Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-13 / 11. szám
86. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. tiszteleti életre tartoznak. Szinte abszurdumnak kell tartanunk, hogy összes kormányzati fokozatainkon vannak pénzügyi, jogügyi, tanügyi, számviteli és ki tudná megmondani hányféle egyéb bizottságaink, éppen csakis gyülekezeteink legfontosabb életnyilvánulását, az istentiszteletet és ami azzal összefügg, tulajdonképpen nem ellenőrzi és irányítja senki. Ha pedig valaki erre azt mondaná, hogy: nem lehet és nem szabad a gyülekezetek autonómiáját, szabadságát korlátozni, úgy erre az lehetne a felelet: Helyes! De akkor legyünk következetesek. Ne álmodozzunk istentiszteleti reformokról, »egységes« liturgiáról, egyetemes Agiendáról sem és mindezeket a kérdéseket egyszer s mindenkorra vegyük le a napirendről. Sopron. Stráner Vilmos. Deák Ferenc emlékezete. Dr. Polner Ödön felolvasásának kivonata a Luther- társaság január 31-iki emlékünnepe alkalmából. — A Luther-Társaság méltónak és illőnek találta, hogy Deák Ferenc emlékezetét halálának évfordulója (január 28.) alkalmából megünnepelje, nemcsak azért, hogy Deák Ferencet, mint a nemzet bölcs politikai vezérét megillető általános tiszteletből részét kivegye, hanem azért is, mert ez úgy általános keresztyéni, mint különleges protestáns szempontból indokolt. Deák Ferenc elvei, eszméi, gondolkodása, egész világfelfogása, élete, cselekedetei, önzetlensége lelkiismeretessége, kötelességtudása, emberszeretete, jótékonysága megfeleltek az igazi keresztény ember hitének és erkölcsének s szabadság- és igazságszereteténél fogva egyik legfőbb pártolója volt annak, hogy a magyarországi protestánsoknak a teljes szabadság, viszonosság és egyenlőség iránti követelései megvalósuljanak. Felolvasó Deák Ferencnek főként a vallással és egyházi téllettel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó nézeteit és magatartását kívánja ismertetni. Deák Ferenc lelkében mély vallásos áhítat lakott. Hogy mily magasztos felfogása volt a vallásosságról, az szavaiból tűnik ki, melyeket ismételt alkalmakkor mondott, de ugyanezekből kitűnik, hogy az egyoldalú felekeze- tességet erősen elitélte. Az állam és egyház közötti viszony tekintetében álláspontja a »szabad egyház szabad államban« elve volt, anélkül, hogy ez a vallás, v?gy vallásosság kicsinylését, vagy éppen semmibevevését jelentette volna. Hive volt a polgári házasságnak és pedig a kötelező formában, de azt az ö idejében még nem tartotta megvalósíthatónak. Ez nála nem volt taktika, hanem meggyőződés és bölcsesség. A kath. egyházi javak tekintetében az volt az álláspontja, hogy azok felett az állam rendelkezhetik, de a szekularizációt nem pártolta. Az ő idejében fennállott azt az állapotot, hogy a protestáns egyházi főméltóságok még nem voltak a főrendiház tagjai, a jogegyenlőséggel összeegyeztethetetlennek nyilvánította. A »jus piaceti«-! olyan jognak tekintette, amely minden államot megillet, s igy a magyar álliamot is. A felekezetközi kérdésekben, t. i. a vegyes- házasságok, a gyermekek vallása és a reverzá- lisok tárgyában, mely kérdések az 1832/6., 1839/ 40. és 1843/4. évi országgyűléseket nagymértékben foglalkoztatták, Deák Ferenc igen határozottan és nagy befolyással foglalt állást a fele- kezetek közötti egyenlőség és viszonosság elveinek megvalósítása mellett és élesen s meggyőzően elítélte a reverzálisokat, rámutatva azoknak! a családi élet békéjét feldúló s magát az igazi vallásosságot is csökkentő hatására. Mint élemedett korú haza bölcse, ugyanezekért az elvekért küzdött, kijelentvén, hogy azokért szakadatlanul fog küzdeni, mig meg nem valósulnak. Életének végén ez elvek a keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868. évi 53. törvénycikkben megvalósultak. Halála után azonban ismét veszendőbe mentek a gyermekek vallásáról szóló 1894. évi 32. törvénycikk megalkotása által, mely e tekintetben több mint százéves küzdés után lényegileg a II. József kora előtti állapotokat állította vissza. Erre is Deák Ferenc szavait lehet idézni, amelyek szerint erre szükség nem volt s amelyek szerint kell, hogy a különböző vallásfelekezeteket egymással szemben mindenkor a szeretet és igazság vezérelje. HÍREK. Felügyelőválasztás. A kondorosi ev. egyház felügyelőjének és másodfelügyelőjének a megbízatása lejárt. Az egyházközség febr. 27 én tartott közgyűlésében megejtette a választást, mikor is az egyháztanács javaslata értelmében felügyelőnek eperjesi dr. Scholtz Oszkárt, má- sodrelügyelőnek Kovács György birtokost, mind a kettőt újból egyhangúlag, lelkesen megválasztotta. Lelkészi jubileum. Nagy Sándor celldö- möiki lelkész, kiérdemült kemenesaljai esperes múlt hó 27-én ünnepelte ötven éves lelkészi jubileumát. Weisz Kornél, a dunántúli egyházkerület pénztárosa január végén agyvérzésben és jobboldali bénulásban súlyosan megbetegedett, Kapi Béla püspök a pénzügyi bizottsági elnökkel egyetértőleg Wojtech Vilmost a pénztárosi, Ro- zsondai Károlyt az alszámvevői és Lauff Gézát az ellenőri teendők végzésével megbízta. Ausztriában a nemzetgyűlés kimondta valamennyi felekezeti iskolának államosítását.
