Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-02-05 / 6. szám

1928._________________________EVANGÉLIKUSOK LAPJA _____

__________________43.

s azok, akik az Isten ügyéért harcolnak, ember- lölötti erővel ruháztatnak fel, ha hű munkásoknak bizonyulnak. Krisztus egyházának történi tébcn sokszor bebizonyult, hogy az evangéliom forrásait emberi gonosz számi las nem képe> eltömni.

A szabad akarat.

Az emberi akarat szabad annyiban, hogy a polgári igazságot betöltheti és váasztást tud tenni az ész alá vetett do'gokban. Ellenben a Szentlélek nélkül nincs ereje az Isten által követelt, vagyis lelki igazságot betölteni, meri az érzéki ember nem foghatja meg az Isten lelkének dolgait«. (1. Kor. 2, 14.); hanem ez az erő akkor támad a szivekben, amikor az ige által elnyerik a Szentleiket. Ugyanezt mondja Ágoston is. (Ágostai Hitvallás XVIII. Cikk.)

Az emberi akaratot nem fosztjuk meg a szabadságtól. Az emberi akarat szabadon választ azokban a cselekedetekben és dolgokban, amelyeket az ész önmagától megért. Bizonyos értelemben betöltheti a po’gári igazságot, vagyis a cselekedetben igazságot, tud beszé ni Istenről, külső cselekedettel bizonyos istci^iszteletet végezhet, tud a hatóságoknak és a szülőknek engedelmeskedni, a külső cse'ekedet megvá’as/- tásában visszatarthatja kezét a g^ilkossagtó', a parn/naságtól, a lopástól... Ámbár az érzéki kívánság olyan erős, hogy az emberek gyakrabban engede’meskednek a rossz indu átoknak, mint józan gondolkodásuknak. Máslelől az ördög, aki Pál szerint (Ef. 2, 2.) az engedetenség fiaiban munkálkodik, szüntelenül különböző vétkekre hajtogatja ezt a gyarló természetet. Innen ered, hogy még a polgári igazság is ritkaság számba megs* az embereknél. Jóllehet ilyenformán a szabad akaratról elismerjük. hogy vaan szabadsága és képessége a törvény külső csele- kLeleteinek elvégzésére, ámde mégsem a szabad akaratnak tulajdonítjuk azokat a lelki cselekedeteket, t. i. az igaz isten félelmet, az igaz is- tcnb'Í7almat, az igaz megállapítását és megtapasztalását annak, hogy Istennek gondja van reánk, hogy meghallgat, hogy megbocsát stb. Ezek a tiz parancsolat e’sö táb'ájának voltaképpeni cselekedetei, amelyeket az emberi szív a Szentlé'ek nélkül teljesíteni nem bír. Dön1 hetünk ebben a kérdésben, ha az emberek m gvizsgálják, hogy szivük miként vélekedik Isten akaratáról, hogy vájjon csakugyan azt val ja e, hogy Isten gondot visel rá és meghallgatja. Ezt a hitet még a szentek is csak bajjal tudják megőrizni, a*nál képtelenebb, hogy az istente’enek- ben meg egyen. Ez a hit bizony akkor szü’etik, mikor a megrémült szivek az evangéliomot hallják és mi gvigasztalódnak. Ajánlatos tehát ez a megkülönböztetés, ame'y szerint a polgári igazságot a szabad akaratnak tulajdonitjuk, a Lelki igazságot pedig az ujjászülötteket kormányzó Szentéleknek. (Az Ágostai Hitvallás Védelme. XVIII. Cikk.)

Hz egyetemes közgyűlés határozataiból.

I. A protestáns tábori püspökség éi a katonai gyülekezetek leletti egyházi fel ügy. tet gya- gorlására a két prot. egyház leglőbb kö igizga tási fórumát: az evang. egyetemes közgyűlést és a rei. egyetemes kon ventet tartja jogosultnak

(8. p.)

II. Teljes erkölcsi erejével támogatja a tiszai egyházkerületet a misko’ci jogakadémia fenntartását célzó küzdelmében. (11. p.)

III. A felekezetközi sérelmek gyűjtését és összeállítását szükségesnek tartja és utasítja az egyházmegyéket és egyházkerületeket, hogy a beérkezett panaszokat már az egyhá/mcgy.i és cgyházkeriiieti előadók vizsgálják felül es csak azokat bocsássák az egyetemes jogügy i bizottság elé, melyek az eljárásra illetékes végső fokon sem nyertek megfelelő elintézést és amelyek fontos, konkrét, teljesen kielégítő és bizonyításra mindenképen alkalmas joganyaggal vannak felszerelve. (16. p.)

IV. A javadalinas alkalmazottaktól megkívánja, hogy liá as^ágkötési sár.dé ukit fel ttes egyházi hatóságának bejelentik s elvárja t lük, hogy házastársul c akis evangé iku; va lásu, megfelelő műveltségű, feddhetetlen és egyhá- zias gondolkodású nőt vagy férfit választanak. (24. p.)

V. Mivel a keres/tyén egyházak közötti bekét leginkább a rever/á is ügy veszélyezt ti, erre felhívja a m. kir. kormány figye mét a'zal, hogy a felekezeti béke biztosításának nélkü ö he'.etl n eszköze a gyermekek vallásáról szóló 1894: XXXI. t.-c. hatályon kívül helyezése és az 1868: Lili. t.-c. érvényének visszaállítása. (25. p.)

VI. A nagypéntek törvényes munkaszüneti nappá nyilvánításának ügyét átteszi a közös prot. bizottsághoz. (31. p.)

VII. Az egyes egyházkerületek területén megtartani szándékolt gyűjtések az illetékes püspök szabályozása alá esnek. (35. p.)

VIII. A fogházi evang. istentiszteletek cé’- jára megfelelő helyiségek biztosítása, valamint országos börtönügyi lekészi álá> szervezés? érdekében felterjesztést intéz az igaz ágiigymini.-z- terhez. (44. p.)

IX. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1848: XX. t.-c. 3. §-ának végrehajtása címén az »Ág. hitv. ev. országos száminárium/ céljaira további intézkedésig évi 16.003 pengőt eng-dé lyez. (49. p.)

X. Az egyetemes tanügyi bizottság el iökét az »Ág. hitv. ev. országDS szeminárium: céljaira tankönyveket engedélyezze. (53. p.)

XI. A nem evangélikus iskolák hi.oktatóit felhívja, hogy minden vallási sérelmet az illető intézet kebeléb?n igyekezzenek elintézni. (58. p.)

XII. A tanítói állásokra hirdetett pá'yázaifcok- ból kihagyandó, hogy a pá yázók a kommün alatt tanúsított magatartásukat okmányiag igazolják. (60. p.)