Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-01-22 / 4. szám

1928. evangélikusok lapja 31. további menetére. Csak annyit jegyzek meg, hogy bár a szerzővel nem egy állításában nem értek egyet, egynémely következtetését nem ta­lálom eléggé indokoltnak; más helyeken a »nicht als ob< a »dennoch« és »allerdings« megszorítá­sok, klauzulák és értelmezések egy-egy tételét szinte elbújtatják a szemem elől: mégis nagyon értékes, gondolatkeltö, tanulságos az. amit nyújt. Egyet sajnálok. Hogy amit körülbelül a kilenc- venhetedik oldaltól kezdve ir és mond, az nem szolgált nagyobb mértékben vezérfonalul a meg­előző fejtegetésekben. Sokkal világosabb és sza- batosabb lett volna a tanulmány dereka, amely­nek olvasása közben így amint van az ember itt-ott nem tudja, merre felé is evezünk mi volta­képpen. Ha előre kimondja azt, hogy »az er- kölcsiséget a megfizetés gondolata köti Isten­hez«, hogy minden erkölcsi életnek alapja a hits hogy »a hitnek lényegéhez tartozik a gyü­mölcstermés , hogy »Istennek erkölcsi cselekvése a megjutalmazásban fejeződik be«, akkor kezdet­től fogva tisztábban látnánk. Ez az utolsó tizen­hat oldal a legjobb a tanulmányban. De nem kárbaveszett munka áttanulmányozni a megelő­zőket, mert mindenütt alapos tudást, tájékozott­ságot és lelkiismeretességet találunk. Megjegy­zéseimmel, amelyek bizony egy alapjában véve laikus embernek a hozzászólásai, nem a mun­kának érdemét, értékét akartam csökkenteni, hanem csupán rámutatni arra, amit a szerző, esetleg indokoltan, elmellőzött, de amire nekünk, gyakorlati igehirdetőknek szükségünk volna. Végül csak még egyet: az előszó megemlíti, hogy úgy ennek a könyvnek, mint a szerző egy másik, magyar nyelven megjelent művének ki­adását báró Radvánszky Albert egyetemes fel­ügyelő ur nagyobb adománya tette lehetővé. HÍREK. A kereskedelemügyi miniszter egyház­felügyelői beiktatása.'A kelenföldi evangélikus egyházközség vasárnap délelőtt iktatta be hiva­talába az egyházközség uj felügyelőjét, Herr­mann Miksa kereskedelemügyi minisztert, va­lamint Rock Béla másod felügyelőt, Jákobéi Gyula gondnokot, Némethy János ellenőrt, Pfatf Ottó templomépitési alap kezelőt és az egyházközség hatvantagu tanácsát. Az ünnep­ség a Horthy Miklós-uti Női Felső Kereskedelmi Iskolának tornatermében folyt le, ahol a több: közt megjelent: Raffay Sándor bányakerületi ev. püspök, Sehol ez Gusztáv és Kauncz János tábornok, Kováts Sándor egyetemi ta­nár. Brosch kó G. Adolf mondta a közgyű­lést bevezető imát. A választási jegyzőkönyv felolvasása és az eskü és fogadalmak letétele után az elnöklő esperes üdvözölte a budapesti egyházmegye és a kelenföldi egyházközség ne­vében az uj felügyelőt, a megválasztott tiszti­kart és a presb tériumot, R ffay Sándor püspök örömét fejezte k , hogy Magyarország legelső kereskedője tudásával, a férfiakarás erejével, nagy célkitűzésével ide áll a küzdő, épitő, alkotó, buzgóságos evangélikus egyházi gyülekezet mellé. Raksány! Gvuláné, a kelenföldi evangé­likus Nőegyesület elnöke üdvözölte az evangé­likus nők nevében az uj egyházfelügyelőt, majd Herrma n n Miksa kei eskedelernügyi minisz­ter átvéve az elnöklést, elmondta ünn.pi beszé­dét. Azért fogadta el úgymond — az egyházíelügvclói megválasztatását, mert doku­mentálni akarja ezzel azt a törhet en meggyőző­dését, hogy a nemzet legfontosabb fentartója, institúciója az egyház s mindenkinek, különösen a felsőbb állásban levőknek szolgáiniok kt^l az egyházat. A nemzet igazi alapfundamentuma az evangélium s ezt az alapot építi ki az egyház. Az egyház emberei az élő lelkiismeretei ennek a gondolatnak, azok tanítanak, oktatnak s hor­gonyozzák le nemzetünket. Ezt az apostoli tö­rekvést mindenkinek támogatni kel s kér: nem­zetünk minden tagját, hogy kövessék egyházi vezetőik tanítását. A gyülekezet előtt tanúság- tételt tesz arról, hogy változatlanul azon a nem­zeti alapon áll, amelyet betetőzött, beragyogott a hit, az evangélium. Biztositja a gyülekezetét, hogy habár nagy kötelességei máshová fűzik, de minden erejével részt kíván venni az egyház, épitő munkájában. A beiktató ünnepség a Himnusz elének lé- sével ért véget. Házasság. Broschko Gusztáv Adolf espe­res leánya Márta és dr. Gloetzer László székes­fővárosi tanácsi fogalmazó január 14-én tartot­ták esküvőjüket a Deák-téri tempóimban. D. dr. Stange meghívása Berlinbe. D. Dr. Stange Károly cvang. egyházunk jelenének egyik legkiválóbb tudósa. A rendszeres theoló- giának, első sorban a dogmaiikának nagy filozó­fiai felkészültséggel rendelkező mivelője, de emellett mint különösen a reformáció korának alapos ismerője, elsőrangú szaktekintély az egy­háztörténetben is. A lutheri szellemnek semmi megalkuvást nem tűrő tipikus képviselője. Erről bizonyságot ad számos tudományos munkája és többrendbeli előadása. Náiunk közismertebbé a pécsi theol. konferencián tartott előadásai ré­vén lett, amely előadásai nemcsak határozott megállapításaiknál fogvan tettek mély hatást, hanem azért is, mert mélyen szántó vallásból-

Next

/
Thumbnails
Contents