Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-03-11 / 11. szám

1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 83 mezőknek a segélyezése, amelyeken az eu­rópai társulatok működését félbeszakította a vi­lágháború. Az 1927. évben erre a célra kaptak Afrikában a Hermannsburgi Misszió 10.000, a Hannoveri Szabad Egyházi Misszió 333 dol­lárt, összesen 10.333 dollár. Kínában a Ber­lini Misszió 5.333, a Breklumi Misszió 1.333, a Finn Misszió 3.606, a Hildesheimi Misszió 133 dollárt, összesen 10.405 dollár. Indiában a Gossner Misszió 24.666, karácsonyi ajándék 1.000 dollárt, összesen 25.666 dollár, kábeldij 9.16 dollár. Végösszeg 46.413 dollár 16 cent. Az 1928. évi költségvetésbe külmissziói se­gélyekre a tanács 36.621 dollár 34 centet vett fel. Reméli, hogy ennek az összegnek nagyob­bik felét az európai társulatok elő tudják te­remteni, de ha mégsem, akkor az amerikai egy­házaknak kell helytállni, mert ha ez az összeg nem jön össze, akkor Afrikában, Indiában és Kínában a külmissziói munka kárt szenved. A tanács elhatározta, hogy az általa képviselt hét amerikai egyháztól 100.000 dollárt kér. A filippibeliekhez irt levél. (Folytatás.) 2, 9—11. A Krisztus Jézus, amikor földi életében alá­zatos és engedelmes volt, nemcsak önmagára és az emberekre volt tekintettel. Nem csupán az volt a gondolata és érzése, hogy ezzel pél­dát mutat az embereknek a helyes földi életre és jó tanítónak bizonyul, hanem ez az erkölcsös élet egyúttal vallásos élet is volt, mert Isten­ben gyökerezett, Isten előtt is alázatosan járt és Isten akarata iránt tanúsított engedelmes­séget. Hogy Jézus indulata, alázatos és enge­delmes élete kedves volt Istennek, azt bebizo­nyította azzal, amit Jézusért tett. Felmagasz­talta azt, aki megalázkodott; és úrrá tette min­denek felett azt, aki engedelmes volt. A te­remtett világ az apostol tanítása szerint fel­öleli a mennyeieket, a földieket és a föld alatt valókat. Jézus Krisztus tehát ura a mennyei hatalmasságoknak, a földön élőknek és a meg­holtaknak; mindezek meghajolnak előtte akár félelemből, ha gonoszok; akár tiszteletből és szeretetből, ha jók. A Jézus dicsősége kiter­jed az Isten által teremtett egész világminden­ségre és minden Isten által teremtett lényre. Jé­zus fel ma gaszta lása és dicsősége mutatja né- künk azt, hogy Isten nem hagyja megjutalma- zatlanul azokat, akik életüket teljesen tőle te­szik függővé és csak az ő tetszését keresik. Földi életünk és az örökkévalóságban reánk élet örömeit és bajait mindig az örökkévalóság mértékével kell mérnünk, mert ott jutnak min­denek teljes kifejlésre. 2, 12. 13. Jézus Krisztus hite és élete híveire is kö­telező. Miként ő, a fiú, engedelmes és alázatos volt, a keresztyéneknek is ilyen lelkülettel és életben kell járniok. Amikor az apostol közöt­tük volt Filippiben, akkor helyes utón jártak. De nem szabad felejteniük, hogy nemcsak az apostol szemei örködnek felettük és kisérik életmódjukat figyelemmel. Amikor azt mondja, hogy felelemmel és rettegéssel munkálják és vigyék végbe üdvösségüket, ez a félelem csak az Istennek félelme es ez a rettegés csak a gyarló embernek a szent Isten előtt való resz- ketése lehet. Emberektől ne féljenek se ne resz­kessenek; ámde tartsák mindenkor szem előtt, hogy az Isten mindenütt jelen van, egész életük legyen tehát szakadatlan istentisztelet. Ne tart­sák veszteségnek azt, hogy az apostol nincs velők. His/.en lehetséges az is, hogy hamarosan egészen elvétetik tőlük. Minden eshetőségben megvigasztalhatja és bátoríthatja őket az, hogy Istennek munkáján fordul meg minden. Ez a körülmény egyúttal megóvja őket« az elbizako­dottságtói, és állandó alázatosságra, hű szolgá­latra kötelezi őket. Éppen mivel megtapasztal­ták Istennek kegyelmét és szeretetét, azért ra­gaszkodjanak teljes hűséggel hitükhöz, mert tudják, mit vesztenek, ha a kegyelemből kies­nek: akkor sem akaratuk, sem erejök nem lesz Istennek tetsző és olyan nagy jutalommal ke­csegtető életre, mert az erőt is, a munkálást is Isten kegyelmes szeretetének köszönhetjük. Az evangélikus egyházak külmissziói munkája. Németországban az első külmissziói társa­ság 1732-ben alakult meg. A bázeli missziói társaság 1815-ben alakult. A berlini 1824-ben. Három más társaság, az Északnémet-, a Goss­ner- és a Lipcsei társaság 1836-ban kezdték meg működésüket. Érdekes jelenség, hogy a külmissziói tevé­kenység a múlt században a napóleoni háborúk után lendült fel, amely háborúk akkor Európát éppen úgy felzaklatták, mint a huszadik század­ban az 1914. évben kitört világháború. A ke­resztyén hit hulláma csapott végig Európán és feltámadt a vágy Krisztus a/on parancsának tel­jesítésére: »Elmenvén e széles világra, hirdes­sétek az evangéliomot minden teremtésnek«. Dániában a legrégibb missziói társulat 1821- ben alakult, Norvégiában a Norkse Mis- sionsselskap 1842-ben keletkezett A svéd Nem­zeti Missiói Társulat 1856-ban kezdte meg mű­ködését; három évvel később a finnek alakí­tottak missziói társaságot A franciaországi evan­gélikusok Madagaszkárban terjesztik az evan­géliomot. A francia protestáns missziói társulat 1822- ben alakult. A világháború után az európai missziói tár­sulatok hamarosan feléledtek bénultságukból.

Next

/
Thumbnails
Contents