Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-30 / 44. szám
EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. ltfl J70. n okkal való testvéries megegyezés érdekében nagylelkű engedményeket tegyenek, mi szórványbeli protestánsok, akik napról-napra érezzük torkunkon a nyomást csupán azért, mivel a reformáció gyermekei vagyunk, kevésbbé érezhetünk hajlandóságot ilyen nagylelkűségre. De magának a világkonferenciának is érdekében áll, hogy a protestantizmus erőteljesebben érvénye^ süljön a konefrencián, mint ahogy eladdig történt. Ezen közhelyesléssel kisért nyilatkozataim után még az értekezlet további feladataira nézve tettem olyan javaslatot, melyet az elnökség is akceptált. 5. Minden hivatalos és nem hivatalos értekezleten kívül is igyekeztem, ahol arra alkalom kínálkozott, tolakodás nélkül részint régibb ösz- szeköttetéseket felújítani, részint újakat szerezni s ezek révén részint egyházunk, részint nemzetünk, hazánk javára mondani egy-egy jó szót. 6. Végül megemlitem, hogy augusztus hó <M 21-én a kongresszus utolsó vasárnapján dél-j előtt a lausannei két német református gyülekezet egyik templomában tartottam felkérésre német nyelvű prédikációt. Apóst. Csel. 4. 12. talapján. Ezen megtisztelő felkéréshez, amint arról alkalmam volt meggyőződni, dr. Oh lemül lie r lelkész ur közbenjárása révén jutottam, akit újra úgy ismertem meg, mint egyházunknak,és nemzetünknek egyik legőszintébb jó barátját. Miként szeptember 28-iiki szóbeli jelentésemet, úgy ezt az Írásbeli jelentésemet is azzal fejezem be, hogy őszinte köszönetét mondok Méltóságodnak, valamint egyházegyetemünknek azért, hogy ezen nagyjelentőségű világkongiresz- szusra való kiküldetésemmel alkalmam volt m ein csupán reám nézve értékes tapasztalatokat szerezni, hanem egyszersmind egyházam és hazám javára a külföldön némi szolgálatokat tenni. Fogadja Méltóságod mély tiszteletem őszinte kifejezését, mellyel maradtam Méltóságodnak készséges hive: Sopronban, 1927. okt. 20-án. D. Dr. Prőhle Károly egyetemi theol. tanár. HÍREK. Nagytiszteletü Urak! Az Orsz. Lutherszövetség 1927. október hó 21-én Budapesten tartott választmányi gyűlése foglalkozott a nov. hó 9. és 10-re tervezett Első Orsz. Ev. Nappal is. Miután olyan nagyszámban jelentkeztek a résztvevők, hogy azokat fütetlen helyiségekben el nem helyezhetjük, a füthetőket pedig a szorgalmi időben az iskolai céloktól el nem vonhatjuk, főtiszt. Püspök uraink, de a választmány egyhangú állásfoglalása előtt meghajolva, az Első Orsz. Ev. Napot a jövő év tavaszi hónapjaira, a husvét és pünkösd közti időre halasztottul el. Kérjük a Nagytiszteletü Urakat, közöljék az orsz. választmány ezen határozatát a jelentkezettekkel azzal, hogy Első Orsz. Ev. Napunk uj időpontját kellő időben lapunk hasábjain is közhírré tesszük. Hisszük, hogy a jelentkezők száma tavaszig annyira felszaporodik, hogy az Első Orsz. Ev. Nap méreteiben túl fogja szárnyalni várakozásainkat. A siker érdekében foganatositott eddigi intézkedéseiket hálásan köszönjük. Kérjük fokozottabban megőrizni az ügy számára, továbbra is készségüket! Budapest, 1927. okt. 22-én. Hittestvéri üdvözlettel: dr. Kaas Albert br., az OLSz., igazgatója, dr. Kirchknopt Gusztáv, az OLSz. igazgatója. Tanévmegnyitás a m. kir. Erzsébet tudományegyetem ev. theol. fakultásán, Sop- ^í ronban. Nagyszabású, de egyúttal bensőséges ; ünnepe volt f. hó 9-ikén a m. kir. Erzsébet tudományegyetem evang. theol. fakultásának, mert ezen a napon nyitotta meg, az egyetem tanácsának részvétele, mellett működésének ötödik évét. Ünnepélyes keretek között ment végbe az előző éveken is a tanév megnyitása, de — eltekintve a legelsőtől, — az egyetem tanácsa most jelent meg első ízben a fakultás megnyitóján, dokumentálni akarva ez által nyilván azt, hogy a soproni ev. theol. fakultás az Erzsébet tudomány- egyetem szerves alkató része. Örülünk, hogy ez igy történt s kívánjuk, hogy ez így, legyen ezentúl is; ha ez idő szerint a fakultás nincs az egyetem székhelyén, meggyőződésünk szerint magának az egyetemnek meg kell ragadnia minden alkalmat, hogy ezt az együvé tartozást kidomborítsa. Nagyon jó alkalom erre kétségtelenül a fakultás megnyitója, amelyen természetszerűleg helye van mindig az egyetem tanácsának, mert valójában ez általi válik az ünnep egyetemi megnyitó ünneppé. Itt említjük meg mindjárt, hogy az egyetem képviseletében jelen volt. dr. Vasváry Ferenc rector magnificus, dr. Vinckler János jogkari dékán, dr. Nagy József bölcsészetkari dékán, dr. Reuter Camillo orvoskari dékán, természetesen D. dr. Pröhle Károly, mint a theol. fakultás dékánja; azonkívül eljöttek még Pécsről az ünnepélyre dr. Pékár Mihály, dr. Beck Soma és dir. Kérészy Zoltán egyetemi professzorok. A hivatalos megnyitó közgyűlést istentisztelet előzte meg az evang. templomban. Szép és lélekemelő látvány volt az, amikor a csaknem száz hallgatóból álló ifjúság élén az egyetemi tanács, hivatalos jelvényeikkel, a kar tagjai kiséretében a lyceumi épületből az ev. templomba vonult, hol Altdörfer karnagy szép orgonajátékával kezdetét vette az egyetemi isten- tisztelet, melynek sorrendjét jól átgondolt elvi alapon Stráner Vilmos prodékán alti tóttá össze. Ugyanő hirdette az igét is, Ef. 4, 1—6. alapján a gyülekezetnek, hatalmas és meggyőző erővel
