Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-11-04 / 42. szám

1928. 333. EVANGÉLIKUSOK LAPJA gálatára állanak, és semmiben seiu érintik a vi- Jag különböző országaiban élő lutheránus cgy- há/ak autonómiáját vagy teljes függetlenséget. A lutheránus viJágkonvent mo/gaJom közvetlen célja egymás megismerése, megértése, a hit­beli egység ápolása és a világ lutheránus erői­nek közös feladatokban együttműködése. Leg­főbb céJja az, hogy a/, igazságból való hü bi­zonyságtétel által megerősítse a tudatos belső egységet, az Isten igéjébe vetett hitben, amint az kijelentetett a Szentirásban, megbizonyitta- tott az egyetemes hitvallási iratokban és az evangélikus-lutheránus egyház külön hitvallási irataiban. A végrehajtóbizottság nagyon komolyan fogta fd a neki kijelölt feladatot, a második lutheránus világokon vent előkészítését. A na­gyobbik fdadat nem a programúi összcálLtása, hanem a több, mint hatvanmillió lelket számláló lutheránus egyházak lelki előkészítése volt. — A második lutheránus világkonvent megtartását célzó akaratot azzal lehetett megteremteni, hogy a világ lutheránusaival mindenütt megismertet­tük egyházukat a maga teljes egészében, erős és gyenge oldalaival, kudarcaival és sikereivel, helyzetével és problémáival, a kölcsönös szol­gálat lehetőségeivel és nagy hivatásival, ami­nek eredménye lett a szeretetnek és a közös felelősség tudatának megerősödése. Működése során a bizottság éven'e tartott gyűléseket, de mindig más-más országban. — Ezekkel a gyűlésekkel kapcsolatban, a bizott­ság tagjai rendszeres követszolgálatot végez­tek, vagyis évenként meglátogatták a gyűlés színhelyével szomszédos országok lutheránusait, lokális problémákkal foglalkozó konferenciák és olyan nyilvános gyűlések tartása végett, ame­lyeken kifejtették a lutheranizmus éltető elveit, ismertették a világ minden országában levő lutheránus egyházak helyzetét és erejét s vá­zolták a második lutheránus világkonvent ter­veit. Létesített a bizottság egy nemzetközi lutheránus hírszolgálatot is, amelynek lapja min­den lutheránus lap szerkesztőjének megküldetik. Működik egy szerkesztőbizottság, amelynek a feladata a második lutheránus világkonvent előtt befejezni egy Lutheránus Évkönyvet, a világ valamennyi lutheránus egyházáról. Az eisenachi konferencia akciójával össz­hangban, a végrehajtóbizottság iparkodott a világ lutheránus egyházainak cs jóléti intézmé­nyeinek energiáit koordinálni cs koncentrálni, egyszerűen azáltal, hogy ismertette a szükséget és ajánlotta a tevékenységet a lutheránus se­gélyezés és megőrzés nagy feladatait illetően, különösen a veszélyeztetett oroszországi egy­ház megmentésére és újra felépítésére. Bizal­mat keltő tény, hogy mióta a végrehajtóbizott­ság Gothenburgban, Svédországban, 1924-ben tartott ülésén elfogadta és ajánlotta az orosz- országi hittestvérek segélyezését és támogatá­sát, a világ, tizenöt országának lutheránusai töhb, mint százezer dollárral járultak hozzá az orosz segélyhez. Ebből az összegből kerek- számban beszélve, húszezer dollárt tizennégy európai ország lutheránusai adtak, a többit a National Lutheran Council északamerikai tagjai. Európában Dánia áll az első helyen ebben a szeriietnuiIlkában, több, mint hatezer dollár adományával. Éneit megfontolás és a világ lutheránus egyházainak vezetőivel folytatott sürii megbe­szélések után, a Végirehajtóbizottság az 1929. évre előkészítette a Második Lutheránus Világ- komventet, amely Kópénhágában, 1929. június 26-án délelőtt i/g!1 orakor kezdődik és körül­belül 10 napig tart. Kopcnhágában helyi bizott­ságok készítik dó a konvent delegátusainak fogadtatását és ellátását. A világkonvent prograiiunjáii a lutheránus egyház szellemének megfelelően és tudatában a négyszá/ados évfordulóknak és az egyház, jclcufcgi főszükséglcteinek, Luther Kis- és Nagy Kátéja és az egyház hite szerepelnek. Szem előtt tartottuk tehát a lutheránus világkonvent- inozgaloni célját; a be’só egységnek az igazság által való megszilárdítását. (The Lutheran.) HI R E K. 1 • ' • # j . i t I •— I A Dunántúli ág. h. evang. Egyházkerü­leti Tanítóegyesület folyó évi okt. hó 17-én tartotta Győrött évi rendes közjphlését. A nagy­számban jelenlevő tagokon kívül a közgyűlés díszét emelte a/ a köiailmény, hogy az egyház­kerület elnöksége részéről megjelent Kapi Béla püspök, dr. Mesterházv Ernő egvhker. felügy elő, dr. Ajkav Béla kér. löjegyv.ő, a ncpisk. bizott­ság elnöksége részéről Vidos Dániel, Hanzmann Károly és a győri cv. egyházközség részéről Mikiás Kálmán felügyelő. Szutter Dániel alelnök keresetlen, meleg szavakkal a gyűlést megnyi­totta, részvétteljes szavakkal emlékezett meg Krug Lajos elnök távol lété ml és az öt ért bal­esetről, egvben a kerület tanítóságának á leg­belsőbb részvétét fejezte ki a szeretve tisztelt elnököt ért nagy veszteségért, a hű hitves elvesz­téséért. Majd üdvözölte a megjelent kiválóságo­kat. Kapi Béla püspök válaszolva az üdvözlésre, a tanítói munka nemesítő, felemelő voltáról, mint az evangélikus öntudatra nevelő fontos tényező­ről beszélt. Dr. Ajkav Béla őszinte ragaszkodásá­ról és a tanítói munka megbecsüléséről szólt. Magyar István igazg. tanító emlékezett meg Bakó Samu v. felpéci, Lóránt József, Macher Béla győri és Pödör Sándor téti hősi halált halt tanítókról. Neubauer János soproni tanító, »Re­form törekvések a tanítás és nevelés terén« cimii értekezésével kapcsolatban a munka-iskola fon­tos nevelő hatásáról beszélt. Reá mutatott arra, hogy a gyermek cselekvő részvétele az oktatás­ban az akarat, a jellem kialakulásában mily döntő szerepet játszi-le A hallgatóság hálásan fogadta

Next

/
Thumbnails
Contents