Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-10-09 / 41. szám

Külön melléklet az „Evangélikusok Lapja“ 41. száméhoz.

A rádió apológiája.

Indítvány az egyetemes közgyűléshez.

Az Evangélikusok Lapjának folyó évi 31-ik számában »A rádió dr. Eckjei« cim alatt foglalkoztam a budapesti egyházmegyei közgyűlésnek a budai templomba bevezetett rádió ügyében hozott rosszaló határozatával, s kifejtettem annak tarthatatlanságát abban a reményben, hogy a bányakeriileti közgyűlés majd csak orvosolja az egyházmegyének kisiklását.

Miután eme feltevésemben csalódtam, s tapasztalnom kellett, hogy a bányakerületi közgyűlés nemcsak hogy nem állította helyre a megzavart jogrendet, hanem még az egyházmegyénél is kitnéletienebbül bánt el a rádió kérdésével, kénytelen vagyok a nyilvánosság előtt ismét szót kérni, s az egyesek szemében -szálkát képező, s jobb sorsra érdemes rádió ügyét a nyilvánosság ellenőrzése mellett védelmezni.

Mindenekelőtt meg kell állapi tanom, hogy a mint azt fentebb hivatkozott előző cikkemben is kijelentettem, hogy előző cikkem megírása alkalmával az egyházmegyei közgyü és határozatának hiteles szövege még nem állott rendelkezésemre s azt csak most kaptam kézhez s ezért most a hiteles szöveget közlöm.

A budapesti egyházmegye határozata

A budapesti egyházmegye folyó évi ju’ius 7-ikén tartott közgyűlésének a rádió kérdésében hozott határozata tehát a következő:

A közgyü’és többek hozzás/ó ása és hosz- szas vita után elhatározza:

a) hogy felterjesztés intéztessék az egyetemes közgy űléshez, hogy a rádió istentiszteletek tárgyában érdemleges határozatot hozzon;

b) a közgyűlés szabálytalannak mondja ki a budai egyház vezetőségének azt a, bár teljesen jóhiszemű eljárását, hogy az egyházi íelsőbbség jóváhagyása nélkül és az egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 35. pontjában foglaltak dacára a budai várbeli templomban rádió istentiszteletek tartására a Dunáninnen: egyházkerület részére az engedélyt megadta.

c) A budai egyháznak a dunáninneni egyházkerülettel a rádiós istentiszteletek tárgyában létesített megállapodásának hivatalból való megsemmisítése tárgyában a jogügyi bizottság által előterjesztett indítványt a közgyűlés nem fogadta el.

Felebbezések.

Ezen határozat el'en Sándy Gyula m. kir. udvari tanácsos, műegyetemi ny. rendes tanár, a magyar mérnöki Kamara elnöke, sa budai egyház felügyelője, felebbezésse! élt, kérte az egyházmegyei közgyűlés határozatának megváltoztatása mellett a jogügyi bizottság javaslatának teljes elutasítását.

IX* felebbezéssel élt az egyházmegyei határozat ellen dr. Glatz Erich egyházmegyei ügyész is, s felebbezésében minden indokolás nélkül kérte az egyházmegyei határozat megváltoztatása mellett vagylagosan a budai egyház eljárásának szabálytalannak való minősítését, s a szabálytalanul kötött megá lapodás megsemmisítését, vagy pedig annak szabályszerű voltának megállapítását, s a kötött megállapodás érintetlenül hagyását.

Ily vagylagosan előterjesztett, indokolás nélküli, s ellentétes tartalmú felebbezési kérelem, mindenesetre szokatlan, ha nem egészjn egyedül álló a magyar judicatura történetében.

De ez csak a praetudium.

A bányakeriileti püspök jelentése.

A bányakerületnek folyó évi szeptember 15-ikén megtartót közgyűlésén, dr. Rajay Sándor, a bányakerület püspöke püspöki jelentésében következőkép aposztrofálja a rádió ügyét:

»Nagyon kívánatos, hogy esetleges és további félreértések vagy kilengése k meggát- lása végett a mai közgyűlés a parochiális jogok és a törvényes ellenőrzés határai dolgában is tegyen határozott rendelkezést. Ez a kérdés a budai egyház rádió esete kapcsán követeli a tisztázást, meiy feleb- bezés útján kerül a közgyűlés elé.

Maga a rádió kérdése felfogásom szerint az egyetemes egyház döntése alá tartozik, mert nézetem szerint csak az egyetemes egyház engedhet; meg az istentiszteletekben történő újításokat és gyökeres változtatásokat. Minthogy pedig az istentisztelet berendezésének és továbbításának módja az egyetemes egyházat a maga egészében érdekli, ezért kívánatos, hogy a rádió kérdésében az egyetemes közgyűlés rendelkezéséig semmiféle döntő lépés ne történjék.«

Mindig nagy tisztelettel és elismeréssel viseltettem a bányakerület nagynevű egyházi vezére iránt, s távol áll tőlem annak még csak a gondolata is, hogy az ó vitán felül álló tekintélyén bárm kor csorbát ejtsek.

Minthogy azonban a rádió nagy horderejű s korszakot alkotó kérdését nem lehet tisztán a tekintélyek tiszteletén alapuló, elvtelen, szenvtelen és véleménytelen servilis módon elintézni,

tisztelettel bátor vagyok arra kérni a Mél- tóságos és főtisztelendő Püspök Urat, méltóz- tassék a jelentésében foglalt, s csupán általánosságban mozgó megállapításait, a tőle megszokott tárgyilagossággal és alapossággal pontosabban körülírni, s kétséget kizáróan megjelölni a budai egyház rádiós istentiszteleteiben azokat a kilengéseket, újításokat és gyökeres