Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-09-25 / 39. szám
1927. ______________________EVANOELIKUSOK LAPJA_______________317 a z újhoz is. A/ a baj, hogy hiveink, sőt egyes lelkészek, tanítók sem ismerik eléggé jól énekeskönyvünket. Az ilyen könyv betűsorban, tárgy szerint mutatna rá a szebb, tartalmasabb ének-versekre s megkönnyítené az ilveneknek felkeresését, szóval megbarátkoztatna vele soly kincseket tárna fel, melyek különben rejtve maradnak. Az egyházi zene terén nekünk sok heverő kincsünk is van. Öreg Altdorfernek, Kirch ner- nek, Kapi Gyulának, Kárpáti Sándornak, Hamar Gyulának s másoknak, kiket én nem ismerek, sok értékes egyházi zeneszerzeinénye van. Ezeket közkinccse tenni, kiadni kellene. A meglevő négyes szólam ú karkönyveinket pe dig ismertetni. Bámulatos, hogy még az énekvezetők közü* is mily kevesen tudják, hogy nekünk pi. Xapi Gyulától evang. Magyar Éneklő Karunk (férfikarra) és Vallásos Karénekeink (vegyes karra) vannak. Könyörögve kérnek és keresnek egy-egy partitúrát, ha a szükség hajtja őket, holott nyomtatva olcsó áron százat is kaphatnak. A ref. testvéreknek is van több négyes szólamu gyűjteményük: Viktor Jánostól Hozsánna, Kováts Lajostól Hallelujah, Farkas Sándortól Gyermeklant. Vannak ezekben értékes, szép énekszámok is, de a sok1 angolból fordított, szentimentális, idegenszerii szöveg és a felütésekkel 3/i-es, sőt 6 8-os ütemekben irt dallamok magyar nemzeti szempontból kifogás alá esnek és zeneileg sem szépek, mondvacsináltak, a régi szép egyházi da’lamokhoz nem is hasonlíthatók. Végül még a magyar protestáns hvmnoló- gia gazdagítása céljából meg kellene imi a Zengedezö Mennyei Karnak, ennek a határozottan lutheri evangélikus és igen tartalmas, népünk által ó-graduálnak nevezett énekeskönyvnek történetét, mely 1696. óta több, mint száz évig és pedig az üldöztetések súlyos éveiben volt gyülekezeteinknek he’vettes prédikátora, vigasztalója, fenmartója és elvál Ihatatlan hű házibarátja. Valamint megírásra vár még Batizi Andrásnak, Sztárai Mihálynak, ezeknek a lutheránus első nagy énekeseknek, továbbá Rimay Jánosnak, Aáctis Mihálynak, az énekköltő kuruc tábori lelkésznek, Petróczi Kata Szidóniának, Sartorius Szabó Jánosnak, a Magyar Lelki Öra szerkesztőjének és Kis Jánosnak, mint énekköltőnek és Haán Lajosnak, imint a csabai énekeskönyv szerkesztőjének életrajza. S ezekhez járulna még Beliczay Jónás, Elefánt Mihály, Székács, Karsay, Győry Vilmos, Csen- gey, Torkos László, Gyurátz és Sántha Károly hymnológiai munkássága. Egyházi zenészeink közül pedig Skultéti Ádám szakolcai kántor, Nagy Lajos, Chován, Altdörfer, Kapi Gyula és Kirchner érdemlik meg különösen, hogy munkájukat méltassuk. Szóval, egyetemes egyházunkra és a hym- nológia barátaira még sok feladat vár. Ezekben igyekeztem egyházi énekügyünk aktuális kérdéseit felvetni és egy kis munka- programmot adni. Isten áldása legyen minden jó igyekezeten.*) Payr Sándor. Jegyzetek. A laussannei konferenciáról di. Raftay Sándor püspök je'entésében a következőképpen emlékezett meg: A lausanuei világkonferencia az egységnek nagy gondalatát igyekezett élő szivek meggyőződésének és akarásának messze- hangzó rádióján belekiáltani a keresztyén világba. Mi lesz e konferencia eredménye, mikor érik meg aratásra a most elvetett mag, mikor jut el a hivók szertehúzó tábora a Megváltó imádságos lelke álmának megvalósulásához, olyan kérdések, melyekre ma még senki sem tudna megfelelni. De már az is óriási eredmény és nyereség, hogy a római pápa egyházának kivételével, mint amely egyház világpolitikai elveinek megfelelően csak a feltétlen uralkodás célját követi, 87 keresztyén egyháznak 450 hivatalos kiküldöttje ült össze annak a végtelen nagyjelentőségű kérdésnek a tanulmányozására, nem lehetne-e a századok óta szétszakadva élő s nem ritkán egymás ellen küzdő keresztyén egyházakat ismét egyesíteni, vagy legalább egymáshoz közelebb hozni? A felekezeti villongások e szomorú korszakában, amikor az emberiség egész belső világán a lelki meghasonlás ül, történelmi értékre emelkedik az a jelenség, hogy keresztyén egyházak keresik és megtalálják egymást, szomjuhozzák a testvéri találkozás örömét és egymás igazai, törekvései, élete és gondolkodása után érdeklődnek. Minket, mint az egyetemes keresztvénség egyik történelmi alakulatát ez örvendetes történelmi esemény, inig egyrészt örömmel tölt el, addig másrészt arra kötelez, hogy az emberiség és a keresztvénség egységét amúgy is munkáló örök evangéliom fundamentumán továbbra is híven megmaradva, az egység munkálásáról soha meg ne felejtkezzünk. Mert ez Jézus szerint hivatás és kegyelmi ajándék is egyúttal. És mert éppen a mi tépett lelkű korunkban láthatjuk és tapasztalhatjuk a saját szivünk keserűségein keresztül is, hogy' nem azon fordul meg a népek nyugalma és boldogsága, hogy gazdasági téren szanálják a bajokat, hanem azon, hogy a népek és nemzetek életében csakúgy, mint a társadalom és az egyházak munkájában jusson diadalra az egység gondolata s ennek alapján a szivek békessége és a lelkek nyugalma. # * A magyar protestáns hynmologiának, ennek a nálunk meg mindig hiányzó és felettébb fontos külön theol. tudománynak (a történeti, elméleti és gyakorlati résznek) vázlatát a pécsi konferencián adtam elő s azóta cnnek"~megirásával és kiadásával meg is bízott a Dunántúli l.uther-Szövetség
