Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-08-19 / 33. szám

262. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1928. HÍREK. — Lapunk legközelebbi száma a szer­kesztő külföldi utazása miatt szeptember 9-én jelenik meg. — Egyházkerületi közgyűlés. A tiszai egy­házkerület évi rendes közgyűlését Nyíregyházán, szept. hó 4. és 5. napjain fogja megtartani. A közgyűlést megelőzőleg az eperjesi kollégium ősi pártfogósága fog ülést tartani, mely a Mis­kolcra menekült jogakadémia fenntartásának kér­désében fog határozni. — Dr. Leffler Béla kitüntetése. Dr. Leffler Bé át, a nyi; egyházi Kossu'h-reálgimnázum volt jeles tanárát nagy kitüntetés érte. A norvég ki­rály őfelsége a Szent Olaf-rend I. osztályú lovag- keresztjét adományozta azoknak az érdemeknek elismeréséül, amelyeket Leffler Béla dr., mint a stockholmi m. kir. követség sajtóelőadója szer­zett. A stockholmi magyar követség nemcsak a Svédországban élő magyarokat védi, hanem a • Norvégiában élőket is, s igy Leffler Béla ebben a minőségében került összeköttetésbe a norvég királyi udvarral. A kormányzó ur őfőméltósága a külügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy dr. Leffler Béla stockholmi m. kir. követ- ségi sajtóelőadó a norvég királyi Szent Olaf- rend I. osztályú lovagkeresztjét elfogadja és vi­selhesse. — A dunáninneni egyházkerület lelkész­konferenciája aug- 8-án gazdag programmal pergett le a bpesti X. kér. imaházában. A meg­nyitót a kerület első papja, Kiss püspök ur tar­totta. A leg fontosabbról szólott munkatársaihoz: a szeretetről. Szeretnünk kell elsősorban egy­mást, a kartársakat, a munkatársakat az Isten országában. Aztán szeretnünk kell hiveinket. Enélkül nem lehet eredménye munkánknak. Sze­retetünk pedig legyen olyan mint Pál apostol jellemzi a kor. levélben. Utána Schrödl Mátyás levéli lelkész4. kor. 1. 23 alapján igehirdetésünk centrumáról, Krisztusról beszélt. Lelkészeknek az ev. hirdetőinek mindig újból számot kell ad- niok arról, kit hirdetnek, hogyan hirdetik, hogy az ev. a régi b blikus örömhír legyen, mely képes megragadni a le’keket. Nagy érdeklődés kísérte és élénk eszmecsere követte Irányi Kamill szé­kesfehérvári lelkész felolvasását az ellenrefor­máció eszközeiről. Mint aki közvetlen közelből szemléli az eseményeket, aki benne él és tanul­mányozza ezeket a mozgalmakat, szólt a témá­ról. Bizony nem tiszta fegyverek ezek! A ferdí­tések és hamisítások egész légiója vesz körül bennünket. S már tankönyvekben hirdetik, hogy Bocskay, Bethlen rablóhadjáratokat vezettek és hasonlók! Értékes volt itt különösen Draskóczy tanár ur bátor és önérzetes hozzászólása. De a hozzászólásban nem volt hiány. Az idő előre­haladottsága miatt már csak Huszág szécsényi lelkész értekezésére kerülhetett sor. »Mivel fog­lalkozzék a lelkész«. Már a témából folyik és előrelátható volt, hogy itt nem alakulhatott ki egy vélemény. Nagyon alaposan átgondolt elő­adás volt telve élettapasztalattal s élénkebb vita nem követte, annak igazán csak az időhiány volt az oka. Mindenesetre gondolkodnivalót adott mindenkinek, aki hallgatta. — Tanárválasztás- A nyíregyházi reálgim­názium kormányzótanácsa az üresedésben levő francia nyelvi tanszékre dr. Gacsályi Sándort vá­lasztotta meg. — A hegyaljai egyházmegye közgyűlése. A tiszai egyházkerület hegyaljai egyházmegyéje augusztus hó 7. és 8. napjain tartotta rendes évi közgyűlését a diósgyőrvasgyári fiókegyházköz­ségben. Első napon a lelkészek tartották úrva­csorával egybekötött konferenciájukat, mely al­kalommal az úrvacsorát Vietórisz László hitok­tató-lelkész osztotta ki. Az értekezleten Nemes Károly esperes elnökölt. Az elnök bibliamagya­rázattal vezette be a tanácskozást. Majd Zeman Zoltán táüyai lelkész tartott a most elhunyt hi­vatali elődje, Halász Pál felett emlékbeszédet. Megbeszélés tárgyát képezte a lelkészi fizetés rendezése, egységes lelkészválasztási szabály- rendelet megalkotása. Elhatározták, hogy ezután negyedévenként fognak lelkészi konferenciát tar­tanig s annak céljául a lelkészek szellemi és gya­korlati továbbképzését tűzték ki. — Az egyház- megyei számvevőszék, tanügyi bizottság is e napon tartotta tanácskozásait. — Délután a Gyámintézet tartotta gyűlését Ligeti Ede és Pá- zár István elnöklete alatt. A gyámintézeti munka örvendetes fejlődéséről adhattak számot. Nagy gondot okozott a sok segélykérvény elbírálása. Alapos megfontolás i után Hernádvécse és a put- noki fiókegyházközség nyerte el a száz-száz P. segélyt; utóbbi templomépitési alapja, előbbi adóssága törlesztése végett. Az egyházmegyei Gyámintézet újból az eddigi elnökeit tisztelte meg bizalmával jegyzőjévé pedig Tavassy Zol­tánt választó ta meg. Az egyházmegyei előérte- kezlet megtárgyalta a közgyűlés fontosabb pont­jait. Este szépen sikerült vallásos estély volt a fiókegyházközség imaházában, amelyen Pazár István orgona-sólóval Záhony János ének-sóló- val, Csorba Gyula Szűcs Lóránd által kisért he- gedüjátékkal gyönyörködtették a közönséget; a Jószerencse dalkör szép énekléssel emelte a hí­vek áhítatát. Előadást Marcsek János ózdi lelkész tartott a keresztyén élethivatásról. — Aug. 8-án volt a közgyűlés, melyet a Gyámintézet által tar­tott istentisztelet előzött meg; ez alkalommal Berényi Sándor arnóti lelkész hirdette az igét. — A közgyűlésen Lichtenstein Lász’ó egyházmegyei felügyelő tartott tartalmas megnyitóbeszédet, mely síkra szál'ott a miskolci (eperjesi) jogaka­démia megtartása mellett. A tanítóképző miskolci elhelyezése érdekében a kormány, a város, az egyházközség szép áldozatkészséget tanusitott. Jólesett hallanunk, hogy az egyházi munkában a közösség kiépítését hangsúlyozta. A tetszéssel

Next

/
Thumbnails
Contents