Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-05-06 / 19. szám

EVANGÉLIKUSOK LAPJA 149. 1928. jük meg Jézus földön való megjelenésének és halálából való feltámadásának erejét. Ez az erő a mi bizodalmunk, de nem adhat okot elbiza- kodásra: a Krisztussal egyesülni csak: az ő szenvedésén és halálán keresztül lehet, és pe­dig úgy, hogy közösséget vállalunk szenvedé­seivel és hasonlóvá leszünk az ö halálához. Krisztus nyomdokaiban járni jelenti tehát a szenvedéseiben és halálában való osztozkodást is. Igv nyílik meg előtte a kilátás az örökké­valóságba a halottakból való feltámadás révén, amikor a többi halottal együtt fog ő is feltá­madni és Istennél élni. Ócsai Balogh Péter. Báró Radvánszky Albert egyetemes fel­ügyelő urnák az 1927. évi egyetemes közgyűlés elé terjesztett hivatalos évi jelentésében olvas­hatók az alábbi sorok: »Személyesen jártam kunt a bágyoni te­metőn (Nógrádmegyében), ahol, mint Okoli- licsányi József sziráki prezbiter fájdalmas, de hálára kötelező híradásából értesültem, nagy­nevű elődöm, óesai Balogh Péter, egykori egyetemes felügyelő, a protestáns érdekek ékes- szavu védelmezője az 1790 91-iki országgyűlé­sen, behorpadt, jeltelen kriptában pihent. Ex- humáltattam hazai egyháztörténelmünk nagy alakjának földi maradványait, amelyek a bá­gyoni temetőn épülő uj kriptában leendő elhe­lyezésükig ideiglenesen a sziráki templomban helyeztettek el. Kegyelet es dolognak tartanám, hogy egyháztársadalmunk minden külön felhí­vás nélkül mozduljon meg és adja össze a kripta és síremlék költségeit, önmagát becsüli meg az a közösség, amely nagvjai emlékének kegye­lettel áldoz«. Az egyetemes közgyűlés óta, semmi jele sincs annak, hogy egyháztársadalmunk megmoz­dult volna. Valószínűnek tartom tehát, hogy ócsai Balogh Péter egykori egyetemes fel­ügyelő földi maradványai ma is a sziráki temp­lomban várják, hogy a kisbágyoni temetőn fel­épüljön az uj kripta, jeléül annak az elisme­résnek, amellyel a mi nemzedékünk adózik azok emlékének, akik egyházunk törvényes szabad­ságát és jogait kivívták a mainál nehezebb időkben. Az egyetemes felügyelő ur Öméltósága ta­lán nem veszi zokon, hogy bár ő minden kü­lön felhívást mellőzni kívánt, olvasóink figyel­mét mégis rátereljük ócsai Balogh Péternek a sziráki templomban ideiglenesen elhelyezett csontjaira, s kérjük, tegyék lehetővé adomá­nyaikkal a kriptának és síremléknek felépítését a kisbágyoni temetőben. Az adományokat el­fogadja az Ág. hitv. evang. egyetemes egyház pénztára, Budapest, IV. Deák-tér 4. I. emelet. Diakónus. Sabatier-történotek. A Review of Reviews áprilisi száma hozza Assisi Szent Ferenc kiváló protestáns életrajz­írójának, Sabatier Pál strassburgi tanárnak mél­tatását Steed W. tollából. Amikor Szent Ferenc életrajzi megje’ent, a franciszkánusok Sabatiert úgy fogadták, mintha hozzájuk tartoznék. Ha­nem egy estén a Rómában élő spanyol bibor- nok, Vives y Tuto, az assiű Szent Damiano- templornban észrevette, amint Sabatier a fran- ciszkánusokkal együtt énekelte a vesperát. A biboinok Sabatiert kiparancsolta és alacsonyabb régiókba utasította. »Igen«, igy kiáltotta a meg­rémült szerzetesek között, »mi, az igazhitüek, boldogságban ülünk majd és onnan tekintünk le a te nyomorult lelkedre, amint a mélység­ben ég s mindig mélyebbre jut, inig lekerül a legmélyebb pokolba!« A felbőszült bibornok olyan indulatos volt, hogy magának Sabatier- nak is torkára forrt a szó. A Szent Klára Nővérek nem szűntek meg imádkozni, hogy Sabatier térjen meg Rómához** s a főnöknő egy napon engedélyét kérte, hogy kilenc napos imádságot mondhassanak megtéréséért. »Igen szívesen, fótisztelendő Anyáin«, felelte Sabatier, »de előre is figyelmeztetem, hogy zavarba hozza a Jó Istent«. »Hogyan volna az lehetséges?« kiáltott fel a kegyes nő. »Isten mindenható. Vég- hezvitte azt a nagy csodát, hogy önt Szent Fe­renc lábaihoz vezette. Nem tehetné-e meg azt a nagyobb csodát, hogy önt visszahozza az Egyház ölébe?« »Oh igen«, szólt Sabatier. »De ismeri ön a folignoi püspököt?« »Igen, ismer­jük azt a rettenetes embert. Mit csinálhat az?« »Megesküdött , folytatta Sabatier, »hogy ha én valaha katholikus leszek, akkor ö protestánssá vedlik. Gondolja el már most a Mindenható zavarát! Vájjon több haszon származik-e ab­ból, hogy Sabatier katholikus lesz, mint amek­kora botrány támad abból, hogy a folignói püspök protestánssá lesz? Nehéz kérdés ez. Ám mondjanak kilenc napos imát, de vigyázzanak, hogy a Jó Istent zavarba ne hozzák«. - Né­hai Mathien, akkor a Kúriában székelő fran­cia bibornok, egyszer Sabatier előtt kiöntötte szive keserűségét X. Piusz pápának érhetetlen politikája felett, amelyet a francia állam és az egyház elválasztása kérdésében követett. Saba­tier kifejezte csodálkozását, s a bibornok igy folyatta: »Én, a Szent Római Egyház hercege, kénytelen vagyok azt tartani, hogy a Szent Atya nem tévedhet; de ön, aki elég szerencsé­jére protestáns, fel van jogosítva arra, hogy azt higyje, hogy a Szent Atya elvesztette a fejét!« Kiadóhivatali üzenet Dr. M. Gy. Bpest. Junius 30-ig rendben van előfizetése. - K. F. Ambrózfalva. A Il-ik negyed végéig van fizetve.

Next

/
Thumbnails
Contents