Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-27 / 48. szám
1927. EVANGÉLIKUSOK LAPJA val szinte képtelen volt megérteni egy ilyen építő módszert. Különösen Löscher, az akkori u. n. ortodoksz theológia legtekintélyesebb képviselője s egyszersmind Francke legkiválóbb ellenfele árulja el ezt, mintahogy Uhlhorn idézett könyvében kimutatja. Nem merték Francke müvét az Isteni Gondviselés rubrikájába sorolni, mert a kor felfogás az volt, mintha az Isten gondviselő tevékenysége csak ott lenne konstatálható, ahol a kezek ölbe vannak téve. Ölbe téve pedig ugyancsak nem voltak Francke házaiban a kezek! Fel is rótták, hogy a gyermekek túl sokat dolgoznak. Az alumnista diákok több ellenszolgáltatást végeznek, mint amennyi jótékonyságban részesülnek. Különösen erős szálka volt a szemekben a patika, a maga speciális s mindenre jó orvosságával, az »essentia kulcis«-sszal, melyet nagyon reklámoznak s nagyon drágán adnak. (Folytatjuk.) Gödöllő. »Gödöllő« c. cikkem megjelenése alkalmából a hozzám küldött, engem megtisztelő és elismerő leveleket ez utón köszönöm meg s a kérdezósködőknek válaszom ez: Régi tapasztalat alapján arra a meggyőződésre jutottam, hogy ha csak tel-fel jajdulunk és panaszkodunk: elleneink lesajnálnak, megmosolyognak és egyben gyámoltalanoknak is tartanak bennünket. Azt is látom, hogy mindig merészebben lépnek fel velünk szemben. A gödöllői eset a Kormányzó ur ö fóméltósága jelenlétében már valóságos merénylet volt ellenünk. Ilyen kiáltóan és bántóan erőszakos viselkedésre ids pöffeszkedő eljárásra, valóságos hatalmi tébolyt jelentő magatartásra nincs, nem lehet a mi részünkről más válasz, mint törvényes jogaink tudatában, tekintet nélkül arra, hogy mit és hogyan tesznek a túlsó oldalon, mindenütt és minden alkalommal a nyilt határozott fellépés, párhuzamosan a tevőleges, bátor magatartás. Ha jók a lutheránus cserkészek és leventék ilyeneknek, jók legyenek akkor is, ha a saját vallásuk és egyházuk szertartása szerint imádkoznak. Minden ünnepélyes alkalommal ki kell őket kémünk parancsnokságuktól, hogy soha római kath. lelkész ténykedésénél jelen ne legyenek, csakis egyházuk szertartásaiban vegyenek részt. Azt is meg kell követelnünk a parancsnokságoktól, hogy a zászlót, amely alatt fiaink nevelődnek, felavatásra hozzánk is elküldjék. Ha követeljük, meg is teszik: mert meg kell tenniük. Vallási és hazafias törvényes követeléseink elől nem térhet ki senki, azok teljesítése törvény követelte kötelesség. Én e felfogásomnak és állításomnak a gyakorlatban is érvényt szereztem. Vitézi föld átadáskor, protestáns feleknél egyedül magam végeztem az egyházi szertartást. Nekünk lekicsinyelnünk s jelentőség nélkülinek vennünk az ellenünk mind sűrűbben megnyilatkozó erőszakos és fennhéjázó viselkedést nem lehet, nem szabad. Vissza kell azokat utasítanunk s jogainkkal a nyilvánosság előtt okvetlenül élnünk kell. Ezzel fejlesztjük és fokozzuk híveinknek igazaink mellett megálló képességét, erejüket és evangélikus öntudatukat. A folytonos mellőzés és támadás mellett erre nagy szükségünk van. Mi nem akarunk kultur harcot, de az önhatalmú föltolakodásnak végét kell vetnünk. A ki minket akár az Isten, akár a Haza oltáraitól félre akar tolni, annak meg kell mutatnunk, hogy mit ott maradunk s az oltártól el nem távozunk. Vérünk, életünk Hazánké, de törvényadta jogainkkal élni akarunk, élni tudunk és élni fogunk! Orosháza, 1927. nov. 12. Kovács Andor. 39 L_ HÍREK. Halálozás, özv. Geduly Elek Ferencné szül. Zelenka Mária, néhai Geduly Elek Ferenc lelkésztestvérünk özvegye, néhai Zelenka Pál püspök nővére, Geduly Henrik püspök és Geduly Lajos újpesti lelkész nagynénje, október 30-án rövid szenvedés után 78 éves korában Budapesten meghalt. Az elhunyt igazi papné volt a szó legnemesebb értelmében. Nem csak Lónyabányán és Miskolcon, hol férje működött, hanem Budapesten is, ahová lakóhelyüket a nyugalom éveire áttették, tevékeny részt vett az egyházi és egyesületi élet segítő munkájában. Az Országos Protestáns Arvaegylet, aTa- bitha jótékony nöegylet és a németegyházi Nö- szövetségnek buzgó, szorgalmas és áldozatkész választmányi tagja volt. Áldott legyen emléke. Lelkésziktatás. November 20-án iktatta hivatalába dr. Dómján Elek esperes a tokaji egyházközség uj lelkészét, Bélák Sándor volt szombathelyi vallástanárt. A beiktatási szertartáson közreműködtek Krieger Mihály, Marcsek János, Zeman Zoltán és Bélák János lelkészek. Az istentisztelet áhítatát nagyon fokozta dr. Placskó Lajos és neje, valamint Joób Sándor ózdi hittestvérek művészi szereplése. Az istentiszteletet követő közgyűlésen, melyen az esperes és dr. Haendel Vilmos egyházmegyei felügyelő elnököltek az uj lelkész számos küldöttség köszöntötte. Péteri. November 10-én volt esküvője egyházfelügyelőnk földvári és bernátfalvai Föld- váry Elemér leányának, Évának dr. kövesdi Boér Benedekkel. Az esketést dr. Raffay Sándor püspök végezte. — Az egyház a haza ol-
