Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-02-13 / 7. szám

1921 EVANQEL1KUSQK LAPJA közelebbi konferenciára ez a tétel: »A theol. tudomány és a lelkészi gyakorlat«, vagy még általánosabban: »A theol tudo­mány és az evangélikus egyház.« Föl­tétlenül foglalkoznunk kell ezzel, mert kívána­tos, hogy mindenki tudomást szerezzen arról: mi az a minimum ezen a területen, melyből egyházunk egy jottányit sem engedhet, anélkül, hogy ne veszélyeztesse a lelkészképzés tudo­mányos jellegét. Azt hiszem, hogy legtöbbünk előtt világosán áll ez a kérdés amúgy is, de ha vannak másképen vélekedők, érdemes a kér­déssel foglalkozni. Ami végül az idei lelkészi konferenciát il­leti, arra nézve elárulhatok annyit, hogy annak idején a szarvasi konferencia résztvevői meg­állapodtak bizonyos elvi kérdésekben: 1. A konferencia összes előadásainak egy fögondolat köré kell csoportosultok. 2. A konferencián legyenek tudományos és , gyakorlati jellegű előadások, annak megjelölé­sével, hogy melyeken vehetnek részt vendégek is. 3. A konferenciával kapcsolatosan tartani kell a helybeli egyházközség tagjait, főleg pe­dig a presbyteriumot érdeklő előadásokat is. 4. Tartani kell a konferencia végén zárt­körű megbeszélést, melyen meg lehet állapítani a konferencia eredményét, tanulságait, de ame­lyen szóba kerülhetnek a konferencia tagjainak beszámolói, egyéni tapasztalatai is. S most azután az a feladat, hogy ez a konferencia e tavaszon — minél több jelenlevő részvételével — megtartassék! Ne felejtsük azonban el, hogy' a lelkészi konferencia azért még nem lehet minden. Ez nem ölelheti fel egyházi életünk összes problé­máit. Szükséges azért, hogy tartson egyházunk más tényezője is — mihelyt csak lehet — egy' nagy országos jellegű, építő, ébresztő evangé­likus konferenciát. Ehhez azonban egyelőre még az előmunkálatokat kell elvégezni a lelkekben és külön-külön az egyes gyülekezetekben is. A reformátusok nagyszabású konferenciái se máról-holnapra születtek meg s nem lettek egyszerre olyanokká, amilyenek azok ma. Dol­gozzunk azért és imádkozzunk, hogy az evan­gélikus hívők serege is megmozduljon, ott a szivek mélyén. Az elvégzett munkára, a hívek szívből jövő imádságára bizonnyal leszáll Is­tennek aldása. Ez biztos. Befejezésül pedig még ennyit: viszont­látásra az idei tavaszi lelkészi kon­ferencián! Ez szól a fent említett hír beküldőjének is. Dr. Deák János. D. Raffay Sándor püspököt az Allgemeine Lutherische Konferenz szükebb bizottságának tagjává választotta. A püspök választmányi tagja lett a Szellemi Együttműködés Szövetségének is. 55 HÍREK. Az erdélyi magyar evangélikus egyház önkormányzatot kap. Az erdélyi és bánság magyar evangélikusok évek óta erőteljes moz­galmat folytatnak egyházuk teljes autonómiája es az espcrességi kerületeknek egy szuperin­tendens vezetése alá való helyezése érdekében. A román király most végre teljesítette az evan­gélikusok kérelmét és a kolozsvári esperesség kivételével, amely már régebben a brassói szász lutheránus püspökség1 fennhatósága alá került, a többi erdélyi és bánsági kerületet, az aradit, temesvárit, a nagy váradit és a brassói magyar lutheránus es perességet egy megválasztandó magvar szuperintendens vezetése alá helyezte. Egyidejűén a magyar evangélikus egyház teljes autonómiát is kapott. Az uj egyházmegye hu­szonhat egyházközségből alakul és Erdé.y első magyar szuperintendense a román uralom alatt Frint Lajos aradi főesperes, a magyar lutheránu­sok jelenlegi egyházelnöke lesz. Frint már Arad­nak Magyarországról való elszakitása előtt te­kintélyes szerepet vitt a magyar evangélikus egyházi életben és kiváló személyi tulajdonsá­gainál fogva minden felekezetnéi nagy tiszte­letnek örvend. Gyámintézeti alapítvány. Dr. Thébus/ Béla orvos, dr. Thébusz Aladár kir. kúriai biró és di. Thébusz Zoltán ügyvéd az Egyet. Ev. Egyházi Gyámintézet javára egyezer pengős ala­pítványt létesítettek, édes atyjuk, néhai Thébusz János zólyomi lelkész emlékére. A nagylelkű alapítvány létesítésére az édesatya emlékét tisz­telő és egyházszeretó testvéreket az alapitó levél szerint a családi hagyományok és a Gyám in­tézet nemes hivatásának ismerete indították. ^\z alapítvány célja olyan szépen, olyan körültekin­tően és egyházunk szükségleteinek olyan ala­pos ismeretével van megállapítva, hogy Útmu­tatóul szolgálhat ezen hatalmas belmissziói egye­sület minden munkásának és munkájának: a) a szórványokban alakuló anya-,' leány- vagy fiókegyházaknak, nem szervezett szórványhe­lyeknek bibliákkal, énekes- és imádságos köny­vekkel, egyéb hiterösitő müvekkel, az ily he­lyeken tanuló ifjúságnak bibliával és evang. val­lási könyvekkel, építő iratokkal való ellátása, hogy a templomtól távol élő híveink hitükben megmaradjanak; b) áldásos és az evang. egy­ház céljait szolgáló közintézmények (árvaházak, szeretetházak, napközi s egyéb otthonok stb.) segélyezése hitépitő könyvek ajándékozása ák tál; c) gyülekezeti könyvtárak segélyezése, hit­épitő könyvek ajándékozása által, különös fi­gyelemben részesitendők az ujjonnan alakuló könyvtárak; a segélyezésnek feltétele, hogy a gyülekezetek maguk hiteles költségelőirányzat­tal és számadással igazolják, hogy a könyvtá­rukat állandóan gyarapítják; d) alakuló gyüleke­zeteknek, szórványh ebeknek kegyszerekkel való

Next

/
Thumbnails
Contents