Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-10-23 / 43. szám

1927 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 351 melyet báró Feilitsch Berthold világi elnök nyi­tott meg mélyen szántó, nagyszabású beszéddel, amelyben meleg emberbaráti szívből jövő sza­vakkal mutatott rá a gyámintézet kötelességeire és azokra a követelményekre, amelyeket úgy a jelen köz szüksége, mint az elődeinkhez való ragaszkodás támaszt, velünk szemben. — Be­széde után Kiss István püspök a dunáninneni egyházkerület, Kardos Gyula alesperes a nóg­rádi egyházmegye és dr. Csengödy Lajos a helyi egyház nevében mondott üdvözletét a közgyű­lésnek. A tárgysorozat‘során elsőnek Ziermann Lajos egyházi elnök terjesztette be evangéliumi lélektől át- és átitatott gazdag tartalmú jelenté­sét, mely a gyámintézet egész évi működését felölelte és amelynek legkiemelkedőbb része az az örvendetes tény volt, hogy az az összeg, mely a magyar gyám intézetnek minden tagoza­tán ez évben keresztül ment, kb. 60.000 P. azaz 730.000,000 K. A nagy tetszéssel fogadott jelen­tés után a tárgysorozat többi pontjait tárgyalta le a közgyűlés, amelynek során dr. Csengödy Lajos indítványára a közgyűlés üdvözölte lord Rothermeret is, hazánk felszabadítását célzó nagy tevékenységével kapcsolatban. A folyó ügyek elintézése és az aktuális segélyek egyhá­zak közti szétosztása után, melynek keretében az ez évi nagy szeretetadományt 30 és fél mil­lió értékben Ábaujszántó kapta, a »Marajy meg kegyelmeddel« eléneklésével ért végett a köz­gyűlés. A közgyűlés után bankett volt A/. acél­gyári kaszinóban, amelyen a vendégeken kívül helyi közéletünknek számos kiválósága megje­lent, köztük Lipthay B. Jenő és Roth Flóris, vállalati igazgatók, Platthy Elemér, Szabó De­zső református lelkész, Szánthay István, állomás­főnök és még számosán. Az első pohárköszön- töt a kormányzó urra Feilitsch Berthold báró mondotta, utána felköszöntőket mondottak Kiss István püspök, Roth Floris, Ziermann Lajos, Mesko Károly, Szabó Dezső és még számosán. A gyámintézet kolduló barátjának szerepét Scholtz Ödön főesperes töltötte be, aki Pántyik Árpádné úrnővel 120 pengőt gyűjtött össze a szarvasi tanítóképző javára. Délután 5 órakor nagyhatású vallásos es­tély volt a templomban, amelynek központját képezte Kruttschnitt Antal főesperesnek a Sze­rétéiről tartott színes képekből összeállított elő­adása, amelyben a Szeretetnek mint a summum bonumnak a jelentőségét ismertette. Nagy si­kerrel szerepelt mellette dr. Holies Pálné úrnő elsőrangú szóló énekével, aki már a délelőtti istentiszteleten is két szép számmal emelte az áhítatot, egy kiforrott művészetü énektechnika gyönyörködtető skálájának minden gazdagságá­val. örömmel hallgatta a közönség a Luther Szövetség Kovács Géza által vezetett és az ácélgyári dalárda tagjainak közreműködésével előadott két minden tekintetben sikerült éneket, nemkülönben az. Ev. Leánykart, és a művésze­téről rég kedvesen ismert Röder Alfréd, Verticil Antal és Demo Gusztáv megható interpretációit. Az oftári szolgálatot a helyi lelkész és Pod- hradszkv János alesperes látták el az ünnepség keretében. Hétfőn délelőtt gyönyörű időben Salgó várának romjaihoz rándult ki a közgyű­lésen résztvevők társasága, ahonnan kedves em­lékekkel távoztak. Lelkésziktatás. Turóezy Zoltán volt ózdi lelkészt október 16-án iktatta be a győri gyü­lekezet Psó Vince lemondása folytán megüre­sedett lelkés/i állásába Németh Károly esperes. A beiktatott lelkész 1. Mózes 12, 1—3. alapján prédikált. A közgyűlésen dr. Dukavits Vilmos egyházközségi felügyelő üdvözlete után Győr sz. kir. város polgármestere, a győri reformá­tus egyházközség, a győri evang. lelkészek, a győri ev. tanitók, a győri Protestáns Nószövet- ség, a Belmissziói Egyesület, az Ifjúsági Egye­sület, a Diákszövetség és a Keresztyén Szö­vetség (C. E.) üdvözölték. Dr. Masznyik Endre meghalt. Egész egyházunk előkészületeket tett dr. Masznyik Endrének, a volt pozsonyi egyetemes theoló- giai akadémia nyug. igazgatójának ünneplésére hetvenedik születésnapja alkalmából. Az isteni gondviselés másként rendelkezett. Ma már csak sírjára tehetjük le koszorúnkat. A kiváló tudós és író október 12-én a Császárfürdőben össze­esett, agyszélhüdés érte, eszméletlen állapotban vitték az Uj Szent János kórházba, ahol anél­kül, hogy eszméletre tért volna, október 13-án, délelőtt 11 órakor meghalt. Temetése október 13-én, délután félnégy órakor volt. A főváros által adományozott díszsírhelyen temették el a Kerepesi-uti központi temetőben. Masznyik Endre 1837-ben született Tiszaföldváron, és ta­nulmányai elvégzése után 1881-ben a Selmecbá­nyái ev. főgimnázium, egy évre rá a pozsonyi theológiai főiskola tanára, később igazgatója lett. Irodalmi és tudományos munkái közül megem- litendők: Pál apostol élete, A Római Levél, Jé­zus élete, legújabban az Ujtestámentom fordí­tása. Kiadta Luther Márton műveit magyar nyelven, megírta Luther Márton életrajzát. Szer­kesztette az »Isten Igéjét«, amely hetilap az evan- géliomot akarta közelebb hozni egyházunk tag­jaihoz és nagy szolgálatokat tett különösen a szórványokban. Elnöke volt évek során át a Luther Társaságnak. Tevékeny része volt a Prof. Irodalmi Társaság megalapításában. Po­zsonyból nyugalomba vonulva, Ercsiben, Fejér-

Next

/
Thumbnails
Contents