Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-02 / 1. szám

1921. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 7

vából, nekem pedig már a dédöregapám is magyar nemes volt, mondom, ilyen országban nem lehet rossz néven venni, ha a közoktatásügyi miniszter, kis nemzetek kultúrájáról lévén szó. megfeledkezik a dánokról, svédekről, norvégekről, finnekről, s a centrum-párt kedvéért a Wit- tebbachok Bajorországát, tehát jegyezzük meg: nem ä Jugend, a Fliegende Blätter és a Bürgerbräu Bajorországát hozza fel. Tout com- prendre, e’est tout pardonner, mondja a müveit és szinkatholikus, de a Vatikán szempontjából nem egészen megbízható francia. Én a közoktatásügyi minisztert megértem. Ellenben nem értek vele teljesen egyet, amikor ó a nemzeti kultúra toronymagasságu fölényét iskolák utján véli elérhetőnek. Kerem ezeknek az uradalmi cselédeknek a gyermekei úgy járnak, mint az a lány, aki hosszú évekig úri házaknál szolgált és végűi férjhezment egy részeges zsákhordóhoz. Szerény véleményem szerint, ha a kultúrát akarjuk, akkor arról is gondoskodnunk kel’ene, hogy a kiiskolázott polgártárs bizonyos fokú kultur- életet élhessen. És én, aki egynémely külországot már láttam, s itt a nyugati határszélen élve, eg.yetmást innen a szomszédból áthallok, ugv nézem a dolgokat, hogy iskolákon kivü! nekünk még igen sok minden hiányzik ahhoz, hogy a kultúra zászlóhordozói legyünk. De viszont meg tudom érteni azt is, hogy' miután evangélikus tanintézeteink fenntartási tőkéit és ösztöndíj alapítványi tőkéit elvitte a hadikölcsön, az állami tanintézetek pedig nagyrészt a klerikálizmus melegágyaivá lettek, a közoktatásügyi miniszter lángbuzgalommal veti magát isko ak és külföldi ösztöndiiak létesítésére. Ezzel fog majd Wittels- bachi Bajorországot teremteni Magyarországból, amelyben az arányszámok kellően kidomborodnak, miután a protestánsokba belefojtották a szuszt, a klerikálizmus hajóját pedig a nagy vagyon mellett még az arányszámnak megfelelő állami szubvenciókká: is fütik. Harminc év múlva olyan kulturáltam leszünk, hogy a mexikói cent rum-párt idezarándokol tanulmányútra.

Hazánk fővárosának egy szép terén, a Szabadság-téren, állanak azok a szobrok, amelyek az ország testéről leszakított részeket vannak hivatva jelképezni. Nem lévén ezeknek a szobroknak felekezeti jellege, s lévén ez Csonkamagyar- országon öreg hiba, »lelkes csoportok mozgalmat indítottak meg«, hogy a Gellérthegy déli oldalán emelendő Magyar Kálvária emlékeztessen a »nemzet golgotájára«, és felekezeti jellegével talán arra is, hogy a protestánsoknak a csonka hazában külön kálvária jár ki. Herczeg Ferenc, a Gyurkovits Fiuk és Gyurkovits Leányok és egyéb andalító mesék szerzője a Ma- gyai Kálvária bizottságának ülésén tartott nagyhatású beszédében felvetette a kérdést: »Ilyen szegény országnak, mint a mienk, szabad-e olyan nagy összeget, mint amilyenbe ez a terv kerül, művészi célra fordítania?« A Magyar Kálvária

bizottságnak ülésén a kérdés természetesen csak szónoki formulaszámba mehet. A választ már élőié tudja a hallgatóság. De Herczeg Ferenc, mint jeles szónok, a kérdést egyúttal indokolásra való felhívásnak is tekinti, és indokol. Megállapítja, hogy itt a művészeti szempont mellett és azon felül, magyar propagandát akarnak csinálni, íme, Krisztus kálváriájának egyik legújabb stációja: a Golgotha, mint a magyar propaganda művészi eszköze Herczeg Ferenc azonban nem feledkezett meg azokról a »po gártársai ró!« sem, akik arányszámuknál, vagy felekezeti hovatarto- zandóságukná! fogva nem tarthatnak igényt a magyar hazában a primhegedüre. A kiváló magyar iró aki minden tekintetben 100 %-os magyar, szóla imigyen: »Hiszem, hogy protestáns és zsidó polgártársainkat is megnyerjük e tervnek. A Golgota keresztjében lássák a mindnyájunk közös szenvedését és fájdalmát, Szűz Máriában pedig a legnagyobb emberi, anyai fájdalom megtestesülését. Az öt szentben pedig (az öt Árpadházi szentre céloz a szónok) az öt legnagyobb család képviselőjét. Én ugyan nem vagyok hivatva arra, hogy a protestánsok nevében válaszoljak Herczeg Ferenc római katho likus vallásu polgártársamnak, de a magam nevében kijelenthetem neki, hogy hitében mélységesen csalódik. Én semmiféle propagandago! gotában nem tudom meglátni nemzetem szén ve dését. Ezt az egész klerikál-artisztikus propa ganda Kálváriát a Golgota profanizálásának tar tóm, amely ellen keresztyénsegem és Ízlésem tiltakozik. Krisztus nem azért halt meg, hogy egy kizsarolt ország pénzén az ó keresztfájával csináljanak propagandát. És ez a propaganda Herczeg Ferenc szónoklatának kíséretében nem válik javára nemzetünknek a müveit keresztvén világban.

HÍREK.

Felügyelő-iktatás. Dr. Horváth Károly gö 3döl|ói ügyvédet december 19-én iktatta a rákosul csabai gyülekezet felügyelői hivatalába Chugvik 1' Pál esperes.

Pettkő-Szandtner Aladár népjóléti állam- I titkárt a népjóléti miniszter miniszteri biztosnak küldte ki a Stefánia Szövetséghez, amelynek el- Cnöksége lemondott.

Az országgyűlési képviselők között 11 járóm, katholikus és 3 református lelkész van; BJevangélikus egy sincs.

Eljegyzés. Pálmai Lajosnak és nejének SButhy Paulának leányát Erzsébetet elie- Sgyezte Boór Aladár urad. intéző Kámaházan.

Orgonaavatás. A szegedi ev. egyház öröm- ■ ünnepet ült december 19-én, amikor uj orgoná- Eját felavathatta. A délelőtti istentiszteleten a/ g avatási szertartást Saguly János esperes vé-