Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-09 / 41. szám
334. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927 vagy« és a »vagy felette, vagy mellette« szavakat nem mondotta. Luther éppen az úgynevezett szakramentáriusokkal szemben, hogy az urvacsorai elemek és Krisztus teste és vére között a sacramentális uniót, ezt a természet- feletti mély vallásos titkot (amilyen például a szentháromság és Istennek emberré levése is) lehetőleg szóval is kifejezze, azért használta nyomatékosan a hármas viszonyszót: »in, cum, et sub pane et vin o«. Az nem ingadozás és válogató találgatás tehát, hanem a sacramentális uniónak nyomatékos kifejezése. Luther szavait, melyeket a Formula Concordiae is (VII. 38.) neki tulajdonit, aref. vallástanárnál jobban tudta és hivebben idézte a buzgó r. katholikus II. Rákóczi Ferenc. A fejedelem ugyanis, midőn bizalmas embere, a lutheránus b. Heilenbach János bányafelügyelő egyszer a maga fizetését is kérni merte tőle, tréfásan válaszolta: Kegyelmed úgy is lutheránus lévén, járandóságát »in, cum et sub« (benne, vele és alatta) feltalálja majd a bányákban. A fejedelemnek ez a tréfás mondása meg van örökítve az Archivum Rákócianum 1706. szept. 11-iki feljegyzésében és Márki Sándor is közli II. Rákóczi F. élete II. kötet 411. lapján. A r. kath. fejedelem a tréfájában is /ime kiméletesebb volt. Nem torzította el úgy iLuther szavait, miként a kálvinisták. Azért az országos nyílt pályázaton az első cjjjat mi nem dr. Hegyaljai Kiss Géza re*. vaVástanár urnák, hanem II. Rákóczi Ferenc fejedelem ő nagyságának ítéljük oda. Sincerus. Gödöllő! Szeptember 25-én a cserkész és levente parancsnokságok Gödöllőre vezényeltek körülbelül 4000 keresztyén magyar ifjút országos cserkész és országos levente zászlóavatásra. Az: ünnepélyen a kormányzó ur ő főméltósága is jelen volt. Meghívták az ünnepélyre az összes keresztyén fele kezetek képviselőit. Meghívást kaptak a budapesti protestáns püspökök, akik időközbe külföldre utazván, helyettesek által képviseltették magukat. A helyettesek zászlóavató beszédet akartak mondani, ámde ceruzával készült Írásban arra kérték őket, hogy »papi ruha, ima és áldás nélkül pusztán társadalmi beszédet mondjanak«. Gödöllőre érkezve hivatalos fogadtatásba nem részesültek; »A zászlóavatási ünnepségen pedig minden egyházi jelleg mellőzésével egyszerű polgári ruházatban csupán társadalmi irányú beszédet mondhattak, anélkül, hogy még csak célzást is tehettek volna arra, hogy a református illetve evangélikus egyház képviseletében jelentek meg«. Az evang. és ref. püspöki megbízottak ígéretet kaptak arra nézve, hogy a tábori mise idejében a protestáns leventék és cserkészek részére külön istentiszteletet tarthatnak, amit Gödé Lajos a ref. püspök helyettese meg is tartott négy leventeszakasz részvételével, cserkész azonban egy sem vett azon részt. Dr. Raífay püspök megbízottja nem lévén nála papi öltönye, istentiszteletet nem tarthatott. Az ünnepség színhelyén a protestáns egyházak képviselőiről tudomást sem vettek. Az unitárius egyház képviselője el sem ment az ünnepélyre. A róm. kath. egyház részéről Shvoy Lajos székesfehérvári püspök végezte az avatást. Az eset nem új. Gróf Mikes püspök egy év előtt ugyanazt hirdette, amit most Gödöllőn keresztülvittek. A róm. kath. egyház a protestáns egyházzal hazafias, nemzeti ünnepet sem ül; híveit protestánsokkal együtt,imádkozni sem engedi. így rendelkezett a pápa. Parancsára az cltár előtt a római katholikus magyar a farizeussal így imádkozik: »Isten! Hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek... így tanítják imádkozni. Hogy mit rendel Róma, amiatt fájjon a magyar róm. katholikusoik feje. Nekünk1 arra legyen gondunk, hogy adott esetben a testvéri etlen és sértő eljárással szemben védekezni tudjunk s egyházunknak törvényes jogait érvényre tudjuk emelni. A gödöllői esetben én igy jártam volna el: Az ünnepélyre egyházam részére meghívót követelek, mert ahol evangélikus fiuk vannak, ott nekem mint papjuknak a megjelenésre jogom van. Miután tudom, hogy a róm. kath. lelkész velünk nein fungál, jóelőre intézkedem az istentiszteletnek külön rendezése iránt, ehhez törvényes jogom van s ahhoz is, hogy az evangélikus cserkészeket és leventéket kijelölt helyen tartandó istentiszteletre kitűzött időre berendeljem. Ebben engem meg nem gátolhat senki. Jogomat a törvény biztosítja sa törvény fölötte áll mindenkinek. Miért nem éltek e jogukkal teljes mértékben Gödöllőn a prot. lelkészek? Miért nem készítették elő igy az istentiszteletet? Mit törődnek bárkinek is a rendelkezéséve!, mikor tudják, hogy vallási, egyházi tekintetben, istentiszteleti dologban a mi híveinkkel senki sem diszponálhat? Miért hallgattak arra a bizonyos »ceruzás« levélre? Miért nem rendelkeztek az istentisztelet dolgába ők maguk ? Ne panaszkodjunk mindig másra, hanem álljunk sarkunkra és cselekedjünk magunk. A mihez törvényes jogunk van, azt bárkivel szemben is keresztül kell hajtanunk. Én Gödöllőn ugyanazon órában tartottam volna istentiszteletet, amikor a róm. ‘kath. egyház tartotta s hódoló tisztelettel meghívtam volna a ref. istentiszteletre a Kormányzó ur ő főméltóságát is. Arra a róm. kath. egyház törekedjék, hogy azt a pápai bullát, amely a magyart a magyarral imádkozni, Isten előtt leborulni nem engedi, visszavonják. Én mint evan-
