Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-09-18 / 38. szám
íhhhhhhh Kelenföldi evang. lelkész! hivatal I Villányi-e'* '• Budapest. szeptember 18. 38. szám. EVANGÉLIKUSOK LAPJA Szerkesztőség: UBÉKY (Moson m.) Kiadóhivatal: 6YÚR. ev. konvent-épUlet. Kiadta : I LUTHER-SZOVÉTSÉG. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 1290. ■lapította : OR. RIFFIY SáMOOR püspök. SurlituMiéil UUI&a NÉMETH KÁROLY «»pírén. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Elfllizetési ár: Egész évre 6 P. 40 fill., léiéire 3 P. 20 UH., negyedévre 1P. 60 (ill., Egy szám 16 Ilii Hirdetési árak megegyezés szerint. A szülök felelőssége. ...Mikor pedig fiaitok megkérdezik tőletek : Micsoda ez a ti szertartások ? akkor mondjátok .,.“ li. Mózes 12, 2H. „Mikor tizenkét esztendős lett. fölmentek .Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint“ Lukács 2 42. Fauget Emiinek van egy kis művfc, amelynek time a magyar fordításban: »... és a felelősségtől való rettegés«. Ez a kis könyv így kezdődik: »Mi akar mindenki lenni? Felelőtlen... Ezen szempont szerint rendezik be és gyakorolják összes foglalkozásaikat; ezen elv által vezérelt társadalmi életet élnek«. Attól tartok, hogy a mi magyar társidal inunkra is áll az, amit Faguet a franciáról állapit meg, hogy egyik foglalkozási ág a másikra, egyik társadalmi réteg a másikra szereti áthárítani a felelősséget mindazokért a nehézségekért, amelyek felbukkannak, mindazon, hibákért, amelyek elkövettetnek, mindazon bajokért, amelyeknek terhét hordozzuk. A/ alapvető felelősség minden társadalomban és államban a szülőké. A gyermekek iránti felelősség. Minden korszaknak megvan a maga nagy, fő problémája, nehézsége, feladata. A mi korunké a család problémája. A gyermekek nevelésén fordul meg nemzetünk, egyházunk, társadalmunk jövője. Állam és egyház hatalmas erőfeszítéseket tesznek a gyermekek nevelése, tanítása érdekében. Kultuszminiszterünk jogosan mutat rá azokra a hatalmas pénzösszegekre, amelyeket a kormány a költségvetésekben iskolákra hasit ki. Egyházunk majdnem össze-* roskad a súlyos anyagi terhek alatt, és bevételeinek igen tekintélyes összegét iskolákra fordítja. Állam és egyház átérzik tehát felelősségüket és nem rettennek vissza a felelősségtől. Azonban annál megdöbbentőbb az, hogy a családban a szülök úgy látszik annál inkább felmentve érzik magukat a gyermekeik iránti felelősség a lói, minél többet tesz ebben az irányban az állam és az egyház. Pedig a szülök felelősségét nem lehet áthárítani. A szülők munkáját más nem végezheti el. A neveléstudomány, amely a lélektan segítségével mind nagyobb eredményeket ér el az iskolában, ugyancsak a lélektani kutatások alapján eljutott annak felismerésére, hogy a gyermek egész életére kiható benyomása t a szül ;i házban, a szülőktől nyeri; hogy Sámuel próiétára milyen mélységes hatása volt annak, hogy anyja, Anna, még mielőtt a gyermek fogantatott volna, fogadalmat tett, hogy gyermekét az Urnák szenteli. A modem pedagógia, amely iskolákat emel, nyilvános tanintézeteket tölt meg lélekkel, céltudatos és eredményes munkával, tudja, hogy a szülőket nem képes helyettesíteni. Az alapvető munka nem a népiskolában, nem is az óvodában kezdődik. A fundamentomot már jóval előbb megvetették a családban, és az iskola csak erre a fundamcntonira épit. S később is, a szülök közreműködése és döntő nevelő munkálkodása nélkül az iskola félmunkát végez. Izráel népét Isten kezdettől fogva arra figyelmeztette, hogy a zsidó szülők különös gondot fordítsanak gyermekeik tanítására, nevelésére. A szülői felelősség a zsidó népben mindenkor igen erős volt. Ma is az. A zsidó nép erejének titka a családi élet, a családi nevelés, a családi vallásosság. Fia a zsidó család elszakad Istentől, elveszti erejét. De minden családra nézve igaz marad ez. A magyar családra is. A legnagyobb aggodalommal látjuk, hogy történelmi múlttal biró családaink eltűnnek, elsülyednek, elszivárognak. Az utolsó félszázadban sok-sok családot láttunk kipusztulni, eltűnni. És a legnagyobb baj az, hogy helyükbe nem jöttek új családok, hanem csupán új egyének. Az egyházi életben ez már sokaknak feltűnt. De igy vagyunk nem-
