Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-02-27 / 9. szám

1927.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

71.

lenne, ha azokkal a tanokkal behatóan foglalkoznának vallásos író nk, akkor talán nein ajánlanák Mózes első könyvének 28-ik fejezetét, mint »a világ első nagytőkése életrajzának első lapját«, hanem az efajta irásinagyarázatot rábíznak sarlatánokra. Azt írja Fiers Jákobnak a vallásosság igen-igen alacsony fokán álló fogadalmáról: »Jól jegyezze meg az olvasó ezt a fogadalmat, amely e gazdag ember karriérjének kiinduló pontja.« S felsorol néhány embert, aki jövedelméből tizedet adott és gazdag ember lett; ezek Russel Sage, Colgate Vilmos és Rockefeller. A könyv summája tehát úgy látszik ez: adj tizedet kis nagytőkés lesz, mint Jákob, az első, vagy Rockefeller. Szent Pál apostol pedig azt tanítja: »Akik meg akarnak gazdagodni, kísérteibe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, mely után sóvárogván, némelyek éltévelyedtek a hittől és magokat általszegezték sok fájdalommal.« Részletesebben foglalkoztam ezzel a kis könyvecskével azért, hogy rámutassak, milyen veszedelemmel jár, ha valaki kritikátlanul viteti magát tova attól az áradattól, amely a dollárok hazájából felénk zuhog. Luther kiskátéjában és a Dunántúli Enckeskönyvben Isten pénzügyeiről sokkal okosabbat tanulhatunk. »Az Ur gondot visel, Támogat kezével Gyengeségemben, Ha láttam szükséget, Biztos menedéket Csak nála leltem, ö megszán, hordoz szárnyán S bánatom úgy oszlik széjjel, Mint a füst a széllel.« Ezt nem nagytőkés irta s aki irta sohasem lett nagytőkés. De hivő ember volt.

N.

HÍREK.

Gyász nehezedett az Ur akaratából dr. Melích János egyetemi tanár, a szarvasi gimnázium hlügyelőbizottsága elnökére, édes anyjának, a napokban, élemedett korában Szarvason történt elhunytával. Nagy szeretet vette körül életében a vallásos lelkű, kegyes matrónát.

A budapesti Keresztyén Ifjúsági Egyesület február hó 13—20. »Ifjúsági Hetet« rendezett, amelyet a 13-án d. u. fél 6 órakor a régi képviselőház nagytermében tartott »Megnyitó Nagygyűlés« vezetett be, amelynek műsorán dr. Tóth Miklós kúriai biró, a KIENSz elnökének megnyitója s Abaffy Gyula egyetemes missziói lelkész, országos t tkár rövid imája után Muraközy Gyula kecskeméti ref. lel kész tartott az elbukó Saul király és a dicsősége felé haladó ifjú Dávid története alapján két nemzedék összetalálkozásáról. Szólott az örökségről, amelyet a távozó Öregkor, az apa ad fiának, az ifjúságnak. Nagy hatású, terjedelmes előadása után dr. Patay Pál ref. lelkész ismertette a KIÉ történetét, célját felada tát. Az ifjúsági hét többi előadásai az egyesület termeiben, VIII. Fhg. Sándor-u. 28. alat. tartattak meg. 14-én Geguss Dániel rendórfő- tanácsos tartott költői szárnyalásu felolvasás! a falusi csendes utcák ellentétjéről, a budapesti utca nyomoráról, veszedelméről, a fiatal Lelkeket megmételyező levegőjéről és a prostitúcióról ezen a cimen: »Akiket elnyel az utca!«

15-én br. Podmanic/.ky Pál ev. lelkész »Pénz és jellem« c. előadásában mesteri párhuzamot \ont a kettőnek hasonlósága között, hangsu- Ivczva mindenckfcLtt a Krisztusnak jellemformáló erejét, amikor azután sem az élénkbe ömlő, önként áradó aranyak halmaza, sem az előlünk futó fillér utáni hajsza nem lesz képes bennünket a pénz rabszolgájává tenni. 16-án dr. Eördögh Árpád kir. táblabiró tartott előadást »Felelőtlen emberek világa« cimen, amilyben világosan reámutatott a letagadhatatlan tényre, hogy semmit sem lehet végezni felelőtlenül s hogy viszont Isten országa S'ámára építő munkát csakis felelösségérzet.el biró emberek végezhetnek. Rámutatott arra, hogy igazi felelősségérzetet az ev. tud nevelni belénk s hogy a mai nehéz helyzetből is ezt a szerencsétlen magyar nemzetet egyedül az evangélium ereje, állandósága, szilárdsága és az általa adott lelkiismeretes felelősségérzettel végzett munka szabadíthatja meg. 17-én dr. Kirchknopf Gusztáv, ev. kerületi lelkész, az Országos Luther- Szö\etség igazgatója tartott nagyhatású előadást »Nagy ügyek, törpe katonák« elmen. Mélyen járó gondo’atokkal teljes előadásában megdöbbentő erővel tárta a hallgatóság elé azt az igazságot, ho^y: »a keresztyénség nem fér ösz- sze a törpeseggel, illetve az a keresztyénség, mely vele összefér, minden, csak keresztyénség nem, s ahhoz az élethez semmi köze, mely az Istenbe torkollik bele, az arcot átragyogja, a szivet jóvá teszi, a testet a lélek templomának tartja, a megpróbá tatást Isten szeretete bizonyságának és a halált azon pontnak, melyen át ránk virrad az örökélet, ránk nyit az Isten.« »A keresztyénség harc, az ifjúság e harcnak katonája, az élet e katonáskodásnak, e vitézkedésnek drága alkalma, a törpeségből való kiemelkedés és a nagy gondolatok örök országába való belépés a biztos diadal tudatában.«

18-án dr. Barla Szabó József főorvos és országgyűlés; képviselő szólott »Egészség és karrier« cimen, 19-én pedig dr. ifj. Victor János ref. theol. tanár »A kétarcú ember« cimen. E két előadásról, valamint az »Ifjúsági Het<-et bezáró nagy vallásos ünnepélyről, mely a ref. theol. akadémia dísztermében volt megtartva, legközelebbi számunkban adunk beszámolót.

Előadás a Luther Otthonban. Egyházunk egyetlen főiskolai internátusában, a bud ipes i Luther-Otthonban időnként előadást tartanak nagyjaink az ottlakó ötven evang. egyetemi hallgató számára. Február hó 15-én dr. Rá só La-