Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-03-13 / 11. szám

86. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. tiszteleti életre tartoznak. Szinte abszurdumnak kell tartanunk, hogy összes kormányzati foko­zatainkon vannak pénzügyi, jogügyi, tanügyi, számviteli és ki tudná megmondani hányféle egyéb bizottságaink, éppen csakis gyülekeze­teink legfontosabb életnyilvánulását, az isten­tiszteletet és ami azzal összefügg, tulajdonkép­pen nem ellenőrzi és irányítja senki. Ha pedig valaki erre azt mondaná, hogy: nem lehet és nem szabad a gyülekezetek autonómiáját, sza­badságát korlátozni, úgy erre az lehetne a fele­let: Helyes! De akkor legyünk következetesek. Ne álmodozzunk istentiszteleti reformokról, »egységes« liturgiáról, egyetemes Agiendáról sem és mindezeket a kérdéseket egyszer s mindenkorra vegyük le a napirendről. Sopron. Stráner Vilmos. Deák Ferenc emlékezete. Dr. Polner Ödön felolvasásának kivonata a Luther- társaság január 31-iki emlékünnepe alkalmából. — A Luther-Társaság méltónak és illőnek ta­lálta, hogy Deák Ferenc emlékezetét halálának évfordulója (január 28.) alkalmából megünne­pelje, nemcsak azért, hogy Deák Ferencet, mint a nemzet bölcs politikai vezérét megillető álta­lános tiszteletből részét kivegye, hanem azért is, mert ez úgy általános keresztyéni, mint kü­lönleges protestáns szempontból indokolt. Deák Ferenc elvei, eszméi, gondolkodása, egész világ­felfogása, élete, cselekedetei, önzetlensége lelki­ismeretessége, kötelességtudása, emberszeretete, jótékonysága megfeleltek az igazi keresztény ember hitének és erkölcsének s szabadság- és igazságszereteténél fogva egyik legfőbb párto­lója volt annak, hogy a magyarországi protes­tánsoknak a teljes szabadság, viszonosság és egyenlőség iránti követelései megvalósuljanak. Felolvasó Deák Ferencnek főként a vallás­sal és egyházi téllettel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó nézeteit és magatartását kívánja is­mertetni. Deák Ferenc lelkében mély vallásos áhí­tat lakott. Hogy mily magasztos felfogása volt a vallásosságról, az szavaiból tűnik ki, melye­ket ismételt alkalmakkor mondott, de ugyan­ezekből kitűnik, hogy az egyoldalú felekeze- tességet erősen elitélte. Az állam és egyház közötti viszony tekin­tetében álláspontja a »szabad egyház szabad ál­lamban« elve volt, anélkül, hogy ez a vallás, v?gy vallásosság kicsinylését, vagy éppen semmibe­vevését jelentette volna. Hive volt a polgári házasságnak és pedig a kötelező formában, de azt az ö idejében még nem tartotta megvaló­síthatónak. Ez nála nem volt taktika, hanem meggyőződés és bölcsesség. A kath. egyházi javak tekintetében az volt az álláspontja, hogy azok felett az állam ren­delkezhetik, de a szekularizációt nem pártolta. Az ő idejében fennállott azt az állapotot, hogy a protestáns egyházi főméltóságok még nem voltak a főrendiház tagjai, a jogegyenlőséggel összeegyeztethetetlennek nyilvánította. A »jus piaceti«-! olyan jognak tekintette, amely min­den államot megillet, s igy a magyar álliamot is. A felekezetközi kérdésekben, t. i. a vegyes- házasságok, a gyermekek vallása és a reverzá- lisok tárgyában, mely kérdések az 1832/6., 1839/ 40. és 1843/4. évi országgyűléseket nagymérték­ben foglalkoztatták, Deák Ferenc igen határo­zottan és nagy befolyással foglalt állást a fele- kezetek közötti egyenlőség és viszonosság el­veinek megvalósítása mellett és élesen s meg­győzően elítélte a reverzálisokat, rámutatva azoknak! a családi élet békéjét feldúló s magát az igazi vallásosságot is csökkentő hatására. Mint élemedett korú haza bölcse, ugyanezekért az elvekért küzdött, kijelentvén, hogy azokért szakadatlanul fog küzdeni, mig meg nem való­sulnak. Életének végén ez elvek a keresztény val­lásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868. évi 53. törvénycikkben megvalósultak. Halála után azonban ismét veszendőbe mentek a gyerme­kek vallásáról szóló 1894. évi 32. törvénycikk megalkotása által, mely e tekintetben több mint százéves küzdés után lényegileg a II. József kora előtti állapotokat állította vissza. Erre is Deák Ferenc szavait lehet idézni, amelyek sze­rint erre szükség nem volt s amelyek szerint kell, hogy a különböző vallásfelekezeteket egy­mással szemben mindenkor a szeretet és igazság vezérelje. HÍREK. Felügyelőválasztás. A kondorosi ev. egy­ház felügyelőjének és másodfelügyelőjének a megbízatása lejárt. Az egyházközség febr. 27 én tartott közgyűlésében megejtette a választást, mikor is az egyháztanács javaslata értelmében felügyelőnek eperjesi dr. Scholtz Oszkárt, má- sodrelügyelőnek Kovács György birtokost, mind a kettőt újból egyhangúlag, lelkesen megvá­lasztotta. Lelkészi jubileum. Nagy Sándor celldö- möiki lelkész, kiérdemült kemenesaljai esperes múlt hó 27-én ünnepelte ötven éves lelkészi ju­bileumát. Weisz Kornél, a dunántúli egyházkerület pénztárosa január végén agyvérzésben és jobb­oldali bénulásban súlyosan megbetegedett, Kapi Béla püspök a pénzügyi bizottsági elnökkel egyetértőleg Wojtech Vilmost a pénztárosi, Ro- zsondai Károlyt az alszámvevői és Lauff Gézát az ellenőri teendők végzésével megbízta. Ausztriában a nemzetgyűlés kimondta va­lamennyi felekezeti iskolának államosítását.

Next

/
Thumbnails
Contents