Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-01-01 / 1. szám
4. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1928. Jegyzetek. alázatos keresztény mély alázattal hajtotta meg fejét Krisztus előtt és a következő szép kijelentéssel halt meg csendesen: »Ki vagyok bé- külve az egész emberiséggel«. Végeredményben azt merem állítani, hogy Napoleon vallásta és erkölcse a korszellem, a képesség, a túlfűtött önbizalom, a szerencse és a hatalom összhatásából eredt. Az ő vallása és istenhite1 keresztyén értelemben abban az arányban tisztult, amint az emberi hatalom alkotásának gyarlósága és maradandósága felőli véleménye a csalódások és szerencsétlenségek hatása alatt lassanként átalakult. Ő tőle származott ama mondás, hogy háborúban minden eredmény 3/4 részben erkölcsi tényezőkből áll és csak 1/4 rész esik minden egyébre, kétségtelenül helyes ugyan, azonban ahoz, hogy az eredmény tartós is legyen, ama erkölcsi tényezőknek a keresztyén vallás örök érvényű hitelveire kell támaszkodnak, fentebb említett tényezők szerencsés összetalálkozásának hiányában talán az ő teljesítményei sem, vagy csak alig múlták volna felül az átlagot. Moltke már modern értelemben volt hivő keresztyén, aki azt állította, hogy minden vallásnak az erkölcs az alapja, melyet a keresztyén vallás tanít a legtisztábban és a legkimentőbben. Erre vonatkozó felfogását 90 éves korában, — tehát egy hosszú, munkás élet tapasztalásainak értékesítésé vei — irta meg »Trostgedanken« cim alatt az ő »Élettörténetében« (Zur Lebensgeschichte). A nagy háború kiváló katonáinak és vezéreinek vallás-erkölcsi jellemzésétől eltekintve, a kik pedig szinte kivétel nélkül mély vallásos ér- zésüek voltak, a felsorolt vélemények, azt hiszem eléggé meggyőztek mindenkit a felől, hogy egy egységes, becsületes, hazafias és keresztyén szellem és gondolkodás kialakulásának egyedüli szilárd alapja a mi erős hitünk és tiszta erkölcsünk. Egy hadsereg legerősebb fegyverét, annak a szellemét csak ezen az alapon lehet kiművelni, amit pedig a tiszt jó példája nélkfll el sem képzelhetünk. Mert változhatnak ugyan a hadvezetés módja és eszközei, a legfőbb harceszköz, az ember azonban mindég ugyanaz marad. Ennek lelkét, bár átmenetileg megingathatják a tehnika újabb pusztító alkotásai, végeredményben azonban mégis csak a lélek fog felülkerekedni, még pedig annál előbb és annál hatásosabban, mennél szilárdabb támaszt talál a halált is legyőző erős hitében. Ezt a szilárd hitet pedig elsősorban a hadvezérnek kell példája nyomán a hadsereg leikébe átültetni és táplálni. — Boldog uj évet kíván tisztelt olvasóinak az „Evangélikusok Lapja“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Egy németországi napilapban egy róm. kath. pap a németországi katholicizmus belső összeomlásáról a következőket Írja: »Nem tudja Ön, hogy a centrumpárt sajtóorgánumának, a Kölnische Volkszeitungnak, amely még manapság is »katholikus világlapnak« nevezi magát, ma már mindössze 16.000 előfizetője van? És hogy ez a »világlap« ma már házalni kénytelen és a lapterjesztőknek minden uj előfizetőért három birodalmi márkát fizet! Tudja Ön, hogy Marx ur sokat magasztalt »katholikus iskola- organizációja« csak úgy tudott még fennmaradni, hogy állás nélküli fiatal tanitókból szintén a toborzóknak egész seregét alkalmazta, mesés, egészen aránytalan fixfizetésekkel? Tudja Ön, hogy a birodalmigyülés összesen 68 centrumpárti képviselőjének 77 igazgatósági állása van? Tudja Ön, hogy a »Katholikus németországi Népszövetség« (vezérigazgató: Marx birodalmi kancellár) már 1925-ben tagjainak egynegyed részét elvesztette, és a taglétszám 1926-ban any- nyira -megcsappant, hogy a dortmundi katho- íikus napon tartott hivatalos gyűlésén már nem ismerték a számot megmondani, — hogy ugyanennek a »Népszövetségnek« már 1925 ben több mint negyed millió márka deficitje volt és hogy ez a népszövetség a dortmundi katholikus napon nyiltan bevallani volt kénytelen, hogy irat- terjesztése, vagyis tulajdonképeni életere közel van a végelgyengüléshez. Tudja Ön, hogy az 1925. évi legutóbbi poroszországi választásokon a katholikus választóknak csak 21 százalékát tudta a centrum párt a maga zászlójának megnyerni, és hogy ma már vannak egészen egységes, igen jó katholikus községek, amelyek1 a centrumpártnak alig adják szavazataik 5 százalékát?« * — A Lipcsei Misszió anyagi helyzete válságossá lett. November közepén adóssága 80.200 márkára növekedett és a bank, amely a Misszió pénzeit kezelte, kijelentette, hogy további ösz- szegeket nem előlegezhet. A Missziónak 1927. évi költségvetése szerint még 130.000 márkára van szüksége. Vizkereszt ünnepe ebben az esztendőben ne múljon anélkül, hogy minden gyülekezetünk ne adna a külmisszió céljaira. A szorult helyzetre való tekintettel, az adományok és offertóriumok eljuttatandók volnának a Misz- sziói Egyesület pénztárosának, Broschkó Q.