Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-09-04 / 36. szám

284. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. A két Altdorfer jubileuma Sopronban. Nezmcsak az ev. egyházközség, lianein Sopron városának egész társadalma megiható szép jubileumi ünnepet rendezett Altdörfer Viktor ev. karnagy és orgonaművész negyven­éves zenetanári működése alkalmából s feleleve­nítette egyszersmind a művész édesatyjának, néhai Altdörfer Keresztély jeles orgonistá­nak és zeneszerzőnek emlékét is, akii ezelőtt nyolcvan évvel kezdte meg az egész város ku!- turéletében mély nyomokat hagyó munkásságát. A jubileumot rendező bizottság één maga a főispán, dr. Simon Elemér állott s a már százéves Soproni Zeneegyesület az idősb Alt­dörfer által alapított »Dalfüzér«, az evang. nő­egylet s a lelkes tanítványok hosszú sora állott össze, hogy az ünnepély minél szebb, hatásá­ban minél mélyrehatóbb legyen. Altdiörfer ne­vére zenei alapítványt gyűjtöttek, amely már eddig is meghaladja az 5000 pengőt, a Zene- egyesület pedig művészi becsű emlékalbumot adott át a jubilánsnak. Kegyelete s szép dolog volt, hogy a fiúnak jubileumával kapcsolatban az 1398-ban elhunyt édesapáról is megemlékeztek. Az ünnepély az evang. temetőben kezdődött, ahol Altdörfer Ke­resztély szép síremléke körül gyülekezett össze Sopron előkelő társadalma és egyszerű gazda­polgárok, az egyházközség, a sok éneik1- és ze- neegyesület, az iskolák, hatóságok és egyletek képviselői. Jelen volt Papp Kálmán prépost- plébános és Huber János kanonok is. Az ősi Zeneegyesület Bachnak és Schubertnek egy-egly remekét énekelte el s utána a Zeneegyesület el­nöke Biasehek Vilmos, ki a katholikus körnek is elnöke, igen szép, tartalmas emlékbeszéd kí­séretében babérkoszorút tett le az evang. or­gonista sírjára. Az ev. nőegylet 'és a Dalfüzér is koszorúkkal fejezte ki hálás kegyeletét. Az­után pedig nagy és előkelő küldöttség az ifjabb Altdörfer lakásán jelent meg, hol dr. T humer Mihály polgármester, lelkes, szép beszéddel adta át az alapitó levelet és az emlékalbumot. A nötanitványok pedig egész virágerdővel bo­rították el rajongva szeretett örökifjú mesterü­ket. A nagyszabású szép ünnepély annak volt fényes bizonysága, amit a helyi lapok is vezér­cikkekben hirdettek, hogy Sopron, a zeneváros kulturélete erősen összeforrott a két Altdörfer nevével. Evang. egyházunknak nagy érdeme, hogy orgonista énekvezéreiben ily kiváló művésze­ket ád a magyar zenevilágnak. Altdörfer Keresz­tély 1847. Württembergből jött hozzánk. Gu­tenberg nevű falucskában született 1825. jun. 16. Kolbenheyer Mór, Sopron jeles költő-papja az esslingeni tanítóképzőből kért valamely je­les zenész orgonistát és a 22 éves fiatal kar­mester hamarosan meghódította Sopron zene­értő közönségét. Jeles egyházi énekkart szer­vezett »Dalfüzér« néven, új városi énekkart is alapított. A gyülekezeti éneklést is az ízléstelen variánsok kiküszöbölésével reformálta. Alapos zenei tehetsége nagy éré Ily el is párosult. Jeles volt mint zeneszerző is. Uj korátokat, egyházi és világ: műdalokat irt. Gyönyörűen zenésitette meg már 1858. Székács József esti fohászát: »Uram, maradj velem!« Ez igen kedvelt ének­száma volt a régebbi kántoroknak. Pálify József theol. és a jeles zenész Ki­rály József Pál tanítóképző igazgatókkal ő vette kezébe az evang. koráik öuyv ügyét is. Ennek hiánya volt ugyanis főoka egyházi zenénk Ín­séges állapotának. És ennek előkészítője volt a Pálfy által Sopronban 1859. kiadott »Egyhangú Melódiák«. Majd pedig báró Prónay Gábor egyet, felügyelő, ez a kiváló műértő és mű­barát (a pesti hangászegyesület elnöke) 1863. pesti palotájába hívta meg Elefánt M. acsai lelkész, Volkmann Róbert és Them Károly je­les zenészek és a nyíregyházi Gáspáry János társaságában Altdlöríert is az evang. korátkönyv ügyében. Munkálatukat azonban az egyetemes gyűlés visszautasította. Az általános bajon végre is a dunántúli kerület segített, amidőn 1873. ki­adta Altdörferneik korszakos jelentőségű koral­li öny vét, amelyet Volkmann Róbert bírált meg a legnagyobb elismeréssel. (Lásd az I. kiadás előszavát.) A mű ajánlását b. Prónay G. fogadta el. A II. kiadást 1897. még maga Altdorfer ren­dezte sajtó alá. S a legújabb egyetemes korál- könyvhöz is főként ez szolgált alapul. Altdiörfer érdemei közül még csak azt jegyezzük fel, hogy Bartók Bélát is, miként a művész ezt maga irta, Altdörfer fedezte fel. Württemberg jeles zenésze Sopronban Petz Lipótnak, a jeles tudós lelkész-tanárnak és köl­tőnek leányát Angelikát (a mezőberényi és har- kai lelkészek nővérét) vette feleségül. Ebből a zseniális művészi családból született 1860. jan. 3. Altdörfer Viktor, a kiváló karnagy s zongora- és orgonamüvész. Iskoláit Sopronban végezvén, már 13 éves korában nyilvános hangversenyen aratott fényes sikert Liszt Ferenc városában. Mint a bécsi egyetem hallgatója a Horák-féle zeneiskolának is növendéke és tanára volt. Majd pedig a világhírű lipcsei zenekonzervatórium­ban töltött két évet és fejezte be zenei tanul­mányait. 1887-ben tért vissza fényes oklevéllel, mint kész művész és nyugalomba vonult atyjá­nak karnagyi állását foglalta el. Csak ideális lelkűidének és ismeretes szerénységének lehet tulajdonítani, hogy a soproniak a magukénak mindeddig megtarthatták. Budapeten és. a Deák- és Kálvin-téri templomokban tartott orgona- hangversenyeit annak idején a fővárosi sajtó is nagy elismeréssel fogadta. Sopronban pedig Altdörfer fellépése minden hangversenyt való­ságos ünneppé avat. Gyakran szerepelt temp­lomi hangversenyeken is s a Bach-ku'tusznak is ő az éltető lelke Sopronban. Kapi Gyulával né­

Next

/
Thumbnails
Contents