Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-02-19 / 8. szám

1928.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

63.

Legnagyobb baj, hogy a legtöbb evangélikus egyházban az egyházi éneket különböző dallam szerint éneklik. Szigorúan véve nem is mind különböző dallam, hanem egy és ugyanazon dallam elferdítése és kiforgatása olyany- nyira, hogy néha csak nagyon nehezen, néha azonban éppenséggel nem ismerhető fel rögtön. A legszebb és leghatásosabb evangélikus egyházi énekeket, mint amilyen Jézus én bizodalmám, Ki dolgát csak Istenre hagyja, Mi Atyánk, ki vagy mennyekben, Erős várunk az Úristen, Szerelmes Jézus, vájjon mit vétettél stb. stb., csaknem minden egyházban másképpen éneklik, alkalmazkodva az egyes egyházakban apáról-fiura átszálló régi hagyományokhoz és az ott fennálló helyi szokásokhoz.

A helyi szokásokat elsősorban a gyülekezet honosítja meg, de sokszor nem kis -esze van benne az orgonista kántornak is. Az orgonisták eléggé el nem ítélhető rossz szokása abban csúcsosodik ki, hogy nem kísérlik, meg a gyülekezetei helyi szokásaiktól leszoktatni és helyes útra terelni, hanem nyugodtan hagyják őket régi kitaposott útjukon sőt orgonajátékukkal még alátámasztják helyi szokásaikat olyformán, hogy az evangélikus egyházi ének dallamait nem a korálkönyvekben található letétek szerint ját- szák, hanem átmenő, váltó, esetleg szeptima- hangokkal hidalják át és egészítik ki. Nem bánják, ha a gyülekezet az egyházi ének dallamát nyújtja és az egyes szótagokat nem a hangjegy' időértékének megfelelően, hanem annál jóval hosszabb ideig tartja ki, ami különösen az egyes verssorok végén álló fcrmátáknál igen rosszul hat. ök abban a téves hitben ringatják magukat, hogy cselekedetük által az éneklést lényegesen megkönnyítik s nem törődnek azzal sem, hogy ezáltal az egyházi ének dallamát olyan kuszáltan adják vissza, hogy az szinte a fel- ismerhetetlenségig eltorzul. Tessék csak végighallgatni egy ilyen agyondédelgetett gyülekezet éneklését. Rögtön az első pillanatra észrevehető a kezdetleges ének modor és a zenei ízlés teljes hiánya. Az egyes intervallumok megváltoztatása által az evangélikus egyházi ének dallama elveszíti zenei értékének legnagyobb részét s súlyos csorbát szenved formai egysége is.

Az evangélikus egyházi ének dallama nemcsak zeneértőknek, hanem az egész népnek van szánva. Ezért dallama kis hangterjedelemben, a diatónikus hangsorban mozog és a legegyszerűbb, kgtermészetesebb módon folyik. Nem találunk benne semmiféle hatásvadászist vagy idegenszerü, kromatikus hangot, amely a dallam komolyságát megbontana, esetleg veszélyeztetné. Éppen ez egyszerűségűk által oly szépek az evangélikus egyházi ének dallamad.

Amilyen egyszerű a dallam, olyan egyszerű legyen az orgonakisérete is. Az orgonista tartózkodjék mindenféle futamtól s különösen a még ma is nagyon divatos rövid közjátékoktól,

amelyeket az egyes verssorok végén igen gyakran alkalmazni szokott. Ezzel az Ízléstelenséggel egyszer már végképpen szakítani kellene. Helyén való azonban az egyes versszakok között rövid közjátékok alkalmazása. Leghelyesebb az egyházi éneket egyszerű négy- esetleg ahol kell, ötszólamú orgonaletétben kisérni s igy a gyülekezeti éneket biztos kézzel vezetni. Az orgonistának a praeludium és postludium keretén belül tág tere nyílik tehetségének érvényesítésére akár kötött formában, akár saját improvizádójaképen.

Az evangélikus istentisztelet liturgiájához tartoznak elsősorban az antifonák és responso- riumok, amelyeket a lelkész az oltár előtt orgo- nakiséret nélkül énekelni szokott s arra felel ének alakjában esetleg orgonakisérct mellett az orgonista-kántor vagy — ha van — az egész énekkar. A liturgikus szertartás nem található meg minden egyházban. Leginkább a lelkész egyénisége és zenei képzettsége szerint szokott változni. Alig van egyház, ahol a liturgia teljesen azonos lenne.

(Folytatjuk.)

HÍREK.

Doktorrá avatás. A m. kir. Ferenc József tudomány egyetemen két végzett hal’gatót avattak f. hó 8-án sub auspiriis Gubernatoris doktorrá. Mind a kettő evangélikus egyházunk tagja. Az egyik ifj. D. Paraszkay Gyula, ki mint a szegedi egyetemi Luther Szövetség elnöke már eddig is rá szolgált egyházunk elismerésére, hűséges munkálkodásával, a másik ifj. D. Bruckner Győző, a miskolci evang. jogakadémia dékánjának fia, ki szintén biztosítékot nyújt rá, hogy apái hithüségével és buzgalmával erős oszlopa lesz anyaszentegyházunk- nak. Isten áldása kisérje őket jövendő életut- jukon.

Újjáalakult a szarvasi Luther Szövetség.

A szarvasi Luther Szövetség a háború és forradalmak lezajlása után 1920-ban alakult meg. Először eleven életet hozott, egy lapot is alapítottak tagjai Evangélikus Sión címmel, azonban pár évi működés után megszűnt. A megszűnt egyesülést most újraalakították. Raffay Sándor dr. bányakerületi püspök előírta a szövetség működési terét és a most tartott alakulógyülésen elnökül Kellő Gusztáv szarvasi ev. lelkészt választották meg. A nagyszámú választmányban helyet foglal az egyháztanács 12 tagja is. Elhatároztál; azonkívül, hogy egy tanácsadó irodát állítanak fel, ahol a hittestvérek ügyes-bajos dolgaikban tanácsot esetleg segélyt is kapnak, azon-