Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-02 / 40. szám
Kelenföldi ovang. id*«» gut\apcst. \ Villányi-ut 11927. október 2. 40. szám. EVANGÉLIKUSOK LAPJA Sztrtesztöség: L t B í IT (Moson ■.) Kiadóhivatal: GYŰR. tv. konvenl-éodlet. Kiadta : I LOTHER-SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztár! csikkszónla: 1290. Alapította : OR. RIFFIY SllDOR püspök. Sx«rfc«uMsért Ivlcl&a NÉMETH KÁROLY •apere*. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Előfizetési ir: Egész évre 6 P. 40 (III., télévre 3 P. 20 HIÚ negyedévre 1 P. 60 fill, Egy szám 16 (ill Hirdetési árak megegyezés szerint. Csoda. „És felüle a megholt, é* kezde szólni; fa adá ót az ó anyjának.'' Luk. 7, 15. Niebergall, a liberális irányzatú theológus, azt írja Ujtesta men tömi gyakorlati irásmagya- rázatának bevezetésében, hogy a dolgok csodálatos módon úgy alakultak, hogy a csodák, amelyek azelőtt bizonyítékok voltak, nehézségekké lettek, jótétemény helyett csapássá váltak. Nem tudom nézetét elfogadni, bár jól ismerem azokat az akadályokat, amelyeket a csodák sok ember hitének fejlődési útjába gördítenek. A Jézus csodatételei már Jézus korában is nehézségeket jelentettek. Maga Jézus is kifejezésre juttatta ezt. Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek«. Az ördög is csodákat kivánt Jézustól. Szülőfalujában nem tudott csodát mivelni. Csodáiért Jézust azzal vádolták meg, hogy az ördögök fejedelmével van szövetségben. A gadarénusok éppen csodatétele miatt azt kívánták, hogy távozzon határukból. Jézus elitélte azokat, akik azért követték, mert ettek a kenyerekből. Ebből a néhány esetből is* láthatjuk, hogy a csoda egyáltalán nem volt mindenki számára és minden esetben bizonyítéka Jézus istenfiuságának vagy messiási küldetésének, hanem akadálya a Jézusban vetett hitnek, sőt érv Jézus ellen. Téves tehát az a beállítás, mintha az evangéliomokban feljegyzett csodatételek korábban jótétemény lettek volna, s most csapássá alakultak volna át; hogy egyidöben cáfolhatatlan bizonyítékok lettek volna s a mi korunkban szorulnának csak maguk a csodatételek is bizonyításra. A tény az, hogy a csodák megítélésében és értékelésében az objektiv tényről mindig vissza kellett menni Jézus személyére. Ez az egyik. A másik tény pedig az, hogy a hitigazságokban való bizonyos jártasság, s az Isten országa ügyével való szolidaritás nélkül a csodák sohasem, Jézus korában sem engedtek arra következtetni, hogy a csodatételekben Istennek az ember lelki üdvösségét munkáló erői nyilatkoznak meg. A csodák nehézséget jelentettek és jelentenek azoknak, akik Jézushoz nem állnak helyes viszonyban, s nem fogadják el Isten országának azt a természetét, amelyet Jézus jelentett ki életével és tanításával. Figyeljük csak meg: mikor Jézus a naini ifjút feltámasztotta, a sokaság Istent dicsőítette és azt mondta: »Nagy próféta támadt mi köztünk;« és /»Az Isten megtekintette az ő népét. Mit jelent ez? Azt, hogy az a sokaság nem gyü- levész, összeverődött tömeg volt, hanem gyülekezet, olyan sokaság, amely Isten népének tekintette magát, amelynek gondolatvilágát évszázadok alakították ki, s amely ugyanazon eg\ reménnyel tekintett a jövőbe és hitt Isten akaratának inegvlósulásában. Ha Jézus Athénben, görögök között támasztja föl azt az ifjút, bizonyára nem jegyezhette volna fel Lukács a sokaságról azt, amit feljegyzett. Az evangéLio- mokban feljegyzett csodák lényege nem a rend- kivüliség, nem a természet felettiség. Ilyen csodákat a farizeusok és írástudók fiai is cselekedtek. A lényegük az, hogy Istennek népe jelt lát bennük, amely azt hirdeti, hogy eljött az idők teljessége és az emberek közt van Isten országa. Ahogyan a napkeleti bölcseknek a csillag a Messiás megszületését jelentette, úgy Jézus csodái jelentik az üdvösség korszakának beköszöntését, s jelentik egyúttal azt, hogy Isten országát Jézus hozza. A nehézség nem abban van, hogy e/ek a csodák megtöriéntek. Az emberek manapság is minden nehézség nélkül elhisznek sok mindent. Erre felesleges szót vesztegetni. A nehézség az, hogy a csodákban Isten országának jövetelét és Krisztus istenfiuságát találjuk meg. A búcsújáró helyek millió és millió látogatója hisz természetfeletti, megmagyarázhatatlan eseményekben. A szel lem idézők szintén hisznek megmagyarázhatatlan jelenségekben. Semmi nehézséget nem okoz a rendkivü-
