Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-01-29 / 5. szám

36. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1928. tus megváltott!« S amit a gyermek gyermeki ésszel nem fogott fel, az a felnőtt ellőtt is ti­tokban marad. »Az emberek azt hiszik, hogy a bűntől meg vannak váltva, de mégis sokat vétkeznek; hisz oly sokszor kell gyónniok'. Szí­vesen vétkeznek, de nem szívesen gyónnak. Nem is szeretnék oly nagyon, ha meg volnának váltva. Nem, az Üdvözítőnek nem sikerült vég­hezvinni, hogy népét megváltsa a bűntől! A bűnt nem szüntette meg, csak újabb szenvedést hozott, t. i. a gyónást!« Ezek a daemonikus gon­dolatok támadnak fel a hivő, lelkiismeretes ka- tholikus emberben, aki komoly keresztyén éle­tet akar élni. S az ilyennek a boldogsága az »isteni békessége« csak szombat délutántól va­sárnapig tart, a gyónástól addig, amíg »megál­dozott« s még néhány óráig azután, amíg: lelki- ismerete újra meg neim szólal s újabb bűnről nem szerez tudomást. Az egész élet igy a res­taurációnak és pusztulásnak mindig megismét­lődő keserves változása. A katholikus ember igy mindig csak az Isten országának a perifériáin mozog és állandó rettegés az élete, mert tudja, hogy minden bűnre büntetés vár. »Nincs is ideje arra, hogy Isten országának a közepe felé ván­doroljon, pedig csak ott kezd igazán szép lenni. A határon a kihágások miatt'folyvást perben áll leikével, gyóntató atyjával, Istenével. Megtanulja kívülről az Isten országának földrajzát, azaz a dogmatikát; tanulmányozza az Isten országának jogtudományát, azaz az erkölcstant. Pontosan tudja, hány gramm kenyeret szabad elfogyasz­tania a bőjtölési törvény megszegése nélkül. Meglehetős gyakran köt szerződéseket Istenével: egy bizonyos cselekedetért elvárja, — persze tel­jes alázattal és annak elismerésével, hogy arra semmi jogcíme sincs, — hogy Isten is meg­határozott módon viszonozza azokat. Szereti Is­tent, de mindig csak távolról, a határon ma­radva, ahol ezt a szeretetet minden pillanatban elveszítheti. De még inkább féli Istent, persze ugyancsak a távolból, ahol azért közben-közben mer valamit kockáztatni. Ahelyett, hogy a ka­tholikus egyház kincseskamrájának gazdagságát élveznék, ezek az emberek úgy érzik, mintha kinzókamrában volnának. Aki az értekezésnek ezt a kiindulópontját áttekinti, azt első pillanatra meglepi, hogy az mennyire hasonlít Luther küzdelmének a kiin­dulópontjához. Luthert is az a kérdés kínozta: »Hogyan lesz Isten irántam kegyelmes?« Wit­tig ugyanezt, de ilyen formában kérdezi: »Ho­gyan leszek bizonyossá afelől, hogy a Krisztus megváltottja vagyok?« Végeredményben mind­egyik kérdés az üdvbizonyosság problémája. Persze azért a kettő közt lényeges különbség van. Wittig ezt a kérdést abban a meggyőző­désben teszi fel, hogy a keresztyénnek csak meg­váltott voltáról kell meggyőződnie. Aki az egy­ház tagja, aki az egyház által előirt parancsok­nak, követelményeknek megfelel, annak1 a szá­mára csak az lehet kérdéses, hogy mi módon teheti az ő megváltott volta életét békességessé, boldoggá. Hogiy az ember egyéni módion vesse fel a maga üdvösségének a problémáját s hogy én a magam részéről vagyok felelős az üdvös­ségemért s hogy ezt a felelősséget nem veheti le rólam senki, eddig a pontig Wittig nem jut el éppen katholikus álláspontjából adódó látó­körének szűk volta miatt. Itt áthidalhatatlan ür választja el őt Luthertől. Lie. Dr. Karner Károly. (Folytatjuk.) — ffiz amerikai latheráaisok Az amerikai Lutheran c. hetilapban D. Neve I. L. tanár röviden ismerteti az amerikai luthe­ránusok egyházi viszonyait. Cikke alapján közöl­jük az alábbiakat, abban a meggyőződésben, hogy olvasóink általános érdeklődésére tarthat­nak számot. 1. United Lutheran Church in America (Amerikai Egyesült Lutheránus egyház), 1918. őszén alakult meg a General Synod, a General Council és a United Synod of the Fouth egye­süléséből. Túlnyomóan angol nyelvű gyüleke­zetek; körülbelül egyhatod részének a nyelve né­met, de itt is a legtöbb esetben német-angol. A megkeresztelt tagok száma 1,716.662; van 3,158 lelkésze, 5,418 gyülekezetben. (A külmisz- sziói területen van 132 lelkésze 1,543 gyülekezet­ben 405,495 megkeresztelt taggal). 2. Synodical Conference (Zsinati konferen­cia) egymástól független egyházi testületeknek szövetsége, amelyben a Missouri Synodnak van (1,058.626 egyháztag, 3214 lelkész, 4199 gyü­lekezet), a Wisconsin Synod (213.120 tag, 594 lelkész, 662 gyülekezet), a Slovak Synod (12,074 tag, 32 lelkész, 59 gyülekezet), a Norwegian Synod (6342 tag, 43 lelkész, 73 gyülekezet), és egy Néger Misszió (4,709 tag, 38 lelkész, 60 gyülekezet) egymást kölcsönösen igazhitűnek ismerik el. Ezt a csoportot egyszerűen »Missouri Synod«-nak szokták nevezni. Orthodox, konzer­vatív lutheránusok; az egyházi fegyelem szi­gorú. Többnyire német nyelvűek. 3. Van három német eredetű önálló zsinat: 1. Joint Synod of Ohio (258.194 tag, 792 lel­kész, 1.013 gyülekezet). Részben német, kisebb részben angol. 2. A német Jova Synod (221.517 tag, 583 lelkész, 935 gyülekezet). 3. Buffalo Sy­nod (9.523 tag, 41 lelkész, 54 gyülekezet). Mind három hitvallási alapon áll. Organikus egység nem jött közöttük létre. 4. A svéd Augustana Synod (306.043 tag, 810 lelkész, 1.256 gyülekezet). Szervezete olyan, mint a svédországi egyházé. 5. A norvégok. Az amerikai norvég Luthe­ránus Egyház (490.361 tag, 1.362 lelkész, 3,135 gyülekezet). A norvég Lutheránus Szabad Egy­ház (48.133 tag, 189 lelkész, 408 gyülekezet).

Next

/
Thumbnails
Contents