ konferenciát, mely az. első ilynemű evangélikus ifjúsági konferencia volt Magyarországon.

Az élöszóbeli munkálkodás mellett na£y súlyt helyezett az országos titkár a vezetésere bízottaknak Írásban való gondozására is s mint egy 970 személyre szóló levelet küldött szerte a múlt év folyamán az evangélikus KIÉ munka érdekében. Azonkívül több ízben körleveleket bocsájtott ki az evangélikus gyülekezetekhez és a nemzeti bizottság evangélikus tagjaihoz.

Az evangélikus ifjúsági munka ezen első évének pénztári forgalma 4.033 P 90 t volt, 1928. évi költség előirányzata pedig 10.000 P.

Az országos titkár által előterjesztett 1928. évi munkatervezetébó! különösen a közeljövőnek két, az evangélikus ifjúsági belmisszió szempontjából nagy jelentőségű tételét emeljük ki ez alkalommal: Az egyik a március hó 13—16. Budapesten tartandó evangélikus keresztyén ifjúsági egyesületi vezetőképző tanfolyam 20 neves belmissziói protestáns előadóval (részvételi dij vidékieknek lakás és élelmezéssel együtt 15 P, Budapestieknek élelmezéssel 10 P, jelentkezési határidő március 1. Abaffy Gyula Budapest VII. Gyarmat-u. 106. címére). A másik a március 29- április 1-ig Sárszentlőrincen tartandó evangélikus KIÉ konferencia, melynek programmján az evangélikus egyház kimagasló egyéniségeit és eredményes munkájú belmissziói munkásait találjuk. (Részvételi dij lakás és élelmezéssel 8 pengő, jelentkezési határidő ugyancsak az országos titkár címére március 15.)

Nagybányai Vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója 1920. március 1-én tette le az első nemzetgyűlés előtt az államfői esküt. A nyolcadik évfordulón a magyar nemzet rendületlen ragaszkodással és bizalommal tekint Isten rendelte vezérére. Isten kegyelme maradjon vele továbbra is magas állásában és lássa a hazát megint régi fényében és dicsőségében !